0
0
Török Zsolt, (1973, Arad), hegymászó
A 45 éves Török Zsolt, ismert aradi hegymászót számos hazai és nemzetközi dijjal tűntették ki. Török Zsolt a világ számos csúcsát meghóditotta. Legutóbbi teljesitménye az volt, amikor az idén ősszel részt vett, másik két román társával – Romeo Popa és Teofil Vlad – egy expedición a Himalája hegységben és új útvonalon jutott fel a Pumori nevű, 7.165 méteres csúcsára. Teljesitményének elismeréseként és Románia jó hirének népszerűsitéséért a nagyvilágban Románia nemzetvédelmi minisztere Érdeméremmel tűntette ki. Török Zsolt, kollégáival együtt, kitűzte Románia lobogóját, amely a Centenáriumi Év jelképét viseli, a Pumori csúcson.
Az alpinizmus Török Zsolt számára élete “nagyszerelme”, szenvedély amiért az idők folyamán lemondott sok más mindenről. A hegymászásról ötévesen kezdett álmodozni, de igazából 16 évesen kezdett hozzá e sporthoz. Addig csak szüleivel hátizsákos-bakancsos kirándulásokat tettek, amint ezt jó maga vallotta.
És ugyancsak jó maga nyilatkozta 2014-ben egyik magyarországi portálnak:
“Senki sem tehet arról, hogy hova születik, ettől senki sem több vagy kevesebb. Én csak akkor vennék fel más állampolgárságot, ha ott is akarnék élni. De nem akarok. Ragaszkodom a helyhez, ahol születtem, a városhoz, a tájakhoz. Arad-Budapest nem nagy távolság, 280 km, és a határátlépés sem olyan nehéz már, mint régen. Én még nem kívánkozok kivándorolni külföldre, legyen az akár Magyarország. Magáról az állampolgárságról pedig azt gondolom, hogy amíg nem élek az adott ország területén, addig a problémáival sem tudok azonosulni, következésképpen szavazni sem tudok úgy, hogy magaménak érezzem a választott vezetőt. Én értéket képviselek függetlenül az állampolgárságomtól”.
Saját blogján 2013-ban igy nyilatkozott:
“Életem 40.-ik évét töltöm, és 40-en év alatt nem gondoltam soha arra, hogy elmennék az országból, noha sokan megtették ezt, mert kiábrándultak voltak. 25 évi alpinizmus után valamelyest ismerem az országot. Szeretem hazám úgy ahogy van, a nehézségek ellenére is”.
Dr.Benedek Géza (1916-2010), kardiológus főorvos
A kovásznai Szív- és érrendszeri Rehabilitációs Kórház első igazgatója volt. Dr. Benedek Géza munkájában közreműködött C.C. Iliescu professzorral, a román kardiológiai iskola alapitójával. Munkásságát számos dijjal ismerte el a román állam, ezek között emlitjük meg a Munka Érdemrendet és az Egészségügyi Érdemrendet.
A kovásznai Szív- és érrendszeri Rehabilitációs Korházat 25 éven át vezette és életének nagyrészét a tudományos kutatásnak szentelte. Nevéhez fűződik a világszerte ismert, úgynevezett Kovászna-modell kezelési eljárás (amely a levegő, víz, gázak gyógyító hatását használja ki, sok mozgással kiegészítve). Dr. Benedek Géza számos tudományos dolgozatot közölt román, német és amerikai szakfolyóiratokban.
Tárgyköre a székelyföldi borviz- és gázforrások gyógyászati jelentősége és hatásmódja volt, különös tekintettel a szív- és az érrendszeri betegségekre.
1968-ban Kovásznán és 1979-ben Árkoson országos tudományos értekezletet szervezett. Az első konferencia tudományos anyaga kötetben is megjelent 1969-ben, Sepsiszentgyörgyön, Dakó Zsigmond és Petru Oprea szerkesztésében (Efectele terapeutice ale stațiunilor balneo-climaterice din județul Covasna).
Dr. Benedek Géza részt vett Kovászna fejlesztési terveinek kidolgozásában is.
Mint nyugalmazott főorvost Kovászna város Pro Urbe díjjal tüntette ki az 1999. október 1-én kezdődött Kovásznai Napok alkalmából. A kovásznai szívkórház megalapításának ötvenedik évfordulója alkalmából róla nevezték el az intézményt 2010. novemberében. A nyugalmazott főorvos gyenge egészségi állapota miatt nem tudott jelen lenni az ünnepségen.
Vida Géza (1913-1980), nagybányai szobrászművész
A szobrászművész alkotásait fából faragta, ritkán használt követ. Szobraiban két eltérő szemléletmód érvényesül: a gyökereiből adódóan az egyszerű ember: bányász, erdei munkás azaz favágó, illetve a hősi emlékművek, mellszobrok ábrázolása.
Képzőművészeti tanulmányait Ziffer Sándor festőművésznél kezdte Nagybányán. Alkotó művészként, Vida Géza 1937-ben debütált, amikor részt vett a nagybányai festőművészek által szervezett Új Társadalom elnevezésű kiállitásán.
1946-ban részt vesz a Raoul Şorban, Emil Cornea és Carol Pleşa szervezésében Kolozsváron megnyitott képzőművészeti kiállitáson. A következő évben alkotásait az “Erdélyi festő- és szobrászművészek kiállitásán” állitja ki, amelyet Virgil Vătăşianu, Szolnay Sándor, Raoul Şorban és Gyula László kezdeményezésére Kolozsváron szerveztek.
1948 október 24-én, az „Erdélyi regionális képzőművészeti kiállitáson” Vida Géza a Kürtös és a Táncoló paraszt szoborcsoporttal van jelen.
1949-ben a Művészeti és Tájékoztatásügyi Minisztérium kitűntetésbe részesiti Vida Gézát.
A szobrászművész Anton Dâmboianu épitész közeműködésével alkotta meg a Nagykárolyban található Román katona emlékművet, amely ma műemlékké nyilvánitott szobor Romániában.
A Vida Géza aláirását viselő számos alkotást hazai magánkollekciók, de franciaországi, spanyolországi, olaszországi, izraeli, oroszországi és iráni műzeumok és kollekciók is őrzik.
Vida Gézát 1968-ban a Romániai Képzőművészek Szövetségének alelnökévé választották, mig 1947-től a Román Akadémia levelező tagja volt.
Összeállitotta: Balázs Magdolna
Foto:Krónika/Háromszék/Agerpres
Average Rating