0
0
Március 15-e a világszerte élő magyarok legnagyobb nemzeti ünnepe, amelyet minden évben megünnepelnek. Ez az ünnep egyike a három magyar nemzeti ünnepnek, nevezetesen: az államalapitó Szent Isván ünnepe (augusztus 20), az 1956-os forradalom és szabadság harc kitörésének évfordulója és a Magyar Köztársaság 1989-ben történt kikiáltása (október 23)
1848 március 15-én robbant ki a forradalom Magyaroszágon és e napon Pozsonyban összült magyar Diéta kinyilvánitotta Magyaroszág függetlenségét a Habsburg Birodalommal szemben.
Ez évben, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából szerveszett diszünnepségen Orbán Viktor magyar miniszterelnök budapesti ünnepi beszédében kifejtette: “A mai magyar életet az 1848-as és az 1956-os forradalom szellemi örökösei és leszármazottai rendezték be”. “Ma, 168 évvel ezelőtt az európai népek nagy szabadságharcai után “a mi közös otthonunk, Európa nem szabad. Az 1848-as, 1956-as “forradalmi hagyomány szívverése mozgatja és irányítja ma is a nemzet politikai, gazdasági és szellemi életét”, fogalmazott a kormányfő.
Orbán Viktor külön köszöntötte a Budapestre érkezett lengyeleket, azt üzenve, hogy “miként ezeréves közös történelmünk során mindig, most is mellettetek állunk a küzdelemben, amelyet hazátok szabadságáért és függetlenségéért vívtok”. “Veletek együtt üzenjük Brüsszelnek: több tiszteletet a lengyeleknek!” – mondta a miniszterelnök, akit az inforadio.hu idéz.
Orbán Viktor kormánzfő szerint ma “Európa nem szabad”. Szavai szerint “Európa ma azért nem szabad, mert a szabadság az igazság kimondásával kezdődik, márpedig “ma Európában tilos kimondani az igazságot”. “Tilos kimondani, hogy népvándorlás fenyegeti Európát, hogy a bevándorlás bűnözést, terrort hoz a kontinensre, és azt is tilos kimondani, hogy ez nem véletlen, hanem egy kitervelt, irányított akció”, mondta a kormányfő, úgy fogalmazva: Brüsszelben ma azon mesterkednek, hogy “minél gyorsabban ideszállítsák, betelepítsék közénk az idegeneket”. Szerinte azonban Európa népei “lassan felébrednek”, mert talán megértették: a jövőjük forog kockán. “Nem fogjuk engedni, hogy mások mondják meg, kit engedjünk be a házunkba és a hazánkba. Nem fogjuk engedni, hogy mások mondják meg, kit engedjünk be a házunkba és a hazánkba”, jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfő az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott díszünnepségen kijelentette: a népvándorlás megállításához először Brüsszelt kell megfékezni.
A miniszterelnök kifejtette: elutasítják a kényszerbetelepítést, nem fognak engedni se zsarolásnak, se fenyegetésnek; nem fogják engedni, hogy mások mondják meg, “kit engedjünk be a házunkba és a hazánkba”. Orbán Viktor közölte, “eljött az idő, hogy megkongassuk a vészharangot”, hogy “szövetségeseket gyűjtsünk”.
Áder János államfő a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek átadásakor, amelyre az Országházban került sor, kijelentette: “A szívünk fölé kitűzött kokárda 168 éve ugyanazt jelképezi: a szabadság, a függetlenség, a polgárosodás iránti vágyat”. Az államfő kiemelte: “Az 1990-es rendszerváltó nemzedék bátran választhatta volna iránytűnek Jókai Mór mondatát: “Magyarországot megalkotni jöttünk”. “Hogy a mai Magyarország kevésbé hasonlít ’90 előtti önmagára, az a ma kitüntetett tudósoknak, orvosoknak, egyetemi tanároknak, művészeknek, a lelkünk nyugalma felett őrködőknek, a közintézményekben tevékenykedőknek, a gazdasági élet vezetőinek is köszönhető” – méltatta a díjazottakat a köztársasági elnök.
A ünnepségen a Magyar Érdemrend különböző fokozatait huszonegyen vehették át, Kossuth Nagydíjban egyetlen alkotó részesült, tizenhét művész kapott Kossuth-díjat, Széchenyi-díjat szintén tizenheten vehettek át.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóját a romániai magyar közösség is megünnepelte
Az RMDSZ elnöke Szatmárnémetiben ünnepelt. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kirobbanásának 168.-ik évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen Kelemeb Hunor ünnepi beszédében kifejtette: “Amíg veszélyben van magyar identitásunk, addig szabadságunk sem lehet teljes
Kelemen Hunor a Petőfi-szobornál tartott rendezvényen, csaknem ötszáz ünneplő előtt kihangsúlyozta: “Akitől el akarják venni nemzeti identitását, vagy vitatják az anyanyelv használati jogát, annak a szabadságát kérdőjelezik meg. Hozzátette, hogy ez is az 1848-as magyar szabadságharc öröksége, tanulsága és üzenete.
Arról beszélt, közös érték a szabadság és annak szeretete, amelyeket nem egymás ellenében kell szeretni. Senki sem lehet igazán szabad, amíg nem szabad a mellette élő ember és közösség, mondta. Ezt Közép-Kelet-Európában minden nemzetnek meg kell tanulnia, “ezt üzenjük román barátainknak is innen: a mi szabadságunk az ő szabadságukból semmit sem vesz el. A mi szabadságunkkal nem csorbul az ő szabadságuk” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke szerint az erdélyi magyarok szabadsága ma jobb állapotban van, mint 26 évvel ezelőtt, de rosszabb állapotban van, mint egy évvel ezelőtt. Ma inkább aggódni kell mint ünnepelni, az egymással szembehelyezett szabadság és biztonság vitájától hangos a közbeszéd – folytatta -, és mintha a szabadság rovására keresnék és ajánlanák egyesek a biztonságot.
Fel kell-e, fel szabad-e áldozni a szabadságot a biztonság oltárán és létezhet-e igazi szabadság biztonság nélkül?, tette fel a kérdést Kelemen Hunor. Elmondta, az elmúlt évben a magyar közösségnek megrendült a biztonságérzete, új fenyegetések jelentek meg, felerősödött a korábban kezelhetőnek gondolt magyarellenesség, ismét erőre kap a kizárólagosságra törekvő, a szabadságra “rárontó”, gyűlöletből táplálkozó nacionalizmus, a közösségérzetet pedig rontják a különböző szintekről érkező visszásságok és támadások.
“Az RMDSZ-t azonban nem lehet megfélemlíteni (…), ameddig a magyar közösség szolidaritása is erősíti harcunkat, addig ellent tudunk állni minden ilyen törekvésnek” – fogalmazott a pártelnök. Mint elmondta, hinni kell abban, hogy az egyenlőség, szabadság, testvériség 1848-as hármas eszméjét sem Európában sem Romániában nem roppantotta össze a közösségek egymással szembeni, sokszor erősödőnek tűnő intoleranciája.
A RMDSZ szatmárnémeti szervezete, a Szent István Kör és a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés közös szervezésében megtartott megemlékezésen felszólalt Kereskényi Gábor, az RMDSZ helyi elnöke, parlamenti képviselő, majd Dacian Cioloş román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét olvasták fel.
A románok és magyarok közös céljait hangsúlyozva köszöntötte a magyar nemzeti ünnepen Magyarország, Románia és a világ magyarságát Dacian Cioloş román miniszterelnök.
A március 15-i rendezvények helyszíneire eljuttatott köszöntésben Dacian Ciolos arra emlékeztetett, hogy a “Magyarországon, Romániában vagy a világon bárhol élő magyar barátaink számára (…) ez a nap a szabadságért, az igazságért és a békéért folytatott harc szimbóluma”. Megemlítette, hogy 1848 meghatározó jelentőséggel bír mind a magyar, mind a román nemzet kialakulásában.
“Azok az értékek, amelyekért a magyarok elindították a pesti forradalmat – amelyek között szerepel a sajtószabadság, a parlamentáris demokrácia, a felelős kormány és az állampolgárok közötti társadalmi és felekezeti egyenlőség – az erdélyi románok Balázsfalvi Kiáltványába (1848 májusában) foglalt követeléseinek a szellemét is idézik, mi több, ezek olyan értékek, amelyek jelenleg is vezérlik nemzeteinket” – áll Dacian Ciolos miniszterelnök üzenetében.
“A tisztelet és a szolidaritás üzenetét küldöm 1848. március 15-e 168. évfordulóján a magyar népnek, a Romániában és bárhol élő magyaroknak. Mindig azon leszünk, hogy a romániai magyarok itt békében, harmóniában és együttműködésben éljenek. Meg fogunk róla győződni, hogy megvan a megfelelő keret valamennyi etnikai kisebbség hagyományainak, kultúrájának és nyelvének a megőrzésére, mert a nemzeti kisebbségek általában és a magyar közösség sajátosan a szellemi gazdagság fontos forrását jelentik Romániában” – fogalmazott a miniszterelnök.
Megemlítette, hogy Románia és Magyarország a történelem során hasonló fejezeteket élt meg. Mindkét ország megtapasztalta a totalitárius berendezkedést, azután pedig közösen tették meg a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozás lépéseit. Hozzátette, ez az út tovább vezet a demokratikus értékek és az állampolgárok jóléte felé.
“A Románia és Magyarország közötti párbeszéd, valamint az országunkban élő románok és magyarok közötti párbeszéd fontos forrása a közös törekvések megerősítésének, az európai építkezés terén és szellemében született közös célok elérésének”, áll Dacian Cioloş román miniszterelnök március 15-i üzenetében.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke pártja nevében az 1918-ban megígért autonómiát és jogegyenlőséget kérte, irja az MTI. “Románia 21. századi alaptörvényének az erdélyi románok által 1918-ban megígért teljes jogegyenlőséget és autonómiát kell szavatolnia a magyarság számára”, hangsúlyozta.
Az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke egy hétfőn este tartott csíkszeredai rendezvényen beszélt erről, amelyen egyszerre ünnepelték a 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc kitörését, és a párt nyolc évvel ezelőtti bejegyzését. “1918-ban teljes jogegyenlőséget ígértek és autonómiát! Ezt kell szavatolnia Románia alaptörvényének a huszonegyedik században! Ezt kérjük, ezt kéritek ti, kedves barátaim, és mindig legyetek büszkék arra, hogy ezt megalkuvás és félelem nélkül vállaljátok” – szólt a párt önkormányzati képviselőihez. Kijelentette: a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszó ma is “célba talál” Erdélyben.
“Ma is másodrendű állampolgárokként kezelnek bennünket szülőföldünkön. Ma is megpróbálnak megfélemlíteni egy egész közösséget, ellehetetlenítik a közéleti szerepet vállaló vezetőiket, mindazokat, akik szót emelnek a közösségünket ért sérelmek kapcsán, szóvá teszik a jogtiprást. (.) A legnagyobb veszély, ami fenyeget, az az alkotmányosság és a törvényesség jegyében zajló politikai lejárató kampány. Nemzetbiztonsági kockázatot kiáltanak és kollektíven megbélyegeznek egy egész közösséget”, jelentette ki a pártelnök.
Biró Zsolt hozzátette, a támadások ellenére a közösségnek nem szabad megrendülnie. “Nem adjuk szimbólumainkat és nem adjuk anyanyelvünket, amitől most éppen egy úgynevezett nyelvhasználati törvénnyel próbálnak megfosztani” – folytatta. Felrótta, hogy Románia kettős mércével méri állampolgárait. Megemlítette, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) az intézményi autonómiára hivatkozva szorítják korlátok közé a magyar nyelvű oktatást, ugyanakkor “az autonómia emlegetését is büntetnék egyesek”. Biró Zsolt kijelentette szükség van az MPP-re az önkormányzatokban ahhoz, “hogy az autonómiázás ne puszta szólampuffogtatás vagy ne pusztán kampányszlogen legyen”.
Foto: www.szatmar.ro
Average Rating