0
0
A koronavirus-járvány miatt az idén sem sikerül megszervezni az egész Székelyföldre kiterjedő rendezvényt a Székely Szabadság napja alkalmából. Megkérdeztük Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét, hogy még egy szükkörő csoport sem helyezhet el virágkoszorút a Székely Vértanúk emlékművénél?
– Az, hogy én személyesen egy adott pillanatban elmegyek és elfogok helyezeni egy szál virágot, az biztos, hogy megteszem, ahogy ez még előfordult máskor is, amikor nem lehetett megtartani a nyilvános rendezvényt, mint például a tavaly. Marosszék Székely Tanácsának elnöksége úgy döntött, hogy az idén sem szervez rendezvényt, és elsősorban az emberek iránti felelősségérzetből. Senki sem vállalja annak a felelősségét, hogy egy nagy tömegredezvénnyel ünnepeljünk járvány idején. Ugyanakkor, tiszteletben tarjuk a törvényt, a korlátozó intézkedéseket, amelyeket március 12-ig hosszabitották meg, és én ezt tudomásul vettem. Egy szabadtéri fotókiállitással ünnepelünk, amely négy napig fog tartani, és amelyen bemutatjuk az elmúlt évek marosvásárhelyi rendezvényeinek legsikeresebb fotóit. A kiállitást az év folyamán elvisszük egész Székelyföldre, magyarázta Izsák Balázs.
A Székely Nemzeti Tanács elnökét a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” cimű európai polgári kezdeményezésről is kérdeztük, ugyanis a kezdeményezést támogató aláirásgyűjtési kampány harmadik szakasza február 7-én zárult le, amelyet az Európai Bizottság a koronavirus-járvány miatt újabb három hónappal hosszabitott meg, azaz május 7-ig. Pontosabban arról kérdeztük, hogy miért fontos az aláirásgyűjtés folytatása, hiszen a székelyek polgári kezdeményezése kilenc uniós országból közel 1,4 millió aláirást gyjütött össze, ami jóval meghaladja a szükséges egymillió aláirást, akárcsak a tagállamok számát.
– Én mindig megpróbálom megmagyarázni, hogy a mi küzdelmünk nagy mértékben eltérnek a pártok küzdelmétől. Egy párt, ha valamiben sikert arat, akkor megkapja a tapsokat és a szavazatokat. Ennyit akarnak elérni. Mi egy mozgalmat akarunk kiépiteni. Intézményesiteni akarjuk az európai nemzei régiók kapcsolatát. Létre kell hozni a nemzeti régiók európai szövetségét. Vannak olyan fontos régiók, amelyeket még nem tudtunk megszólitani, azaz vannak velük kapcsolataink, de az emberek körében ezt a kezdeményezést nem ismerik. Ilyen például Bretánia, Szardinia, Corsica, és ezekben a régiókban nekünk fontos tennivalónk van. Kezdetben úgy képzeltük el, hogy ha ez másképpen nem megy, magyar honfitársainkat megtudjuk győzni, legalább három országban eltudjuk inditani a kezdeményezést – és ez igy is történt végül – és innan majd kitudjuk terjeszteni egész Európára. Akkor arra is gondoltunk, hogy leggalább két pólussúvá tesszük ezt a mozgalmat, hiszen a baszkok, a katalánok elég nagy számban vannak, eléggé elkötelezettek a saját önrendelkésük mellett és értik is, hogy mit jelent európai kérdéssé tenni az ő jövőjüket. Tehát, két pólussúvá tenni a mozgalmat azt jelenti, hogy Spanyolorságból is magasabbra kell emelni a támogatások számát. Most Magyarországról 800 ezer és Székelyföldről 170 ezer online aláirás van, de eszményi az lenne, ha Spanyolországban is elérnénk legalább az egymilliót.
Hogyan sikerült jobban mozgósitani az utóbbi időben a katalánokat és a baszkokat?
– Egy rendkivül hosszú munka van e mögött: hosszú beszélgetések, levelcserék különböző katalán szervezetekkel, s mindez azért, hogy meggyőzük őket, hogy kezdeményezésünkben felismerjék saját nemzeti érdekeiket. Próbáljuk meg elképzelni, hogy Katalónia és a katalán pártok az utóbbi időben eléggé elszigeteltek Európában, mert az államok arra törekednek, hogy Madriddal épitsenek ki jó kapcsolatot és tartózkodnak attól, hogy a katalánokkal szóba álljanak. Én értem a katalán pártok célkitűzését, hogy azt a falat, ami őket körülveszi, megakarják törni. De, azt is értem, hogy ezt úgy lehet megtenni, hogy ki kell lépni Katalóniából és a potenciális szövetségesek felől kinyújtott kezet el kell fogadni. Nem kell arra várni, hogy államok és diplomaták jelentkezzenek, mert Katalónia és Baszkföld meghatározója lehet a nemzeti régiók mozgalmának.
A katalánok mozgósitásában milyen szerepe volt Pesty László kampányfőnöknek?
– Ebben neki nem volt szerepe. Ez a munka 2013-tól zajlik. Nekünk régi szövetségeseink vannak, többször jártunk Katalóniába. Neki nem is lehet semmilyen szerepe, mert ő nem diplomata. A nemzetközi viszonyokat nem is érti. Magyaroszági hirességeket győzött meg, ezt jól tette, emelte a magyaroszági támogatások számát. És ezt mi megköszöntük. De, egy picit el van túlozva az ő szerepe, és első sorban azért zavar, mert akkor, amikor Magyarországon kitűzték a székely zászlót és Kövér László, az Országgyűlés elnöke elrendelte, hogy a parlament homoklazatán ott lengjen Székelyföld zászlaja, az önkormányzatok egy zászlómozgalmat szerveztek, amely tematizálta Székelyföld ügyét. Tehát, nem lehet ezt a munkát minimalizálni bárkinek a szereplésével, hiszen a figyelem középpontjában mindig a székely nép törekvése, a székely zászló és a székely szabadság szeretet állt.
Fenn áll annak a vezélye, hogy a nemzeti régiós kezdeményezés is a kisebbségvédelmi kezdeményezés, a Minority SafePack, sorsára jusson, azaz, hogy elutasitsa az Európai Bizottság?
– Én ugyanazt válaszolom mint akkor, amikor az Európai Biróság előtt perben álltunk. Akkor nagyon sokan kérdezték, hogy fennáll-e annak a veszélye, hogy ezt a pert elveszitsük. Akkor ez volt a visszatérő kérdés. Erre én azt mondam, hogy fennáll, de mielőbb ezt a pert véglegesen elveszitenénk, van egy közbeeső szakasz: a bizottságnak le kell tennie az asztalra az elutasitó érveket. Most is, a bizottságnak meg kell indokolnia, mivel utasitja el. Én a Minority SafePack kezdeményezés ügyébe nem akarok beleszólni. Nem is mélyültem el olyan nagyon, látom, hogy ott is az elutasitás, hát finoman fogalmazva is, sántit. Márpedig egy bizottsági határozattól, döntéstől kötelező módon kell érvényesüljön az az elv, hogy nem mondhat ellen a közösségi jog előirásainak és nem mehet szembe az Európai Biróság joggyakorlatával. Amennyiben megsemmisitenék ezt a határozatot, neki még mindig megmarad a tárgy mozgásköre, hogy ne alkosson jogszabályt. De, önmagában bebizonyitani és a világ előtt felmútatni, hogy ez a 23 oldalas döntés rossz, nagyon jót tenne az ügynek. És ezzel lezártam a másik témát, hiszen ez még előttünk van. És azt is elmondom, hogy amikor 2013-ben találgattuk, hogy mi lesz, ha megnyerjük a pert, és rengetek változat elhangzott, de végül is én vetettem véget a vitának, és azt mondtam, álljunk le itt, nem tudjuk, hogy mennyi idő fog eltelni addig, de egy biztos, az a helyzet más lesz, mint a mostani. Európa változik, a helyzet változik, pontosan nem tudjuk megmondani, hogy mikor tesszük le a határozatot a bizottság asztalára, nem tudjuk megmondani, hogy milyen változásokon fog átmenni az Európai Unió. De azért készülünk, tanulunk, olvassuk a döntéseiket, a határozataiakat, figyeljük az Európai Bizottságot, vagy mondjam úgy, hogy megfigyelésünk alatt áll.
Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja az utóbbi időben, az aláirásgyűjtési kampányban nyilvánosan nem jelent meg, nem nyilatkozott, holott nagyon elkötelzett a székelyek ügye mellett. Mi történt?
– Az utóbbi időben sem és sem Dabis Attila nem szerepeltünk a közmédiában. Ez tölünk független, ennek az okait nem ismerem. Dabis Attila nem zárkózott el, egy rendkivül aktiv ember. November elsejétől a közmédia minket nem szólitott meg, ami egy kicsit szokatlan, mert rengeteget köszönhetünk a magyar közmédiának, rengeteget segitettek nekünk. Utolsó alkalommal, a Székelyföld autotóniájának napján, két napon át foglalkozott a közmédia az eseménnyel, nagy súlyt adott ennek az eseménynek, – a véleményem szerint megérdemli ezt a súlyt – amely nagyon nagy hatással volt a közvéleményre, amiért mi hálásak is vagyunk. Én nem akarok szemrehányást tenni ezért. Sokféle oka lehet: a világvárvány, az oltási kampány és sok más problémák.
Az interjút készitette: Balázs Magdolna
Foto: realitateademures.net
Average Rating