
A Székely Szabadság Napja alkalmából a Székely Nemzeti Tanács elnöke nemrég felhivásban szólitotta hiveit a március 10-i, marosvásárhelyi felvonulásra. A felhivásban az SZNT elnöke, Izsák Balázs arra figyelmeztetett, hogy az idei marosvásárhelyi felvonulásra egy olyan évben kerül sor, amikor kibontakozása századik évfordulóját ünnepli a székely önrendelkezési mozgalom, amikor ötven év telt el azóta, hogy Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor megszüntette a Székelyföldre kiterjedő Magyar Autonóm Tartományt és amikor már harmadszorra került a parlament asztalára Székelyföld autonómiatervezete.
Tekintettel arra, hogy közeledik március 10-e, megkérdeztük a Izsák Balázsot, a Székely Nemzeti Tanács elnökét, hogy milyen szakaszba jutottak a szervezési munkában és voltak-e nehézségeik a román hatóságok részéről?
–Az egyik fontos eleme a Székely Szabadság Napja megszervezésénk maga a meghirdetés, maga a mozgósitás, hogy az emberek eljussanak, ha elakarnak jönni. Ez most mind folyamatban van. Körülbelül ugyanabban stádiumban vagyunk, mint az elmúlt évek során, tehát nem vagyunk késében. A csendőrség, illetve a Polgármesteri Hivatal az elmúlt években okoztak kellemetlenséget. A Polgármesteri Hivatal a rendezvényt megelőzően próbált akadékoskodni, mig a csendőrség a rendezvény lezajlása után próbált megtorló intézkedéseket alkalmazni. A rendezvény előtt jó volt velük az együttműködés, ami a biztonságot illeti, ami nagyon fontos, hogy azok akik eljönnek biztonságban vonulhassanak fel, tűntethessenek és érjenek haza. Magát a Polgármesteri Hivatalnak az akadékosságát nem tartom nagyon fontosnak. Az évek során egyetlen egyszer sikerült megakadályozni a rendezvényt, más alkalmakkor kellemetlenkedtek ugyan, de nem igazán volt befolyásuk a rendezvény sikerére. Amit én nagyon fontosnak tartok az az, hogy tudatosuljon az emberekben, hogy most idén március 10-én a székely zászló használata kapcsán tehetünk-e nyomatékot, hogy minket nem lehet megfélemliteni és hogy az emberek használják a székely zászlót. Hangsúlyt szeretnénk adni az önrendelkezésnek, ami már a román parlamentben van. A legkevesebb amit el kellene érni az, hogy tekintsenek teljes jogú román állampolgároknak és ne közbiztonsági kockázatnak és ennek megfelelően tárgyaljanak a mi javaslatunkról. Ugyanis az elmúlt időben, amikor az autonómia kérdése szóba került, teljesen félremagyarázott propagandát folytattak, eltekintettek a romániai hagyományoktól: az 50 éve felszámolt Magyar Autonómia Tartománytól, amely Románia területén működött, nyilván a kommunizmus körülményei között, de a Magyar Atunómia tartományra soha nem vetődött annak az árnyéka, hogy mi veszélyeztetnénk Romániát. A románok tudják a saját történelmüket, és lényegében egy olyan jognak a helyreállitását követeljük, amelyet egyszer Románia már elismert.
Arra a kérdésre, hogy az idén is, más évekhez hasonlóan, a Posta téri Székely Vértanuk emlékművénél tartott megemlékezés után felvonulnak-e a Prefektúra elé, a Székely Nemzeti Tanács elnöke elmondta, hogy a „Székely Vértanuk emlékművénél elfogadott kiálltványt átadják a Prefektúra képviselőjének”.
-Arra az érdeklődésünkre, hogy megvan-e határozva, hogy hol vonulhat a tömeg a Prefektúra elé: az úttesten vagy a járdán, Balázs Izsák elmondta:
–Ez az intézkedés 2014-ben volt, jóllehet, hogy ez rögződött az emberek emlékezetében, de nem a járdán vonultunk sem a tavaly, sem a tavaly előtt. A járdánvonulás egy óriási tévedése, túlkapása volt a csendőrségnek, ami nem szolgálta a biztonságot, mivel megzavarta a járdán közlekedő embereket, ilyen szempontból nem is volt biztositva a felvonulók biztonsága. Ez a Polgármestri Hivatalnak és a Csendőrségnek a túlkapása volt. Nem hiszem, hogy értelme lenne egy négy évvel ezelőtt megtörtént esetre visszatérni.
Arra a kérdésre, hogy a Székely Szabadság Napja megszervezésében részt vesznek-e más magyar szervezetek is, az SZNT elnöke elmondta:
–Mi felajánlottuk, hogy a szervezésben is vegyenek részt, de az én válaszom az, hogy a szervezésben az érintett közösség, az emberek vesznek részt. Általában, ha önkéntesek jelentkeznek mi nem szoktuk megkérdezni, hogy melyik pártnak a tagjai. Mi emberekkel dolgozunk, akik nem úgy születnek meg, hogy valamilyen pártnak vagy szervezetnek a tagjai. Az emberek érzékelik a jogfosztást, az autonómia szükségességét, ez fölötte áll a párthoz való tartozásnak.
Arra a megjegyzésre, hogy a felhivásban arra kérte a külföldön élő magyarrokat, hogy Románia külképviseleteinél is szervezzenek tűntetést a szolidaritás jegyében, Izsák Balázs leszögezte:
–A felhivást, a hagyományokhoz hiven, a nagyvilágban élő magyarokhoz intéztük. Az előzetes tapasztalataink jók: március 10-én Bécsben, Budapesten, Németország több nagyobb városában, Kanadában és az Egyesült Államokban szerveztek tűntetéseket.
Kérdésünkre, hogy külföldi meghivottak is lesznek az idei rendezvényre, az SZNT elnöke megjegyezte:
–Mindig voltak külföldi meghivottak. Mi általában Magyarországról a hatalomhoz kötött személyiségeket hivtunk meg, épp azért, hogy ellensúlyozzuk azt a román propagandát, mi szerint a rendezvényt nem mi, hanem Magyarország szervezi. Ez nem igy van, hiszen ez a mi törekvésünk, ezt mi magunk szervezzük.
Az interjút készitette: Balázs Magdolna
Foto:B1.ro
Average Rating