0
0
Angela Merkel egyre kétségbeesetten igyekszik megvédeni politikáját és pozícióját az Európai Unióban, irja az itthon.ma. Magyar portál. A magyar kormány népszavazási kezdeményezését elutasítja, ugyanakkor továbbra sincs alternatívája a migránskérdés rendezésének. Közös megoldást hangoztat, ami azonban már hónapok óta késik, miközben a migránsok újabb, a tavalyinál nagyobb hulláma várható.
Nincs tagállami szintű B-terv a menekültválság megoldására, továbbra is annak a közös megoldásnak a kivitelezéséért kell dolgozni, amelynek alapelveiben valamennyi európai uniós tagország egyetért – mondta a német kancellár egy vasárnapi német televíziós interjúban.
Merkel egy vitaműsorban, vitapartner nélkül hangoztatta politikáját
Angela Merkel az ARD közszolgálati televízióban élőben sugárzott interjúban hangsúlyozta: a 28 tagállam közös meggyőződése, hogy tenni kell a menekülésre késztető okok megszüntetéséért, a migránsokat a hazájuk közelében kell segíteni, gondoskodni kell az uniós külső határ védelméről és végre kell hajtani az EU és Törökország közös akciótervét.
A kancellár hangoztatta, hogy kitart 2015 őszén kialakított politikája mellett, és legföljebb a körülmények változása miatt szükségessé váló apró “kiigazításokra” hajlandó, a lemondásának lehetőségére utaló kérdésekre pedig rendre kijelentette, hogy folytatja a munkát.
Úgy vélte, nincs szükség irányváltásra, mert “jól ki van ez találva, és logikus is. Nem is kételkedik ebben a logikában senki, még Horst Seehofer is sok sikert kíván ehhez az úthoz” – mondta Angela Merkel a politikáját gyakran bíráló, nemzeti szintű intézkedéseket sürgető bajor miniszterelnökre utalva.
Hozzátette, hogy válságkezelési terve „sikerét” illetően nagyon derűlátó. Azt mondta:
“Sokkal jobban állunk, mint ahogy egyesek gondolják”, de sok lépés van még hátra az EU-ba érkező menekültek számának jelentős és tartós csökkenése felé.
Megjegyezte: ha sikerül az uniós külső határ védelmével visszaszorítani az illegális migrációt, nagyobb lehet a tagállamok hajlandósága a folyamat “legalizálására”, menekültkontingensek befogadására Törökországból, Jordániából és Libanonból az EU és partnerei közötti tehermegosztás jegyében.
Merkel makacsul kitart
Ismét elutasította a menedékkérők befogadására egyoldalúan kijelölt létszámkorlát gondolatát és hangsúlyozta, hogy Németország felelőssége és elemi érdeke az emberiességen alapuló és közös megoldás, amely biztosítja a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet egységének fenntartását.
“Ez történelmünk egy nagyon fontos szakasza”, és nemcsak Schengen a tét, hanem Németország és az EU tekintélye a világban – mondta Angela Merkel.
A görögországi helyzetről elmondta, azért kezdeményezte a török miniszterelnökkel tartandó rendkívüli uniós csúcstalálkozó összehívását március elejére, alig tíz nappal a rendes uniós csúcs előtt, mert tudta, hogy Ausztria rövidesen korlátozza a befogadandó menedékkérők számát, ami súlyos következményekhez vezethet. A görögországi helyzetet éppen az idézte elő, hogy a huszonnyolcak ugyan egyetértenek a közös megoldásban, de egyesek – mint Ausztria – nem hisznek eléggé annak sikerében, és ezért mások kárára cselekednek. Nem szabad cserben hagyni Görögországot és nem szabad megengedni, hogy az EU “tönkremenjen” – hangoztatta a német kancellár.
Merkel Magyarországot támadta, magát mentegette
A Magyarországon tavaly szeptemberben kialakult helyzetről szólva kiemelte: téves az az állítás, hogy megnyitotta Németország határait. “A határok nyitva álltak, és csak nem zártam le őket” – mondta.
Hozzátette, hogy továbbra is helyesnek tartja a Magyarországról elindult migránsok ügyében szeptember 4. éjszakáján hozott döntést, és kifejtette: ugyan az “emberiesség parancsolatára” cselekedett, de az akkori helyzetet tekintve “nem volt olyan nagyon különleges” a döntés, hiszen korábban is tömegesen érkeztek menekültek Németországba – egyedül augusztusban 102 ezren -, és csupán “egyszerűen folytattam azt, ami egy nappal korábban egyébként is zajlott a különvonatokkal”.
Ezekkel a vonatokkal menekültek utaztak Németországba jeggyel, amelynek megvásárlását Orbán Viktor magyar miniszterelnök megengedte, aztán egyszer csak “hirtelen nem engedte fel a vonatokra a jeggyel rendelkező embereket”, akik ezért gyalog indultak útnak – mondta Angela Merkel.
Arra a felvetésre, hogy az eurózóna válságával ellentétben most mások jóakaratára van utalva és a “kérelmező” helyzetébe került, azt mondta, szerinte ez nem így van, Németország nincs sem kiszolgáltatott, sem kiemelt helyzetben. Valamennyi uniós tagországnak van felelőssége, és mindegyik szeretné megőrizni Schengent.
Megjegyezte: “Orbán Viktor (…) arról a kérdésről akar népszavazást, hogy érkezhet-e Magyarországra 1294 menekült” a tagállamok között szétosztandó 160 ezerből, pedig valószínűleg még csökkenthetné is ezt a számot, mivel “sok ukrán menekültje van”. “Ez azért mégiscsak egy elvi kérdés, és csak elutasítani tudom ezt az eljárást” – mondta a német kancellár.
Szijjártó Péter: “Jelenleg sok a képmutatás”
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel közölt interjút nemrég a Stuttgarter Zeitung című német lap “Jelenleg sok a képmutatás” címmel, irja az MTI.
A miniszter a kormány népszavazási kezdeményezésével kapcsolatban kiemelte, hogy a migrációról szóló vitákban jelenleg sok a képmutatás, és még a probléma megnevezése is félrevezető, mert nem menekültválságról, hanem “migrációs válságról” van szó.
Szerinte a brüsszeli politikusoknak nincs joguk visszaélni hatalmukkal és olyan döntéseket hozni, amely “így megváltoztatja Európa kulturális, vallási és nemzetiségi térképét”. Hangsúlyozta, hogy meg kell kérdezni az embereket, ha “ennyire nagy horderejű”, a jövendő nemzedékek együttélését tartósan befolyásoló döntésekre kerül sor.
Magyarország “nagyon szolidáris” – jelentette ki a szolidaritás és a menekültek befogadásának ügye közötti kapcsolatról szóló kérdésre.
Rámutatott: “országunkon keresztül egyetlen illegális migráns sem jut el Németországba”. Magyarország lezárta határait, és a szolidaritás ebben az esetben azt jelenti, hogy érvényesíti az Európában hatályos szabályokat – tette hozzá.
Arra a felvetésre, hogy a határok lezárása nem oldja meg, hanem csak más országokra helyezi át a problémát, azt mondta, hogy ennek ellent kell mondania, hiszen a probléma megoldást nyert, az pedig “tény, hogy ha valamennyi ország betartaná a schengeni szabályokat és megvédené saját határát, nem lenne egymillió migráns Németországban”.
Szijjártó Péter kifejtette: a probléma megoldáshoz biztosítani kell a határokat, valamint támogatni kell a Szíria térségében fekvő országokat – Törökországot, Jordániát, Libanont, Irakot -, amelyek ellátják a polgárháborús országból elmenekült embereket, és meg kell szüntetni a menekülésre késztető okokat, ami azt jelenti, hogy békét kell teremteni Szíriában és elő kell segíteni a térség fejlődését.
Nem az a feladat, hogy “a migránsoknak itt Európában teremtsünk lehetőséget az életre”, hanem az, hogy “az embereknek a hazájukban legyen jövőjük” – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
Nem hibáztat senkit – reagált arra a kérdésre, hogy mennyiben tartja felelősnek Németországot a válságért. Hozzátette: már csak azért sem bírálná a német kancellárt, mert az EU vezetői közül neki van a “legbonyolultabb munkája”, azt viszont bírálja, hogy “európai politikusok sok kijelentése bátorította a migránsokat, hogy induljanak el”. Megjegyezte, hogy az ilyen bátorító jelzések közé tartozik a kvótarendszer is.
Arra a kérdésre, hogy ha nem Németországot, akkor vajon Görögországot hibáztatja-e a válságért, elmondta: Görögország nem tartja be a szabályokat, de az is igaz, hogy a mostani helyzetben nem tudja ellenőrizni igen hosszú tengeri határát. Éppen ezért nemigen érthető, hogy az EU miért nem karolta fel a magyar javaslatot egy közös határvédelmi alakulat összeállításáról, amelynek bevetésével biztosítani lehetne Görögország határát rendőrökkel, helikopterekkel és hajókkal. “Ez bonyolult, de nem lehetetlen” – mondta Szijjártó Péter.
A miniszter igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a határvédelmi erőknek vissza kellene-e küldeniük Törökországból Görögországba átkelő embereket.
A kvótarendszert értelmetlennek nevezte, kiemelve, hogy “a migránsok nem akarnak Romániába, Bulgáriába vagy Magyarországra jönni”, hanem “Németországba akarnak menni, és oda is mennek”. Ráadásul a kvóta ellentétes az EU szabályaival, mert annak révén a tagországok “bizonyos mértékig jelentős jogokat veszítenek el”, például nem határozhatják meg, hogy kit engednek be területükre. Szijjártó Péter hozzátette: Európának a második világháború óta soha nem kellett ennyire sok válsággal egyszerre küzdenie. Ukrajnában háború dúl, a terrorveszély minden eddiginél nagyobb, harcolni kell a gazdasági válság ellen, meg kell oldani az energiabiztonság “központi jelentőségű” kérdését, “és most még egy migrációs válságunk is van” – sorolta.
“Realista vagyok. Szívesen lennék optimistább, de pillanatnyilag sok kérdés van, amelyre nincsenek jó válaszaink” – mondta Szijjártó Péter.
Foto: www.magyartudat.com
Average Rating