Mi történik a FIDESZ és az RMDSZ kezdeményezéseivel a legutóbbi európai események közepette?

Interjú Sógor Csaba európai parlamenti képviselővel

Az Európai Néppárt politikai közgyűlésének március 20-i ülésén javaslatot szavaztak meg, miszerint a FIDESZ felfüggeszti jogainak gyakorlását az Európai Néppártban (EPP) az EPP által felkért háromtagú bizottság jelentésének kidolgozásáig. A bizottság ellenörzi a jogállam és az Európai Néppárt által vallott értékek tiszteletben tartását Magyarországon, és az általa elkészitett jelentés alapján döntenek majd arról, hogy indokolt-e a FIDESZ kizárása a Néppártból. Egyes politikai elemzők szerint ez egy kompromisszus megoldás.

Megkérdeztük Sógor Csaba európai parlamenti képviselőt, hogy mennyire jó vagy rossz ez a döntés?

“Én a szavazáson nem voltam jelen. Az ülésen Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Vincze Lóránt FUEN-elnök vett részt. A néppárti tagpártok szavazatokkal rendelkező elnökségi tagjai voltak jelen. Ez azt jelenti, hogy az RMDSZ nagyságához mérten két szavazati joggal rendelkezett. Általában az RMDSZ elnöke, vagy az RMDSZ elnöke által felhatalmozott személy vesz részt. Most személyesen az elnök, Kelemen Hunor és Vincze Lóránt vett részt. Ez egy kompromisszumos megoldás volt. Ha jól értersültem a sajtóból, a FIDESZ kérte a többséget, hogy fogadja el a szlovén testvérpárt elnökének a javaslatát, miszerint a magyar kormánypárt függessze fel néppárti tagságát és hozzanak létre egy három tagú bizottságot, amely az elkövetkező három hónapban – ami azt jelenti, hogy a kampány után – kivizsgálja a helyzetet és elfogad egy döntést. Ez a három hónap július végét jelenti. Az új Európai Parlament valószinüleg július 1-én vagy 2-án ül össze. Úgy gondolom, hogy a nyári szünet előtt akarják ezt a végleges döntést meghozni”, magyarázta Sógor Csaba.

Arra a kérdésre, hogy milyen hatással lesz a FIDESZ esetleges távozása az EPP-ből az RMDSZ kisebbségvédelmi polgári kezdeményzésének az Európai Bizottságban való bejegyzésére, az európai parlamenti képviselő igy vélekedett:

“Most nehéz lenne válaszolni arra, hogy milyen hatással lesz. A polgári kezdeményezést bárki benyújthatja, bármelyik párt, pontosabban bármelyik kezdeményező, nemcsak a néppártiak, hiszen ez esetben hét kezdeményező van. Mi több, az európai kezdeményezés nem párt kezdeményezés, az európai polgároknak a kezdeményezése, úgyhogy bárki benyújthatja a bizottsághoz. Jelen esetben a hét kezdeményező közül az egyik az RMDSZ. Nyilvánvaló, hogy mind a heten is benyújthatják. Az új bizottság összetételét úgyis csak az év vége fele fogjuk megtudni. Abban az esetben, ha a FIDESZ és az RMDSZ nem marad a Néppártban, és ha a bizottság elnöke Manfred Weber lesz, valamelyest csökkennek a polgári kezdeményezés esélyei. De ezt a kérdést nem kellene pártfüggővé tenni, hiszen nem az RMDSZ vagy a Néppárt, hanem az európai polgárok nyújtanak be egy kezdeményezést. Ha az RMDSZ a Néppárt tagja marad és parlamenten belül is kell lobbyznia, akkor a kezdeményezésnek erősebbek lesznek az esélyei. Minden az új bizottság összetételén múlik, illetve azon, hogy a bizottság mennyire akar majd foglalkozni ezzel a kérdéssel. A kezdeményezésnek körülbelül annyi esélye van mind veszélye: esélye, hogy a bizottság megtárgyalja  és veszélye, hogy elutasitja, mind ahogy az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban (LIBE) általunk megszavazott, úgynevezett egyéni jelentések törvényjavaslatok esetében is történik: a bizottság elfogadhatja vagy elutasithatja ezeket.Végső soron a tanács és  a parlament dönt bármilyen törvényerejű rendelet, jelentés, kezdeményezés esetében. Itt most azt kell megvárni, hogy a bizottság megalakuljon. Akkor az RMDSZ és a másik hat szervezet elnöke, akik ezt a kezdeményezést elinditották, benyújtják a bizottsághoz és a bizottság majd eldönti, hogy érdemben tárgyalja-e vagy sem. Már több ilyen kezdeményzés volt, amelyekre összegyűltek az aláirások, de amelyeket a bizottság úgymond elmaszatolt. Most reméljük, hogy az új bizottság komolyabban veszi e kérdést, annál is inkább, hogy azóta már a Székely Nemzeti Tanács is megnyerte az Európai Bizottsággal szemben a pert és megkezdhetjük a következő aláirásgyűjtést. Igy, kétoldalról lehet majd győzni a bizottságot, hogy foglalakozzon ezzel a kérdéssel.  Közben nem szabad elfelejteni, hogy az új Parlament is működni fog, és továbbra is reméljük, hogy az új Parlament LIBE szakbizottságában továbbra is foglalkoznak a kisebbségi kérdésekkel, és olyan jelentésekkel, határozatokkal, amelyeket az elmúlt időszakban mi elfogadtunk”.

Azzal kapcsolatosan, hogy az esetleges kizárás után a FIDESZ átigazol-e egy másik európai pártcsaládhoz, Sógor Csaba  megjegyezte:

“Függetlenként itt a Parlamentben dolgozni körülbelül olyan mint, amikor csak egyedül iratkozol be az országos focibajnokságra. Nehéz lenne függetlenként kapusnak is, csatárnak is és hátvédnek is lenni, amikor 11 játékosról van szó. A politikában is szükség van ahhoz, hogy ne függetlenként birkózzon meg az ember a feladatokkal. Igy is meglehet próbálni, de egy ember egyszerre több helyen nem tud jelen lenni. Valószinű, hogy a FIDESZ is szövetségeseket fog keresni és az új helyzetet kihasználva, megpróbál valamelyik parlamenti pártba beiratkozni. De várjuk meg a végét.”

Megjegyzendő, hogy a háromtagú bizottság tagja: Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár, Herman van Rompuy, az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács volt elnöke és Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament volt elnöke.

A FIDESZ döntését megerősitette Janez Jansa, a Szlovén Demokrata Párt elnöke is, a Mandiner.hu portálnak adott nyilatkozatában.

„A FIDESZ kezdeményezte az EPP elnökségénél, hogy a 2000-es osztrák formulát alkalmazzák. Az EPP gyűlése ezt fogadta el nagy többséggel, beleértve a FIDESZ-t és az SDS-t is”, mondotta a lapnak Janez Jansa. 

2000-ben történt az, hogy az osztrák Néppártot kizárták az EPP-ből, mert bevette a kormányba Haider Szabadságpártját. Az osztrák kancellár akkor  Wolfgang Schüssel volt, aki most benne van a Magyarországot vizsgáló bölcsek tanácsában.

Magyarország részéről Orbán Viktor miniszterelnök Novák Katalint, az Emberi Erőforrások Minisztériumában a család- és ifjúságügyért felelős államtitkárt, Varga Juditot, európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkárt és Szájer Józsefet, az Európai Parlament kepviselőjét jelölte ki a tárgyalásra.  A miniszterelnök véleménye szerint csak az EP-választás után lesz döntés és addig a FIDESZ a Néppártért kampányol.

Az interjút készitette: Balázs Magdolna

Foto:Székelyhon

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.