0
0
Székelyföld Autonómiájának Napját az idén október 29-én tartják.
Megkérdeztük Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökét: azon kivül, hogy ismételten megerősitik azt, hogy a jog eszközével szereténk elérni Székelyföld autonómiáját, milyen más üzenetet továbbítanak, hiszen e napra már két fegyveres konfliktus közepette kerül sor?
– Székelyföld Autonómiájának Napját mindig október utolsó vasárnapján tartjuk. 2015 óta tartjuk ezt rendszeresen, hiszen akkor Székelyföld határait világítottuk ki. Volt egy olyan igény az emberek részéről, hogy az eseményt ne korlátozzunk Székelyföld határaira, hanem terjesszük az egész Székelyföldre, sőt egész Kárpát-medencére. Minden alkalommal maga a nyilatkozatnak, a kiáltványnak – amely a rendezvény középpontjában áll – két része van: van egy állandó része, mely szerint mi kitartunk Székelyföld területi autonómiája mellett, amelyet a jog eszközével, békés úton, parlamentáris eszközökkel akarunk elérni. És van egy másik része, amelyben megjelenik a politikai aktualitás is, hiszen az is érinti az embereket, és nem mehetünk el amellett, ami az embereket foglalkoztatja. Most, háborús konfliktusok idején kiemelten fontos az, hogy mi békés eszközökkel akarjuk elérni Székelyföld területi autonómiáját és ebből a szempontből akár példa lehetnénk a világnak is.
Megkérdeztük azt is, hogy véleménye szerint milyen hatása, következményei lesznek Izrael és a Gázai övezet között zajló fegyveres konfliktusnak Romániára és ezen belül a romániai magyarokra nézve?
– Nem vagyok külpolitikai elemző, sem biztonságpolitikai szakértő, nekem ebben a kérdésben a legbiztosabb iránytű a magyar kormánynak a viszonyulása, ami egybevág azzal az értékrenddel amiben mi, a környezetem, a fegyvertársaim felnőttek. Tehát, a magyar kormány azt mondja, hogy Izraelnek joga van megvédeni önmagát – ez egy szilárd álláspont és én is mindig ugyanezt vallottam. A helyzet rendkivül súlyos, mert ugyanakkor látható módon van egy megoldatlan kérdés, de ez nagyon rég óta megoldatlan. Több mint 70 éve megoldatlan kérdés. Az utóbbi időben voltak pozitiv irányú elmozdulások a izraeli-arab viszonyban és valószinű, hogy ennek a terrorszervezetnek a reakcióját ez is kiválthatta, mert ha erősödik a béke Közel-Keleten, akkor ők úgy gondolták, úgy érezhették, hogy háttérbe kerülnek. Én bizom abban, hogy jó irányba alakul a helyzet, hiszen az emberek békében akarnak élni.
…Igen, így van, az emberek békében akarnak élni, de, sajnos, eddig mintegy félmillió izraeli és hétszázezer gázai hagyta el otthonát a háború miatt.
Arra a kérdésre, hogy Románia is számithat ez esetben is az ukrajnai menekült hullámhoz hasonlóra, az SZNT elnöke kifejtette:
– Ha szóba kerül a menekült kérdés, akkor élesen el kell válasszuk az illegálisan utazgató, betelepülő migránsokat és a tényleges menekülteket. Ebben a pillanatban Romániai is, akárcsak Magyaroszág, első országnak számit az ukrajnai háborús menekülteknek. A humanitárius segitség nemzetközi szinten történik, létezik egy világszintű összefogás. Ugyanakkor semmilyen humanitárius segítség nem indokolja és nem teszi indokolttá az Európában, Nugat-Európában terjedő terror-párti tűntetéseket. Azt élesen el kell választani, hogy humanitárius segítség és terrorpárti tűntetés, mert a humantárius segítség egy abszolút természetes és normális dolog, a terror nem elfogadható és ezt én emberként is messzemenően elítélem, és mindenkit elítélek, aki a terrorizmus mellett tűntet.
Arra a felvetésünkre, hogy a lengyelországi parlamenti választások hivatalos eredményei szerint az ellenzéki pártok elegendő szavazatot szereztek ahhoz, hogy kiszorítsák a kormányzó jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) pártot. Bár a PiS-nek várhatóan felajánlják a kormányalakítás lehetőségét, eredménye jóval elmarad a parlamenti többséghez szükséges 231 mandátumtól, így várhatóan Donald Tusk alakíthat majd kormányt.
Hogyan alakul majd az EU-ban a sokszor közös álláspontot képviselő Budapest-Varsó-tengely működése? Hiszen ismert, hogy a két ország közötti kapcsolatok az ukrajnai háború miatt fagyossá váltak, mint az is, hogy Donald Tusk és Orbán Viktor a múltban többször is összeszólalkozott egymással. A választások eredménye befolyásolhatja-e az Orbán-kormány magyar kisebbségre vonatkozó politikáját?
– Ez egy bonyolult sakktáblai helyzet. Lengyelországban az eddig kormányzó – és lehet, hogy ezután is fog kormányozni, még nem tudjuk -, de az ellenzék is oroszellenes és Amerika-barát. Vannak különbségek mindkét párt esetében az európai konzervatív vonalvezetéshez képest, amelynek a legkövetkezetesebb képviselője Orbán Viktor. Még a lengyel vajdaságot alkotó Felső-Szilézia lakossága – akinek képviselője idén Március 10-én, a Sékely Szabadság Napján, meghívott vendégünk volt – sem szimpatikus a lengyel politikai pártoknak, de az idők folyamán volt olyan pillanat, amikor az ellenzékkel tudtak koalicióba lépni regionális szinten. Igaz, hogy akkor a mostani ellenzék még a magyar kormánnyal is jóban volt. Tehát, változik a helyzet, nekünk mindenképpen a választást követően azt is meg kell néznünk, hogy a mi potenciális szövetségeseink milyen álláspontra helyezekednek, mi az, ami elsődleges magyar szempontból, amelyben a mi törekvésünk is beilleszkedik, hangsúlyozta, Izsák Balázs SZNT-elnök.
Az interjút készítette: Balázs Magdolna
Foto: Székely Hírmondó
Average Rating