0
0
André Goodfriend, az Egyesült Államok magyarországi ideiglenes ügyvivője a magyar televizió M1-es csatornájának adott interjúban kijelentette, hogy vannak olyan személyek, egész pontosan közszereplők, kormánytagok, akiket az Egyesült Államok nem talált alkalmasnak arra, hogy belépjenek területére. André Goodfriend korábban, megerősítette, hogy korrupciós ügyek miatt 10 magyar magánszemély nem léphet be az Egyesült Államok területére. Azt nem mondta meg, hogy kikről van szó. Annyit árult el, hogy kormányzati tisztségviselőkről, minisztériumi alkalmazottakról és kormányzati emberekről van szó.
Időközben néhény név feltűnt az illető listán. Az Index értesülései szerint a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) három vezetője került az Egyesült Államokban feketelistára: Vida Ildikó, a NAV elnöke, egyik helyettese, valamint a hatóság egyik főosztályvezetője. Vida Ildikó már az első Orbán kormány idején vezette az adóhatóságot.
Az Origo.hu információi szerint a mostani helyzet kialakulásában óriási szerepe volt az elmúlt hónapokban sorra került amerikai-magyar politikai pengeváltásoknak. A két fél közötti rossz viszony egyik legnyilvánvalóbb jele, hogy az USA egyelőre nem küldött hivatalos nagykövetet a jelenlegi ügyvivő helyett, pedig erre lenne lehetőségük.
Az eddigi politikai ellentétek a mostani amerikai lépéssel gazdasági síkra terelődtek. Ennek hátterében a hazai civil szervezetek elleni kormányzati fellépések, valamint az illiberális demokráciáról szóló kijelentések állnak. Az összes konfliktus mostanra állt össze teljesen az amerikai politika számára.
E botrány kapcsán az amerikai elnök is megszólalt. Barack Obama szeptember 24-én arról beszélt, hogy “Oroszországtól Kínáig és Venezueláig könyörtelen megleckéztetéseknek vagyunk a tanúi, valamint annak, hogy a jogos elégedetlenséget felforgatásként becsmérlik”.
A Népszabadság című napilap tájékoztatása alapján, az ügyvivő kérdésre válaszolva úgy vélte, indokolt lehet, hogy Magyarországot kiszavazzák a Demokráciák Közösségének kormányzótanácsából. A Foreign Policy folyóirat internetes oldalán nemrég megjelent cikk szerint az USA kezdeményezte, hogy zárják ki Magyarországot a Demokráciák Közössége nevű, Varsóban székelő nemzetközi szervezet kormányzótanácsából, illetve Budapest fontolja meg, nem akarja-e önként elhagyni a DK-t.
A világviszonylatban az egyik legfontosabb demokratikus klubbnak számitó Demokráciák Közössége a demokratikus értékekek és intézmények ápolására, illetve fejlesztésére törekvő államok kormányközi koaliciója. 2000 júniusában 106 ország külügyminisztere találkozott, hogy aláírják a Demokráciák Közösségének létrehozására hívatott Varsói Nyílatkozatot. A deszovjetizálás után Magyarország gyorsan a demokratizálás útjára lépett és a DK-ba való felvétele az értékek megtestesitője, sajátos szimbólikus telitettségű üzenet hordozója volt a fórumban. 2011-ben, Magyarország tagja lett a Demokráciák Közössége Kormányzótanácsának. Most meg egy lépésre van attól, hogy kizárják, úgy a kormányzótanácsból, mint a közösségéből. Foreign Policy című amerikai folyóirat szerint amennyiben Magyarország távozik e testületből, az annak a nemzetközi beismerése lesz, hogy az ország megszűnt demokrácia lenni.
Az ügyre a világsajtó is felfigyelt. A Le Monde azt írta, a beutazási tilalom „csaknem példátlan” lépés egy uniós, illetve NATO-tagországgal szemben, és az Orbán-kormánynak komoly visszalépést jelent a belpolitikai diadalsorozata után. Az 1980-as évekig kell visszamenni, hogy hasonló epizódra bukkanjunk: Washington akkor Kurt Waldheimet, Ausztria elnökét, az ENSZ volt főtitkárát nyilvánította nemkívánatos személynek, eltitkolt wehrmachtos múltja miatt. A párizsi lap szerint a beutazási tilalmat Obama elnök hagyta jóvá. Az osztrák Neue Kronenzeitung szerint ugyanakkor az Orbán-kormánnyal szembeni mélyütésből nem a demokratikus baloldal, hanem a Jobbik profitál majd.
Ha mindez még nem lenne elég, akkor a Nészava napilap tájékoztatása szerint hétfőn kezdődik Strasbourgban az Európai Parlament négynapos októberi ülésszaka, amelyen kétszer is kiemelt téma lesz a magyarországi jogfosztások szomorú sorozata. Hétfőn Niedermüller Péter és Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció EP-képviselői kezdeményezésére a Szocialista és Demokrata (S&D) frakció nyilvános meghallgatást tart a sajtószabadság magyarországi helyzetéről. A meghallgatás célja az EP-képviselők tájékoztatása a magyar média egyre nehezebb helyzetéről, az anyagi, politikai és jogi nyomásgyakorlásról. Molnár Csaba és Niedermüller Péter emlékeztetett: az EP 2011-ben már foglalkozott a magyarországi véleményszabadság helyzetével, ajánlásokat is megfogalmazott a negatív kormányzati döntések korrekciójára, ehelyett a helyzet azóta tovább romlott. Ezért szükséges ismét felhívni a figyelmet. A meghallgatáson a két DK-s magyar képviselőn túl számos hazai és külföldi szakember, illetve politikus is felszólal. A Zöldeket Ulrike Lunacek, a liberálisokat Sophie in ‘t Veld frakcióalelnök képviseli, a szónokok között lesz az Európai Néppárt egyik képviselője, Frank Engel is. A szakmai meghívottak között szerepel Dirk Gerkens, a magyarországi RTL vezetője, Arató András, a Klubrádió elnöke, Dunja Mijatovic, az EBESZ sajtóügyi felelőse. Képviselteti magát az Európai Bizottság is.
Kedden az Európai Parlament plenáris ülésen tárgyal a magyarországi civil szervezetek elleni kormányzati fellépésről. A vitát kezdeményező Zöldek szerint a civil szervezetek elleni támadás egy hosszabb demokrácia-ellenes kampány része Magyarországon. A vita a helyzet elemzésén túl arra is választ keres, hogyan reagáljon az Európai Unió az Orbán-kormány antidemokratikus intézkedéseire. A Zöldek azt várják, hogy az újonnan megválasztandó Európai Bizottság a korábbinál aktívabban vizsgálja meg, a magyar kormány tettei összhangban vannak-e még az uniós alapszerződéssel.
Másrészt, Szijjártó Péter külügyminiszter kedden az Egyesült Államokba utazik, akit szokatlan módon csak a washingtoni külügyminisztérium negyedik vezetői szintjén lévő, Európáért és Eurázsiáért felelős helyettes államtitkára fogad.
Average Rating