0
0
Az idén a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábort (közismertebb nevén Tusványos) július 22 és 27 között szervezték meg Tusnádfürdőn, amelyen részt vett és előadást tartott Magyarország miniszterelnöke is. Orbán Viktor beszédében – amely politikai botrányt váltott ki – kikiáltotta a „liberális demokrácia korszak” végét és Magyarország számára politikai modelként Oroszországot, Kinát, Törökországot, Indiát és Szingapúrt emlitette meg.
Az Orbán Viktor által éltetett, Magyarország politikai céljaként megfogalmazott illiberalizmus olyan kormányzati rendszer, amelyben – noha lehetővé teszi a választásokat – az állampolgároknak nincs lehetőségük arra, hogy megismerjék vagy ellenőrizzék a hatalmat gyakorlók tevékenységét. Egy ilyen állam sajátosságai között emlithető meg egyes jogok – szólásszabadság, a gyülekezéshez való jog – gyakorlásának hiánya vagy leszorítása, a hatalmi ágak elkülönítésének a hiánya, a média állam általi ellenörzése és a civilszervezetek betíltása vagy működésük akadályozása.
A „Népszabadság” című napilap által nemrég közölt cikkből tudtuk meg, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nagy politikai botrányt kavaró tusnádfürdői beszédében főleg a Tellér Gyula szociológus által “Született-e Orbán-rendszer 2010 és 2014 között?” címmel a “Nagyvilág” irodalmi folyóírat márciusi számában megjelent tanulmányából ihletődött. A miniszterelnöknek állítólag annyira tetszett főideológusának írása, hogy kiadta parancsban: kormánya minisztereinek is el kell olvasniuk a dolgozatot.
Tellér Gyula márciusi dolgozatának első része a 2009-ben közölt “Rendszer-e a rendszerváltás rendszere?” című esszéjének néhány fő állítása, második nagy fejezete az “Orbán-rendszerről” szól, mig a harmadik rész a konklúziók leírása.
Tellér Gyula szerint az új orbáni rendszer “elkezdett születni”, de az Orbán-féle rendszerépítéssel szemben összeszövetkezett a posztszocialista belső ellenzék és a frankfurtista-posztmarxista EU-bürokrácia.
Orbán Viktor szűk környezetéhez közeli, egyik jobboldali véleméynformáló a “Népszabadság” munkatársának elmondta, hogy a miniszterelnök nagyra becsüli Tellér Gyulát, aki számos alkalommal elkísérte külföldre, Bukarestbe, Libanonba és Jordániába a miniszterelnököt.
A miniszterelnökre Tellér Gyula gondolatai, tézisei vannak a legnagyobb hatással, s míg a 2006-os választások előtt az akkor még csak Fidesz-elnök, Orbán Viktor szűk körben arról beszélt, hogy politikai pályaíve végén olyan szerepet képzel magának, mint amilyen Bethlen István miniszterelnöké volt Horthy Miklós mellett, amikor tízéves miniszterelnökség után a háttérből „befolyásolta” a kormányzót, ma már azt lehet érezni, hogy szíve szerint a Horthy-korszakhoz, illetve ad absurdum a Kádár-korszakhoz hasonló történelmi időszak kötődne a nevéhez a klasszikus konzervatív értékválasztáson alapuló nemzetállam megerősítésével.
Orbán Viktor az általa Tusnádfürdőn használt tételmondatok kimondásával „csak” deklarálta mindazt, amit az elmúlt ciklusban politikai kormányzás címszóval „elkövetett”; a liberális jogállam „kulturális diktatúrájával szemben” határozta meg értékkonzervativizmusát. Orbán Viktor államépítő programot hirdetett a Tellér Gyula által korábban megfogalmazottak alapján. És valóban, Orbán Viktor Tusnádfürdőn sokadszorra mondta el, hogy „a rendszerváltás élményét” csak mint tapasztalatot, de ne mint referenciapontot használjuk.
A 2010 előtti ciklusokra Tellér Gyula szerint a status quót képző neoliberális alkotmányfelfogás, a frankfurti filozófiának megfelelő társadalomeszme, a globális tőkének olyan kedves, „washingtoni konszenzuson” alapuló gazdaságkoncepció, a neoliberális privatizációs politika (a befektető érdekeinek előtérbe kerülésével), a liberális önkormányzati rendszer, iskolarendszer, kultúrpolitika, sajtóhelyzet nyomta rá a bélyegét.
Az „orbáni korszak”, a rendszer új „összerakásának” peremfeltételei között Tellér Gyula vertikális kapcsolat címszó alatt sorolja fel a közösségelvű nemzeti rendszert, a teljesítményt és a morális mércét, a történelemértelmezést, a horizontális kapcsolat alatt pedig első helyen a másik emberhez való viszonyt említi, és határozott támadást indít a liberális morálparancs ellen, miszerint „minden szabad, ami más szabadságát nem sérti” és ezt a részt szó szerint idézte Tusnádfürdőn Orbán Viktor is, akárcsak Márk evangéliumából: „amit szeretnél, hogy neked cselekedjenek, te is cselekedd azt másnak”.
Az ellenzék megdöbbent Orbán Viktor tusnádfürdői kijelentésein
Az Együtt–PM szerint Orbán Putyint utánozza, az LMP szerint a helyzetértékelés következtetései rosszak, a Liberálisok úgy látják, a miniszterelnök új államrendet hirdetett tusványosi beszédében. Az MSZP elnöke szerint Orbán mindenkivel szakított, a DK pedig úgy látja, Orbán a fasiszta államszervezést tartja példának.
Az MTI-hez eljuttatott közleményében az Együtt-PM úgy fogalmaz: “a liberális internacionálé egykori alelnöke ma eltemette a liberális államot”. “Orbán Viktor miniszterelnök mai beszédével azonban nem a liberális demokráciának áldozott le, hanem magának a demokráciának” – áll a közleményben, amelyet a www.atv.hu hirportál idéz. Az Együtt-PM szerint az állam már nem minden magyar állama, nem mindenkit képvisel, csak a kedvezményezettek szűk körét: azokat, akik földet, trafikot, megrendelést, állást kapnak, és a demokratikus igazságszolgáltatásnak is leáldozott. A közlemény szerint a magyar miniszterelnök Putyintól vette át azt az ötletet is, hogy arra hivatkozva üldözze a civil társadalmat, hogy azok külföldről is kapnak támogatást.
LMP: tévesek a kormányfő következtetései
Az LMP szerint nem Orbán Viktor miniszterelnök helyzetértékelésével van vitatkoznivalójuk, hanem a következtetésekkel.
Schiffer András, az ellenzéki párt társelnöke a kormányfő Tusnádfürdőn elmondott beszédére reagálva az MTI-nek azt mondta: Orbán Viktor egész hatalomgyakorlását a cinizmus tartja össze, ami leginkább abban érhető tetten, ahogy “gátlás nélkül” kihasználja, hogy a magyar társadalom “szolidaritáshiányos”.
Szerinte a miniszterelnök helyzetértékelésével akár egyet is lehetne érteni, arról ugyanakkor elfelejtett beszélni, hogy az általa vezetett Fidesz – az SZDSZ-szel szövetségben – az egyik fő felelőse, hogy 1989 után Magyarországon olyan liberális demokrácia alakult ki, amely nem védte meg például a közvagyont annak fosztogatóitól, nem jöhettek létre védelmi rendszerek.
Liberálisok: Orbán nemet mondott a szabadságra
A Liberálisok szerint a kormányfő Tusnádfürdőn elmondott beszédében új államrendet hirdetett, megtámadta mindazt, ami a demokrácia alapja. Az ellenzéki párt azt közölte az MTI-vel, hogy értékelésük szerint Orbán Viktor nemet mondott a szabadságra, a piacgazdaságra, a civil társadalom önszerveződésére és értékeire. “Megtagadta mindazt, amiért egykor harcba szállt és politikai szerepet vállalt, megtagadta egykori önmagát” – fogalmaztak. A Liberálisok úgy vélték, hogy Orbán Viktor hivatalosan is bejelentette: Magyarországon “vége a demokráciának”, azt a munkaalapú állam váltja fel. A miniszterelnök “egyértelművé tette: vagy ő vagy mi, szabadságszerető emberek.” A Szabad Demokraták Szövetsége szerint Magyarországnak “szabadság, függetlenség, piacgazdaság kell, mert csak így lesz helyünk az Európai Unióban”.
Tóbiás József: szélesebb, erősebb demokráciára van szükség
Az MSZP elnöke szerint az az állam, amely nem a szabadság köré szerveződik, előbb-utóbb kilép a demokrácia keretei közül. Tóbiás József közölte: szélesebb, erősebb, külső és belső kontrollokkal működő demokráciára van szükség.
Az ellenzéki pártelnök úgy értékelte, hogy a miniszterelnök tusnádfürdői beszédével kilépett az európai és a magyar polgári demokráciák értékrendszeréből.
Tóbiás József azt mondta, hogy közjogilag még van az országnak miniszterelnöke és kormánya, de az értékeket tekintve nemcsak a szocialistákkal szakított a kormányfő ezzel a beszédével, hanem a liberálisokkal, a konzervatívokkal és mindenki mással, aki a demokrácia értékrendszerében keresi a megoldásokat.
A szocialista politikus hangsúlyozta: olyan országra van szükség, ahol a szabadság átélhető élménnyé válik, legyen szó a vélemények vagy a civilek szabadságáról, vagy az állampolgár munkahelyről, megélhetésről való döntésének szabadságáról.
DK: Orbán a fasiszta államszervezést tartja példának
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Orbán beszédében lényegében azt hirdette meg, hogy a szabadságra épülő demokráciával szemben “egy fasiszta, szabadságot lebontó államszervezés” a követendő példa. A DK szerint agyrém, hogy Orbán Viktor Magyarország számára többek között Oroszországot és Kínát állította követendő példának, “mert azok hatékonyan szervezik meg az államukat”.
A Jobbik szerint a magyarság ügyéről kellett volna szólnia Orbán Viktor Tusnádfürdőn elmondott beszédének. Novák Előd, a párt alelnöke az MTI-nek azt mondta: a legnagyobb csalódást az okozta, a kormányfő nem beszélt arról, hogy tíz évvel a csatlakozás után az Európai Unió nem jelent gyógyírt a külhoni magyarság számára sem.
A Jobbik a munkaalapú állammal egyetért, viszont attól tart, hogy Orbán Viktor ez alatt mást ért – mondta az alelnök. “Ha komolyan gondolná, hogy munkaalapú államot kell létrehozni, akkor a kormány nem statisztikai kozmetikázásokkal foglalkozna, hanem azzal, hogy például a nyugdíjrendszerben jutalmazza azokat, akik munkára nevelték gyermekeiket”, fűzte hozzá Novák Előd.
A jobbikos politikus azt is felidézte, hogy sokakat megbotránkoztatott, amikor Vona Gábor pártelnök korábbi évértékelőjében arról beszélt, hogy nem hisznek ebben a fajta demokráciában. “Ezt már régen meg kellett volna állapítania a kormányzatnak is, azonban örülnek, hogy a miniszterelnök is szakít liberális gyökereivel”, mondotta a Jobbik alelnöke.
Mint ismeretes, Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn, a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott expozőjában arról beszélt, hogy az új magyar államszerveződés alapja egy munkaalapú állam, amely nem liberális természetű.
Ami a romániai magyar sajtót illeti, nem mondható el, hogy azonnal reagált Orbán Viktor beszédére, mi több csak finomkodva érintette a demokrácia alapértékeit is megkérdőjelező miniszterelnöki, beszédet és figyelmét inkább a román részről elhangzott véleményekre összpontosította.
A kolozsvári Transindex portál “Hatalomtechnika. Lázad Tusványos?” címmel közölt összeállitásából az derül ki, hogy az egykori feltétlen hívek között is megjelent az a vélemény, hogy a magyar miniszterelnökkel „megszaladt a ló”.
“Szervezők nevetgélnek Orbánon, EMNP-s politikusok ironizálnak Semjénen, Toró kétségbeesetten békülne az MPP-vel. Mi folyik itt?” teszi fel a kérdést a cikk szerzője. A táborban minden évben jelen lévő újságíró megjegyzi, hogy a korábbi években is lehetett hallani arról, hogy voltak, vannak konfliktusok Orbán Viktor, a különféle fideszes érdekcsoportok, a Fidesz által Erdélyben elsőként létrehozott Szász Jenő vezette MPP és a Tőkés László melletti EMNT, majd 2010-től létrejött néppárt, az EMNP, illetve a szervezők között. A szerző szerint az idén azonban valami megváltozott, bár nehéz megfogalmazni, mi az. “Talán az Orbán Viktoron nyíltan nevetgélő szervezők tűntek fel? Vagy a Semjén beszéde alatt ironizáló EMNP-s politikusok? Vagy az, hogy Tőkés László bizarr, csapongó előadását cinkos összekacsintások kísérték az utolsó sorokban?” – teszi fel a kérdést az írás. Változást jelez az is, hogy Toró T. Tibor, Tőkés pártjának elnöke többször is bocsánatot kért az EMNP megalapításáért, békülni próbált az MPP élén Szász Jenőt követő Bíró Zsolttal, aki viszont ” pökhendien hárította el Toró békejobbját”, olvasható az írásban. Mindez azt igazolja, hogy a nemzetpolitika Kövér László hatáskörébe került, névlegesen ugyan nem, de gyakorlatilag igen, akinek viszont az MPP a favoritja. Tőkés pedig azzal, hogy a Fidesz EP-listájára került, no meg azzal, hogy “kiöregedett”, tulajdonképpen másod vonalba csúszott, őt is ejtette Orbán. Az EMNP-ben sokan nem értik, mi történik, elégedetlenek, de a Transindex írása szerint Orbán hatalomtechnikai megfontolásból rendezte át a korábbi viszonyokat és prioritásokat.
A román politikum és média évek óta már csak akkor foglalkozik a tusnádfürdői Bálványosi Nyári Szabadegyetemmel és az ott menetrendszerűen fellépő Orbán Viktorral, ha az általuk románellenesnek tartott témákban, mint például az autonómia, születnek kijelentések, a magyar miniszterelnök társadalom és gazdaságpolitikai fejtegetései nem érik el a híradók és talk show ingerküszöbét. Az idei orbáni beszéd sem érdekelte a román szereplőket, vélhetően úgy gondolják, a magyar nép problémája a magyar demokrácia ügye, oldja meg maga.
A román politikusok közül eddig két román politikus és a hírszerző szolgálat igazgatója reagált Orbán szavaira . A magyar-román viszony kérdéskörét érintőlegesen említve a magyar miniszterelnök azt mondta, hogy az elmúlt másfél-két évben nem lát olyan nyilatkozatot magyar fél részéről, mely ne adta volna meg a román állam különféle intézményeinek, a román népnek kijáró tiszteletet. Ellenben hosszú listát lehetne összeállítani azokkal a nyilatkozatokkal, melyek román részről nem adták meg a magyar népnek kijáró tiszteletet.
Cristian Diaconescu volt külügyminiszter, aki a novemberi elnökválasztáson Traian Băsescu államfő új pártjának elnökjelöltjeként indul, cáfolta Orbán állítását, azt hangsúlyozva, hogy Budapest és a budapesti politikusok részéről voltak ilyen, sértő kezdeményezések. A román diplomata leszögezte: bármi legyen is Budapest geopolitikai opciója, a román alapállás az marad, hogy “a Budapest-Moszkva tengely” Románia egyetlen régiójában sem fog érvényesülni.
Bogdan Diaconu szocialista politikus az Orbán beszéd ürügyén valóságos magyarellenes kiáltványt fogalmazott meg az adevarul.ro-n működtetett blogján, „Elegünk van Magyarországból!” címen. Írásában felsorolja Budapestnek azokat a megnyilvánulásait, amelyeket szerinte Bukarestnek nem lenne szabad eltűrnie. Többek között azt, hogy a határon túli magyarokért aggódik, miközben nem oldotta meg a saját nemzeti kisebbségeinek a parlamenti képviseletét.
George Maiort, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatóját az Adevărulnak adott, az ukrán válsággal és nemzetközi biztonsági helyzettel kapcsolatos interjújában egyebek között arról is kérdezték, hogyan értékeli a magyar miniszterelnök tusnádfürdői beszédét és azon politikáját, “amellyel megpróbálja visszaadni a magyarok ama meggyőződését, hogy ők fontos dolgok megvalósítására képes nagy nemzetet alkotnak”.
Az igazgató nem kívánta kommentálni Orbán Viktor szavait, de jelezte, azon van, hogy “ez a propaganda” ne alakuljon át konkrét cselekvéssé Románia területén. “Azon vagyunk, hogy ne lehessen kierőszakolni a területi autonómiát és más olyan dolgokat, amelyekre a szomszédainknak ez az új, nemzetinek nevezett politikája irányul” – jelentette ki a román hírszerzés igazgatója.
Maior egyúttal propagandának nevezte Orbánnak azt a kijelentését, amelyben azért bírálta a román politikusokat, mert azok nyilatkozataikban nem adják meg a kellő tiszteletet a magyaroknak.
Az amerikai lapokat is foglalkoztatta az Orbán-beszéd
Két tekintélyes amerikai lap: a The Wall Street Journal (WSJ) és a Washington Post számolt be a Tusnádfürdőn elhangzottakról, tájékoztatott a www.magyarhirlap.hu.
Az illiberális eszme előretöréséről ír a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai gazdasági politikai napilap. Magyarország az 1989-es forradalmakban betöltött szerepe után most ismét iránymeghatározó, az első európai ország, amely elítéli a liberális demokráciát, és elhatárolódik tőle – állítja a The Washington Post publicistája. A WSJ véleménycikke szerint az, hogy világszerte megcsorbult a politikai és gazdasági szabadság eszméje, annak egyik következménye, hogy az Egyesült Államok visszavonult globális vezető szerepéből. Orbán Viktor tusnádfürdői beszédét ismertetve a WSJ emlékeztet arra, hogy a miniszterelnök a nyolcvanas években a szó XIX. századi értelmében vett liberális politikusként vált ismertté, de 2010-es ismételt hatalomra kerülése óta apránként leépítette az alkotmányos fékeket és ellensúlyokat. “Magyarország lassított felvételben történő átalakulása puha autoriter állammá provinciális problémának tűnhet Washington vagy Brüsszel számára Európa perifériáján, de Orbán Viktor csodálattal tekint Vlagyimir Putyinra és hozzá hasonló vágyakat dédelget” – írja a lap, amely szerint a “nacionalista elit” sok tagja számára nem pusztán fantázia a határokon átnyúló Nagy Magyarország feltámasztása.
“Orbán Viktor illiberális őszintesége figyelmeztetés, hogy a szabad piacok és a szabad társadalmak erőteljesebb védelmet igényelnek” – írja a WSJ, emlékeztetve, hogy a hidegháborút követően eluralkodott az elégedettség, hogy a liberalizmus győzedelmeskedett, “a történelemnek vége”. De a tekintélyelvűek mindig lesben állnak, hogy kihasználják a demokrácia gyenge pontjait – fűzi hozzá. A cikk végül felszólítja Nyugat-Európát, hogy a gazdaság beindításával bizonyítsa be, mire képes a szabadság, valamint az amerikai elnökhöz is, hogy emeljen szót a liberális eszme védelmében. Magyarország az 1989-es forradalmakban betöltött szerepe után most ismét iránymeghatározó, az első európai ország, amely elítéli a liberális demokráciát, és elhatárolódik tőle. Olyan új rendszert vezet be, és olyan értékeket állít a középpontba, amelyekre példaként Vlagyimir Putyin Oroszországát szokták felhozni, de amelyek visszhangra találnak más országokban is – írta Fareed Zakaria publicista a The Washington Post című amerikai napilapban megjelent cikkében, utalva Orbán Viktor magyar miniszterelnök tusnádfürdői beszédére.
Orbán utóbbi évekbeli intézkedései alátámasztják, hogy ő a putyini Oroszországot tekinti mintának, Putyin nyomdokain járva olyan rendszert vezet be, amelyet a “putyinizmus” szóval lehet a legjobban jellemezni. Ennek a rendszernek a legfőbb elemei a nacionalizmus, a vallás, a konzervatív társadalomszemlélet, az államkapitalizmus és kormánynak a média feletti uralma. Ha az ember körülnéz a világban, láthatja, vannak más vezetők is, akik célul tűzték ki a putyinizmus egyes fő elemeinek átvételét, többek között között Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök.
Putyin sikere nagyrészt magának az orosz elnöknek és az általa vezetett országnak a sikerén fog múlni. Ha diadalmaskodik Ukrajnában, és Oroszország szomszédja végül Moszkvának fog könyörögni, akkor úgy tűnik majd, hogy Putyin győzött. De ha Ukrajna Oroszország érdekszféráján kívül is megállja a helyét, és az orosz gazdaság tovább gyengül, akkor Putyin egy globálisan elszigetelt, szibériai olajtermelő állam élén találhatja magát – véli a The Washington Post cikkírója.
A közszolgálati televízió Híradója által megkérdezett politikai és gazdasági elemzők úgy vélték, hogy gazdasági érdekcsoportok akarnak nyomást gyakorolni Magyarországra a The New York Timesban megjelent, a miniszterelnök tusnádfürdői beszédével foglalkozó cikkel. Szerintük a cikk mögött álló gazdasági szereplőket leginkább a bankadó és a reklámtörvény zavarja.
Az amerikai lap internetes oldalán nemrég megjelent szerkesztőségi állásfoglalásban azt írta: Magyarországon megszűnt a demokrácia. A szerző sürgette az Európai Uniót, hogy csökkentse a Magyarországnak szánt infrastrukturális támogatásokat, valamint függessze fel Budapest szavazati jogát.
A Nézőpont Intézet elemzője szerint gazdasági vagy politikai csoportok gyakorolnak nyomást Magyarországra, amihez a médiát használják. Mráz Ágoston Sámuel úgy véli: a támadás mögött olyan külföldi érdekcsoportok állhatnak, amelyek jelentős bevételektől estek el a rezsicsökkentés, a bankadó vagy a reklámadó miatt.
A The New York Times cikke bújtatott támadás – állapította meg Lentner Csaba közgazdász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közpénzügyi tanszékvezetője. Szerinte nemzetközi jogot is sérthet, hogy Amerikából próbálnak nyomást gyakorolni az Európai Unióra Magyarországgal szemben.
Összeálította: Balázs Magdolna
Average Rating