0
0
Bukarest szerint nem született megállapodás a program lebonyolításáról
A maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program vitát váltott ki a romániai belpolitikai életben. Bár a magyar kormány által finanszírozott gazdasági terv ellen Bukarest még nem fogalmazott meg hivatalos kifogást, „értetlenkedések” már felbukkantak, főleg amiatt, hogy Magyarország nemrég elfogadott törvény értelmében szigorúan korlátozza és ellenörzi a civil szervezetek tevékenységét segitő külföldi finanaszirozásokat és ebből kifolyólag Erdélyben folyatott politikája szöges ellentétben áll mindezzel. Másrészt, olyan állitások is elhangzottak, hogy e program a magyar kormány erdélyi földvásárlási szándékának a megvalósitása lenne, amelyet, egyébként, 2014-ben Magyarország bukaresti nagykövetségének egyik képviselője (Szabó József Andor mezőgazdasági attasé) tárt fel, s amely a románok elenyésző számára – 8%-10% – érhető el, mivel csak magyar nyelven jelenik meg, illetve néhány magasabb rangú román funkcionárius jut hozzá, akik szubvenciókat kapnak a program gyakorlatba ültetési útjainak “egyengetésére”.
A Magyar Idők napilap információi szerint több mint négyszáz, a Maros-Mezőség régióban tevékenykedő erdélyi gazda és vállalkozó jutott pénzügyi forrásokhoz új mezőgazdasági munkagépek, erőgépek és felszerelések, illetve más, a vállalkozásuk fejlesztéséhez szükséges eszközök vásárlásához a magyar kormány finanszírozásával elindított program keretében.
Mint ismeretes, a programot a vajdasági projekt mintájára tavaly indították útnak, a támogatási szerződéseket pedig idén februárban írták alá. Az igénylők legfeljebb 15 ezer eurónak megfelelő összegre pályázhattak.
A Pro Economica Alapítvány által lebonyolított pályázat előkészítésének alaposságát jelzi, hogy az 526 pályázatból 521 részesült pozitív elbírálásban. Köztük a Vasile Gliga, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) Maros megyei szervezetének elnöke által jegyzett is.
A 12 ezer eurónak megfelelő összeggel kistafírozott pályázat egyben cáfolata is annak a vádnak, miszerint a program etnikai célzatosságot rejtene. Gliga esetét a G4media című bukaresti hírportál tette nyilvánossá, ennek nyomán az alapítványhoz és a román külügyminisztériumhoz is intéztek kérdéseket.
A Magyar Idők megkeresésére a Pro Economica ügyvezetője, Kozma Mónika elmondta: szerinte a téma a román kormányoldal és az ellenzék közötti harc részeként került terítékre.
A portál ugyanis hangsúlyozta, hogy a Maros megyei politikus az első PSD-s tisztségviselő, aki pénzügyi támogatáshoz jut a magyar államtól. Mindezt abban az összefüggésben tartják érdekesnek, hogy a román kormánypárt folyamatosan elutasítja más országoknak Románia belügyeibe való, akár gazdasági jellegű beavatkozását.
A G4media azt is aggályosnak tartja, hogy a magyar állam által finanszírozott program milyen mértékben tartja tiszteletben az állami támogatásokra vonatkozó európai és romániai jogszabályokat. Például abban a tekintetben, hogy a magyarul nem értő személyek nem jutnak információhoz a projektet lebonyolító Pro Economica Alapítvány honlapján.
Kozma Mónika idő- és kapacitáshiánnyal magyarázta a kifogásolt állapotot, amelyet folyamatosan orvosolnak, az immár Székelyföldet célzó, az ősz folyamán előkészítendő és meghirdetendő pályázat kapcsán már nem merülhet fel hasonló gond.
A maros-mezőségi program előkészületi fázisában a pályázat meghirdetője és lebonyolítója folyamatosan konzultált a román versenytanáccsal és a diszkriminációellenes bizottsággal, de a diplomáciai szintű tárgyalások során is téma volt a kezdeményezés.
A két külügyminiszter, Szijjártó Péter és Teodor Melescanu 2017. augusztusi találkozója után a román kormány több képviselője is pozitívan nyilatkozott a magyar kormány azon szándékáról, hogy a vajdasági és a kárpátaljai után erdélyi gazdaságfejlesztési programot is elindítson.
A román belpolitikai hullámverés azonban némiképp erodálta ezt az álláspontot. A portál megkeresésére a román külügy – bár elismeri, hogy a nem sérültek az EU belső piacról szóló rendelkezései – közölte: a két ország között nem született a program lebonyolítását célzó megállapodás.
A tárca közleménye szerint a román fél többször is javaslatot tett a magyar kormánynak, hogy a projektet csak a bukaresti hatóságok bevonásával, „átlátható és diszkriminációmentes módon” bonyolítsák le, a romániai jogszabályok és az uniós belső piac rendelkezéseinek tiszteletben tartásával.
„Felhívtuk a magyar fél figyelmét, hogy a gazdasági segélynyújtás túllép annak a kedvezményes bánásmódnak a körén, amikor egy állam támogatást nyújthat egy másik állam területén élő kisebbsége számára.Ennek megfelelően csakis a román fél beleegyezésével hozhatók hasonló intézkedések, kizárva az etnikai jellegű diszkriminációt” – áll a külügy állásfoglalásában.
A román versenytanács leszögezte, a lebonyolító alapítvány honlapján feltüntetett információk alapján megállapítható, hogy a programot az EU-nak a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló rendeleteinek tiszteletben tartásával bonyolítják le.
Forrás: Magyar Idők
Foto:Magyar Idők
Average Rating