0
0
Románia tavaly elérte Magyarország és Portugália szintjét a vásárlóerő-paritáson kifejezett egy főre jutó GDP-ben, derült ki az Eurostat múlt hónapban közzétett adataiból. Az utóbbi években a munkatermelékenység dinamikusan nőtt, ami szilárd alapot ad ehhez a fejlődéshez, mutat rá a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara (FSEGA) közgazdász csapatának elemzése.
Megjegyzendő, hogy a FSEGA 2021 februárban indította el a Romanian Economic Impact Monitor nevű kutatási projektet.
Mindezek mellett a közgazdászok megjegyezték, hogy Románia továbbra is az európai ranglista második felében van, és az eddigi pozitív fejlemény fenntarthatósága a jövőben is fontos beavatkozásokat igényel, például az ikerdeficit megoldása érdekében.
Eurostat-adatok: Románia a vásárlóerő-paritáson kifejezett GDP-ben megelőzte Magyarországot és Portugáliát
Az Eurostat adatai szerint (előzetes becslések) 2022-ben az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) vásárlóerő-paritáson (PPS) kifejezve Bulgáriában az uniós átlag 59%-a és Luxemburgban 261%-a között ingadozott. Románia mutatója tavaly 77 százalékra emelkedett, így hazánk elérte Magyarország és Portugália szintjét. Azonban továbbra is a lista végén állunk, mindössze öt országban van a Magyarország által regisztráltnál alacsonyabb százalékos arány.
Az adatok jelentős különbségeket mutatnak az EU-tagországok között a gazdasági aktivitás mérésére használt egy főre jutó GDP-ben, 2022-ben Luxemburgban és Írországban volt a legmagasabb az egy főre jutó GDP (161%-kal, illetve 134%-kal az uniós átlag felett). Szorosan követték őket Dánia (36%-kal az uniós átlag felett), Hollandia (30%), Ausztria (25%), Belgium (21%), Svédország (19%) és Németország (17%). Ezzel szemben Bulgáriában (41%-kal az EU-átlag alatt), Szlovákiában (33%) és Görögországban (32%) volt a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP.
Idén Románia 77 százalékot ért el, ami megegyezik Portugália és Magyarország szintjével. Az előző évben Románia 73%-on, Portugália 74%-on, Magyarország pedig 76%-on állt.
Ha a hosszabb távú számokat nézzük, elmondható, hogy Románia nagy utat tett meg: az ország EU-csatlakozáskor a vásárlóerő-paritáson kifejezett egy főre jutó GDP az Európai Unió átlagának kevesebb mint 40%-a volt, amely 2021 végén elérte a 73%-ot.
Az Economic Monitor elemzése: Románia előrelép nemcsak a GDP-mutatóban, de a termelékenység szempontjából is
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Románia megelőzte Portugáliát és Magyarországot a vásárlóerő-paritáson (PPS) kifejezett egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) szempontjából, azaz a különböző országok árszintje közötti különbségeket figyelembe vevő viszonylatban, jegyezte meg Csíki Ottó, a Román Gazdasági Monitor (Romanian Economic Monitor) kutatócsoport tagja, doktorandusz. Csiki Ottó beszélt arról is, hogy Románia hogyan jutott fel ezen a “létrán”.
„A korábbi években Románia e két ország alatt volt az említett mutató tekintetében, 2011-ben például Portugália 78, Magyarország 67 százalékon, míg Románia csak 55 százalékon állt. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy Romániában az egy főre jutó GDP sokkal dinamikusabb növekedést mutatott ezen országokhoz képest. Ugyanezt tapasztalhatjuk, ha Romániát más kelet-európai uniós tagországokkal, például Bulgáriával, Lengyelországgal, Szlovákiával vagy Csehországgal hasonlítjuk össze”, mondotta Csíki Ottó, hozzáfűzve: „Romániában a munkatermelékenység valóban dinamikusan nőtt az elmúlt években, ami végső soron az egy főre jutó GDP reálnövekedéséhez vezetett, így országunk csökkentette a lemaradást az uniós átlaghoz képest”.
A munkatermelékenység alakulását elemezve megállapítható, hogy bár Románia jelenleg a régió országainak többsége mögött van, csak bolgár szomszédait előzi meg, ennek a mutatónak a növekedési dinamikája a leggyorsabb a régióban, jegyzi meg az elemzés.
„Ha ez a tendencia folytatódik, akkor van esély arra, hogy Románia e mutató tekintetében is utolérje a régió országait. Történelmi szempontból a munkatermelékenység már Románia EU-csatlakozását megelőző években is jelentős növekedést mutatott. Románia EU-csatlakozását megelőző előkészületek és gazdasági reformok láthatóan növelték a gazdasági szektorok termelékenységét. A csatlakozás után Románia az EU-tól jelentős forrásokat kapott, illetve a külföldi befektetők Romániába vetett nagy bizalma nemcsak befektetéseket és fejlesztéseket hozott az üzleti környezetbe, hanem tudás- és know-how-többletet is, ami meghatátozta a munkatermelékenység folyamatos növekedését, a romániai cégek alkalmazottai egyre nagyobb hozzáadott gazdasági értéket termelve. Beszédes példák ebben az értelemben az informatikai szektor vagy a szakmai szolgáltatások fejlesztései, amelyek óriási mértékben hozzájárulnak az egy főre jutó GDP átlagértékének növekedéséhez”, hangsúlyozta Szász Levente, a gazdaságkutatási projekt koordinátora, az FSEGA dékánhelyettese.
Még ha ez a mutató pozitív tendenciáról is tanuskodik, a közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy az adatokat elővigyázatosan kell kezelni ebben az összefüggésben. „Még ha az egy főre jutó GDP dinamikusan is nőtt, továbbra is aggasztóak a különbségek Románia különböző területei, illetve a különböző társadalmi osztályok között, ami a lakossági fizetések egyenlőtlenségeiben is megmutatkozik. Egy másik fontos szempont a termelékenység növekedésének és az egy főre jutó GDP hosszú távú fenntarthatósága. E fejlesztések finanszírozása és fenntarthatósága továbbra is kérdéses a Romániát sújtó ikerdeficit, azaz a nagy költségvetési hiány, illetve a kereskedelmi mérleg hiánya szempontjából. A probléma mielőbbi megoldása az ország gazdaságpolitikájának prioritása kell, hogy legyen, az ikerdeficit megoldása fontos előfeltétele Románia gazdasági helyzete szempontjából kedvező folyamatok fenntarthatóságának”, szögezte le Szász.
Ami a deficitet illeti, megemlítjük, hogy Románia államháztartási hiánya az Eurostat adatai szerint 2022-ben az európai átlag közel kétszerese volt és Olaszország és Magyarország után a 3. helyen áll az EU-ban. Az államadósság tekintetében Románia középmezőnyben van, az uniós átlag felénél tart és a 18. helyen szerepel.
Forrás: economedia.ro
Forditotta: Székely Dénes
Foto: Actual de Cluj
Average Rating