0
0
-Beszélgetés Vincze Loránt FUEN-elnökkel –
A Divers Egyesület meghívására, augusztus 18–21. között a segesvári citadellán megrendezett XIV. Pro Etnica Fesztivál tudományos-kulturális programjának részeként Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderativ Uniója (FUEN) elnöke előadást tartott az Identitáskeresés: a transzilvanizmustól az európai polgárig témakörrel.
A FUEN elnökét megkérdeztük, hogy hogyan értelmezte a közönség e fogalmakat és ha bekapcsolódott a vitába?
“Egy izgalmas beszélgetés volt, egy szükkörű közönség részvételével. Azok, akik részt vettek nagy érdeklődést tanusitottak. Sok kérdés elhangzott. Részt vettek különböző kisebbségek képviselői, újságirók, a többségtől származó olyan érdeklődők, akiket ez a téma érintett, úgyhogy a kérdések is elég változóak voltak. Voltak olyan kérdések, amelyek arra mutattak rá, hogy az illető valamennyire ismeri e kisebbségi kérdéskört, mások, főleg a többség részéről érkezők, nagyon naiv kérdéseket tettek fel, melyek révén, valójában megkérdőjeleztek néhány olyan jogot, amellyel a kisebbségek rendelkeznek”, tájékoztatott Vinvze Loránt.
Valójában elég nehéz kialakitani a dialógust a kisebbség és a többség között ilyen hozzállás mellett?!
“Elég változó, hogy milyen közösségből tevődik össze egy konferencia hallgatósága. Jobb, ha egy értő közönség van, amely nagyjából tudja, ismeri a témát, de talán hasznosabb, ha olyan emberek jönnek el egy ilyen előadásra, akiknek azelőtt nem volt kapcsolatuk ezzel a témakörrel, de mégis érdeklődőnek, tehát lehet rájuk hatni valamilyen módon és én ezt sikernek tartom. Mégha naiv kérdések is hangzottak el, vagy olyanok, amelyek megkérdőjelezték a kisebbségi jogok szükségességét, olyan válaszokat kaptak, amelyek, úgy tűnik, hogy meggyőzték őket, belátták, hogy nem lehet csupán a többség szemszögéből szemlélni a társadalmat, hanem észre kell venni azokat a csoportokat is, amelyek a maguk sokszinüségével, értékeivel hozzájárulnak a társadalom egészéhez, tehát emiatt védeni kell őket, figyelni kell rájuk. Elhangzott olyan kérdés is, hogy erre esetleg fontos területekről kell elvonni pénzt, nos nem kerülnek olyan sok pénzbe a kisebbségek, mint sok más terület a társadalomban, viszont ezek az emberek is adófizetők és mivel hozzájárulnak az országhoz feltétlenül megköveteli azt, hogy védjük őket, anyagi értelemben is. Tehát, ezt az üzenetet megértették azok is, akik feltették e kérdést. A beszégetésen is akik részt vettek sokfélék, hiszen egészen kicsi kisebbségek is vannak. Ismert, hogy Romániában összesen 19 kisebbség él, köztük a magyarok esetében beszélhetünk számottevő közösségről, a többiek pici kisebbségek, amelyek, elsősorban a nyelvmegörzéshez, és népszokásokhoz ragaszkodnak és nincsen szükségük kollektiv jogokra, hogy közösségként is eszközöket kapjanak”, mondotta a FUEN elnöke.
Vincze Loránt augusztus 15.-én Pásztor Sándorral, a Bihar Megyei Tanács elnökével találkozott, mely alkalommal előterjesztette a FUEN javaslatát a kisebbségi és a kisebbségbarát régiók fórumának létrehozására vonatkozóan?
Arra a kérdésre, hogy miként értelemzhető a kisebbségbarát régió, Vincze Loránt kifejtette:
„Itt azokról a régiókról beszélünk Európában, amelyek rendelkeznek adminisztrativ jogkörökkel a bizonyos tagállami értelmezések szerint, melyek terülén kisebbségek élnek és ezen kisebbségek iránt valamilyen felelősséget is vállal a régió és eszközökkel segiti létezését. Azáltal, hogy ő maga egy sokszinű régió, igy már segiti a más államokban lévó régió kisebbségeit, és mondok egy példát, hogy egyértelmű legyen: ott van a német-dán határvidék, a Schleswig-Holstein tartomány Németországban, ahol egy dán kisebbség él, amely nagyon szoros kapcsolatot ápol a határon túl, a Dániában élő német közösséggel. E tartomány már jó néhány évtizede kidolgozott olyan politákat, amelyek az együttélés és a pérbeszéd segitését szolgálják a határon túl, illetve szerepet vállal az EU szintjén olyan módon, hogy az ő területén levő nyelvi sokszinüséget, kisebbségi létet megismertesse másokkal is. Hasonló helyzetben van Dél-Tirol tartomány vagy a Belgiumban élő németek kormányzata, amelyek pozitiv példaként tűnnek fel és ha ezeket a régiókat figyelembe vésszük úgy gondolom, hogy létre lehet hozni egy fórumot, amely a kultúrákközti párbeszédet tudja előmozdinatni. E fórumhoz csatlakoznának az európai régiók, melyek területén kisebbségek élnek. Az, hogy az ők esetükben kisebbségi elismertetésük vagy védelmük milyen szintű – az változó, ezért is különböztetjük meg a kisebbségi régiókat és kisebbségbarát régióktól, de sosem lehet teljesen különválasztani ezeket, hiszen a kisebbségi kérdésekről, sorsról nem beszélhetnek, dönthetnek csak a kisebbségek, mivel mindig szükség van a párbeszédre, nem beszélve arról, hogy leginkább szükség van a döntéshozók bevonására, hiszen nekük áll módjukban befolyásolni a hazai közvéleményt, ők tudják kialakitani a politikai többséget annak érdekében, hogy pozitiv irányba mozduljanak el a dolgok”.
Az interjút készitette: Balázs Magdolna
Foto: www.maszol.ro
Average Rating