Kisebbségi jogok Közép- és Kelet-Európában az EU-s csatlakozást követően – ezzel a címmel tartott kerekasztal beszélgetést az Anyanyelv Nemzetközi Világnapja kapcsán Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő az Európai Parlamentben, február 24-én.
“A hatóságok mindennapos vegzálásának van kitéve az, aki élni akar nyelvhasználati jogával Romániában, az állam pedig nem biztosítja a jog alkalmazásának a feltételeit. Az ország ennek ellenére azt mondja magáról, hogy példás módon megoldotta a nemzeti kisebbségek kérdését” – vezette be a beszélgetést a képviselő, majd átadta a szót Veress Emőd jogásznak. Az egyetemi tanár előadásában a romániai igazságszolgáltatási rendszer útvesztőire hívta fel a figyelmet, illetve rámutatott azokra a sokszor nevetséges és elfogadhatatlan ürügyekre is, amelyekre hivatkozva számtalan visszaszolgáltatást elutasítanak. Példaként kiemelte, amire időnként hivatkoznak: az ingatlant nem ugyanaz a jogi személy igényli vissza ma, mint amelyik a múltban tulajdonosa volt, vagy más az utcanév, mint ami az iratokban szerepel. Hozzátette, Erdélyben az egyházi ingatlanok nagy része iskola volt a két világháború között, mivel erre volt a legnagyobb szükség, hiszen annak ellenére, hogy a román állam ígéretet tett erre vonatkozóan, nem gondoskodott a kisebbségek oktatásáról abban az időszakban.
A kisebbségi lét egy másik vetületéről, az anyanyelvhasználat lehetőségeiről és akadályairól beszélt Szigeti Enikő, a marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) ügyvezetője. Elmondta, az elmúlt években számtalan kisebb kampányt szerveztek, főként figyelemfelkeltő céllal: kétnyelvű táblákat adományoztak oktatási intézmények számára, illetve ők maguk is helyeztek ki táblákat az utcákon. Annak ellenére, hogy a törvény kimondja: abban a helységben, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, kötelező a kisebbség nyelvén is megjeleníteni minden feliratot, ez sok esetben nem valósul meg. Szigeti Enikő példaként a marosvásárhelyi helyzetet mutatta be, ahol a polgármesteri hivatal levetette ezeket a táblákat, és a helyi rendőrség meg is bírságolta a kihelyező személyeket arra hivatkozva, hogy tilos volt “reklámtáblákat” kitenniük. “Nagyon alapvető projekteknek tűnhetnek, amikkel foglalkozunk, de hisszük, hogy ha nem építünk megfelelő alapot az anyanyelvhasználatnak, nehezebb lesz tovább haladni az előírások és a törvények betartatásával” – szögezte le.
Annak érdekében, hogy a kerekasztal beszélgetés résztvevői ne csak erdélyi, hanem más kelet-közép-európai országok kisebbségeinek helyzetéről is tájékozódjanak, Sógor Csaba meghívására Csáky Pál szlovákiai, Deli Andor szerbiai, illetve Bocskor Andrea ukrajnai magyar EP-képviselők is bemutatták a saját otthonukban kialakult kisebbségi helyzetet.
Csáky Pál szlovákiai magyar képviselő több területről is beszámolt, kiemelve, hogy Szlovákiában nincs kisebbségi törvény és a nacionalista hangulat leginkább a fiatalokat érinti érzékenyen. “Az általánosan rossz mentalitás mellett alig beszélhetünk kétnyelvűségről, Szlovákiában is problematikus a visszaszolgáltatás kérdése, de a legaggasztóbb terület az oktatás. A szlovákiai magyar iskolák egyharmada a következő tanévtől bezár, mert az osztályok nem érik el a megfelelő létszámot, ugyanakkor csökkenteni fogják a magyar órák számát is” – mutatott rá.
Az EU-s csatlakozásnak komoly feltételrendszere van, amelyet minden országnak be kell tartania, amennyiben része kíván lenni az Uniónak. Deli Andor szerbiai magyar EP-képviselő arra a kettős mércére mutatott rá, amellyel a tagjelölt államokat, illetve a tagországokat monitorizálja az EU. Mivel a csatlakozást követően a nyelvi jogok kérdése a tagországok kompetenciája marad, a visszaélések kezelését az EU nem tekinti feladatának és felelősségének. Deli rámutatott, Szerbiának, mint csatlakozásra váró országnak, ki kellett dolgoznia egy olyan stratégiát, amelyben külön fejezetet szentelt az etnikai kisebbségek jogainak. Remélik, hogy ez a stratégia megteremti a lehetőségét annak, hogy már a csatlakozás előtt sikerül kialakítani egy megfelelő kisebbségvédelmi jogi keretet Szerbiában.
Sötétebb képet festett Bocskor Andrea ukrajnai magyar EP-képviselő a kárpátaljai helyzetről, ahol bár papíron léteznek kisebbségi törvények, a gyakorlatban kevésbé érvényesülnek. Elmondása szerint Beregszászban vannak kétnyelvű feliratok és nem tilos magyarul beszélni, az oktatás területén hatalmas hiányosságok tapasztalhatók: a tankönyveket ukránról fordítják magyarra, amelyek így tartalmukban nem a magyar, hanem az ukrán identitás erősítésére összpontosítanak. A képviselő kiemelte, az ukrán állam nem finanszíroz egyetlen magyar felsőoktatási intézményt sem, így az egyetlen továbbtanulási lehetőséget a magyar állam által fenntartott II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola jelenti. “Mivel a fiatalok nem vizsgázhatnak anyanyelvükön, sok szülő ukrán iskolába adja a gyermekét annak érdekében, hogy később jobban boldoguljon. A kárpátaljai magyar iskolák presztízse hatalmasat zuhant emiatt, és lassan az intézmények elveszítik identitásukat” – mutatott rá.
A kerekasztal beszélgetést záró gondolataiban Sógor Csaba elmondta, nem viszi előre az Európai Unió tagállamait, ha a problémákat szőnyeg alá söprik. Lehet ez a jelenség a kommunizmus öröksége, vagy vezérelheti történelmi félelem, az biztos, hogy a kisebbségek ügyeinek megnyugtató rendezése előnyt jelentene az Unió egésze számára. Sógor azt is kiemelte, hogy az EU-nak be kellene tartatnia a kisebbségi jogok érvényesítésére vonatkozó tagállami vállalásokat, másképpen nehezen beszélhetünk a jogállamiság érvényesüléséről és diszkriminációmentességről. Az RMDSZ-es politikus üdvözli, hogy egyre többen ismerik fel a jogállamiságot és demokráciát ellenőrző mechanizmus bevezetésének szükségességet, erről a kezdeményezésről már zajlik a vita az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban (LIBE).
Average Rating