Teodor Meleşcanu román külügyminiszter budapesti látogatása

melescanu si szijjartoTeodor Meleşcanu román külügyminiszter hétfőn, Budapestre látogatott, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter meghivására.

A  külügyminiszter magyar hivatali kollégájával folytatott megbeszélést és  első román miniszterként felszólalt a magyar nagyköveti értekezleten.

Szijjártó Péter külügyminiszterrel folytatott megbeszélések után, a román diplomácia vezetője kijelentette: Úgy látja, magyar kollégájával lényeges lépést tettek, és ez nem az utolsó, hanem az első lépés abban a folyamatban, amely a kapcsolatok példaértékűvé válásához vezet. Ősszel pedig várják Szijjártó Pétert Bukarestbe, hogy előadást tartson a román nagyköveteknek.

Mint hozzáfűzte: Mindkét fel nyitottan közeliti meg a kérdéseket azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megtalálják a megoldásokat, így fejlődhetnek a kapcsolatok mindkét ország előnyére. A megbeszélésen nagy figyelmet szenteltek azoknak a témáknak, amelyeket illetően az álláspontjuk közel áll egymáshoz, így kedvező hatással lehetnek a kapcsolatépítésre. Ugyanakkor nem hagyták ki azokat a kérdéseket sem, amelyekben az álláspontok távoliak.

A román tárcavezető kiemelte a rendszeres konzultáció jelentőségét a visegrádi országok és Románia között azokban a témákban, amelyek fontos ezeknek az országoknak.Teodor Meleşcanu ugyanakkor javasolta egy együttes román-magyra kormányülés megszervezését is.

Szijjártó Péter külügyminiszter a maga részéről kihangsúlyozta:

Jó állam- és kormányközi kapcsolatokra törekszünk Romániával, ehhez pedig párbeszédre van szükség. A párbeszéd nélkül sosem lesznek közös sikerek és bizalom a két ország, nép és kormány között. Közös sikerek és bizalom kell ahhoz, hogy a kétoldalú kapcsolatokban jelenlévő nehéz ügyeket a siker reményével lehessen megoldani. Azt ugyanis senki nem vitatja, hogy vannak érzékeny kérdések, amelyek alapvetően a kisebbségekhez kapcsolódnak. Szijjártó Péter egyben elmondta, hogy hálás román partnerének azért, hogy beszédet mondott a hétfőn Budapesten kezdődött nagyköveti értekezleten.
Szijjártó Péter kifejtette: Magyarország talán legérzékenyebb kétoldalú kapcsolatrendszere a magyar-román, így mindig óvatosan kell hozzáállni kérdésekhez. Ezért a legjobb, ha “az egyszerűséget választjuk az okoskodás helyett”, és a közös érdekek alapján állunk a kapcsolatokhoz “túlbonyolítás helyett”. Ez azt jelenti, hogy ha jó a kapcsolat Magyarország és Románia között, a kormányok között, az jó minden románnak és magyarnak, függetlenül attól, hogy melyik ország területén él – mondta.
A magyar külügyminiszter közölte: a megbeszélés előtt egyeztetett Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével, és az általa elmondott érzékeny kérdéseket felvetette román kollégájának, hogy együtt dolgozzanak a megoldáson. Nem helyes a sajtó előtt kibeszélni ezeket az ügyeket, hiszen az csökkentené a megoldás esélyét – vélekedett.
A tárcavezető hangsúlyozta: fontos, hogy semmilyen politikai vagy jogi törekvést ne használhasson senki arra, hogy egy nemzeti közösség tagjait “megfélemlítse, vegzálja”.
Mint mondta, a két ország közötti összeköttetéseket bővíteni szeretnék, minél több határátlépési lehetőségre van szükség. Ezért tíz olyan határátkelő közül, amelyet csak hétvégén lehet használni, a két legforgalmasabb esetében kidolgozzák a folyamatos nappali nyitvatartás lehetőségének a részleteit, magyarázta.
Szijjártó Péter szólt arról is, hogy bár a két ország gázvezetékrendszere össze van kötve, csak Magyarország felől lehet Románia felé gázt szállítani. Románia ígéretet tett arra, hogy 2020-ra teljes kapacitással működik majd az interkonnektort mindkét irányba – mondta.
A külügyminiszter a magyar-román gazdasági együttműködésről szólva közölte: Románia a második legfontosabb exportpiaca Magyarországnak, és hogy előrelépést érjenek el a gazdasági kapcsolatokban, az Eximbank 514 millió eurós hitelkeret nyit a vállalatközi együttműködések ösztönzésére.
Kitért arra: az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. külföldön először Romániában szerzett tulajdont a megújuló energiatermelési szektorban, és további energiaforrásokba invesztál az országban, valamint jelentős a Mol, az OTP és a Richter romániai tevékenysége is.
Megjegyezte: Magyarország és Románia is fontos forrásnak tartja a nukleáris energiát.

A román külügyminiszter budapesti látogatását megelőzően interjút adott a “Magyar Idők” magyaroszági napilapnak.
Teodor Meleşcanu a nemzetközi helyzetről és a kormányellenes tüntetésekről beszélt.

Az utóbbi hetekben sorra került romániai tömegtüntetésekről,   amelyek eredményeként a kormány visszavonta az igazságügyi vonatkozású sürgősségi határozatait és a miniszterelnök lecserélt néhány tárcavezetőt, Teodor Meleşcanu megjegyezte:
“A kormánynak erőteljes támogatottsága van a parlamentben. Pártom, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége és a nagyobbik koalíciós formáció, a Szociáldemokrata Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a többi etnikai kisebbség képviselőit tömörítő frakció támogatását is élvezi, ami kényelmes többséget alkot a törvényhozásban. De magabiztos parlamenti támogatottságunk ellenére sem maradtunk érzéketlenek a tiltakozók követelései iránt. Készek vagyunk komoly, széles körű vitát folytatni a felvetett kérdésekről, amelyek kétségkívül fontosak a román társadalom egy tekintélyes részének.

A napilap riportere megemlitette azt is, hogy  miniszteri beiktatását megelőző parlamenti bizottsági meghallgatásán erkölcsi kötelességének nevezte a magyar–román kapcsolatok javítását. Erről igy vélekedett Teodor Meleşcanu:
“Ne feledjük, hogy több, különböző politikai családból származó magyar és román politikus hozta tető alá a ma is működő stratégiai partnerséget a két ország között. Én ennek a kiváltságos csoportnak vagyok a tagja, éppen ezért úgy érzem, hogy erkölcsi kötelességem a továbbiakban is hozzájárulni e partnerség bővítéséhez. Együtt könnyebben tudunk kiigazodni, helyet találni az egyre bonyolultabbá váló nemzetközi politikában. De erkölcsi kötelességünk a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése állampolgáraink elemi érdeke miatt is. Amikor ezt mondom, a magyarországi román, illetve a romániai magyar kisebbséghez tartozókra gondolok elsősorban. És ne feledkezzünk meg a magyar–román alapszerződésről sem, amely úgyszintén közös érdekeinket szolgálja”.

Arra a kérdésre, hogy milyen közös érdekei vannak ma Magyarországnak és Romániának az egyre bonyolultabb nemzetközi helyzet közepette, a román külügyminiszter leszögezte:
“Mindkét ország érdekelt abban, hogy a maga módján részt vállaljon a transzatlanti együttműködésben. Kétségtelen, hogy az Európai Unió másként mutat majd a brexit után. Együttesen kell részt vállalnunk az új politikai építkezésben. A nemzetközi jog tiszteletben tartása is közös érdek. Ahogyan természetesen az is, hogy összekössük autópályáinkat, energiahálózatunkat”.
A visegrádi államokra utalva elmondta:

“A visegrádiak egy olyan klubot alkotnak, amely egyelőre nem tűnik érdekeltnek új tagok felvételében. Románia, ahogyan eddig, ezután is részt vesz minden olyan úgynevezett V4 plusz formátumú találkozón, amelyre meghívják. Igen, teljesen egyértelmű, hogy a térségbeli országok hasonló módon látják az európai politika alakítását. A Kohézió Barátai csoport például – amelyet a visegrádiak hoztak létre, s amelyhez Románia azonnal csatlakozott – fontos szerepet játszott az Európai Unió kohéziós politikájának alakításában és a 2014–2020-as uniós pénzügyi keret meghatározásában. Ez követendő sikertörténet”.

Egy másik, arra vonatkozó kérdésre, hogy megfelelőnek tartja az uniós intézmények tevékenységét válsághelyzetekben, Teodor Meleşcau kijelentette:

“Annak azért mindannyiunkban tudatosulnia kellene, hogy az EU intézményei mi magunk vagyunk, azaz Bukarest, Budapest s a többi tagállam. Nincs olyan, hogy ők és mi. Csak mi vagyunk. Éppen ezért nem eshetünk abba a hibába, hogy magunkénak valljuk az unió sikereit – vannak ilyenek is –, de elhatárolódunk a sikertelenségektől, amelyek szintén szép számban vannak. A mi közös kötelességünk – Romániáé és Magyarországé is –, hogy erősebbé, hatékonyabbá és az európai polgárokhoz közelebb állóvá tegyük az Európai Uniót”.

A román-amerikai kapcsolatokról igy vélekedett:
“Hamarosan húszesztendős lesz a Románia és az Egyesült Államok közötti stratégiai partnerség, s bátran kijelenthetem, hogy e két évtized alatt a demokrata, illetve a republikánus vezetés alatt is változatlanul jól működött ez a kapcsolat. Kitűnőek a politikai kapcsolataink, a védelmi együttműködésünk pedig óriási mértékben fejlődött az utóbbi években, s ez a szoros együttműködés Magyarországnak és más szövetségesünknek is előnyös. De gazdasági vagy például energiabiztonsági területen is egyre erősebb ez a viszony. Az elkövetkező időszakban semmi másra nem számítunk, mint az eddig elkezdett projektek folytatásához, kibővítéséhez”.

Forrás: MTI, Magyar Idők

Foto: Agerpres

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.