Tusványos 2016: “Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában!”

tusvanyosAz erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány 2016. július 19. és 24. között szervezte meg a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort Tusnádfürdőn “Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában!” mottóval.

Az idei Tusványos mottója az európai politikai szintér egyes aktuális témájára utalt, mint például: az európai, keresztény identitás jelene és jövője, Közép-Kelet Európa helye és szerepének felértékelődése, valamint az EU jelene és jövője, az együttműködés tartalmi és formai szempontjai és a Brexit nyomán kialakuló új helyzet. Az idei rendezvényen is, sok más meghivott mellett, részt vett a magyar kormány számos képviselője.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen tartott előadásában a a külhoni magyar vállalkozóknak teremtett lehetőségekről számolt be.

Az idei tematikus év keretében eddig mintegy 1400 külhoni magyar fiatal vállalkozót szólítottak meg a meghirdetett 525 milliós pályázati keretre 964-en jelentkeztek, mondta Potápi Árpád János.

    A nemzetpolitikai államtitkár kifejtette: szinte minden ágazat képviselteti magát, a legtöbben az agráriumból és a termelői szektorból érdeklődtek. Ezt követte a szolgáltatóipar, a kereskedelem, a turizmus, vendéglátás, de jelen van a design, a rendezvényszervezés és a gasztronómia is.

    Kitért arra is, hogy az 525 millió forintos keretből a 3-6 millió forintos vissza nem térítendő támogatásra 964-en jelentkeztek, 510-en Erdélyből, a Vajdaságból 154-en, a Felvidékről 146-an, Kárpátaljáról 138-an, Horvátországból heten, Muravidékről 9-en pályáztak. Az államtitkár arra számít, hogy 110-130 között lesz a nyertesek száma, ezek fele Erdélyből kerülhet ki, létszámarányosan.

A tusnádfürdői nyári szabadegyetemen pódiumbeszélgetést tartottak a regionális öntudatok európai erősödéséről flamand, baszk, bajor, a dél-angliai Cornwall régióbeli korni és erdélyi magyar politikusok, szakértők részvételével.

  Günther Dauwen, az Európai Szabad Szövetség (EFA) pártigazgatója az általa viselt Székelyföld – fejlesztés alatt (Sekler land – under construction) feliratú pólóra mutatva jelentette ki, hogy Európa számos régiója törekszik nagyobb önállóságra. Úgy vélte: az Európai Unióból történő kilépésről tartott brit népszavazás felgyorsíthatja az önállósodási folyamatokat.

  Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint az Európai Uniónak, és tagállamainak azt kellene felismerniük, hogy mindenki erősebb lesz a közösségek és a régiók megerősödése által.

Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa szerint a fogyó diáklétszámmal küzdő egyetemek a felnőttoktatás felé történő nyitással javíthatnának egyre nehezebb gazdasági helyzetükön.

    A biztos a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) kárpát-medencei felsőoktatásról szóló pódiumbeszélgetésén fejtette ki nézeteit. Kijelentette: ma az egyetemek egymással vívnak csatát azért, hogy megszólítsák a középiskolát végzettek egyre gyérebb generációit. Ha az idősebb generációkhoz tartozó tanulni vágyókat is megszólítanák, olyan hallgatókat találnának, akik motiváltabbak a fiataloknál, és készek lennének fizetni is a szolgáltatásként kapott tudásért.

    Aáry-Tamás Lajos szerint nem kérdés, hogy Magyarországnak támogatnia kell a kárpát-medencei felsőoktatást.

   A pódiumbeszélgetésen Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora többek között arról számolt be, hogy évről-évre egyre több olyan ukrán fiatal is jelentkezik a magyar tannyelvű tanintézetbe, akiknek távlati céljuk a Magyarországra való áttelepülés. A jelenséget nem tartotta rossznak, mert szerinte Magyarországnak is pótolnia kell azokat, akik elvándoroltak az országból.

   Markó Bálint, a kolozsvári román, magyar és német nyelvű Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese szerint nemcsak nyugat felé vándorolnak a fiatalok. Jelenségként mutatta be, hogy a Romániából egykor Nyugat-Európába elvándorolt szülők gyermekei visszajönnek tanulni a romániai egyetemekre.

   Flóra Gábor, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektorhelyettese sérelmezte, hogy a román állam még mindig nem vállal részt a Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fenntartásában, holott ezek az intézmények a Romániában adót fizető erdélyi magyarok számára végeznek közszolgálatot.

Másrészt, egyes kommentátorok szerint a román állami egyetemek kapui nyitva állnak a magyar fiatalok előtt, hiszen az erdélyi egyetemeken, csaknem minden szakterületen, a legtöbb karon magyar tagozatok is működnek. Ezen kivül egyetlen romániai magánegyetemet sem támogat az állam, s a behajtott jövedelmek után fizetett adók sehol Európában nem jelentenek olyan kritériumot, mely alapján az államnak át kellene vállalnia az egyetemek kiadásait, vélik az elemzők.

Megjegyzendő, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, illetve a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet és a Partiumi Keresztény Egyetemet a magyar állam tartja fenn.

A tusnádfürdői nyári szabadegyetemen eltérő véleményeket fogalmaztak meg egy másik pódiumbeszélgetés előadói arról, hogy segítik-e az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket az elmúlt időszak világpolitikai fejleményei.

    Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke szerint az Európai Unióban ugyan a migránsválság háttérbe szorítja az őshonos nemzeti kisebbségek kérdését, de felértékelődik a kelet-közép-európai térség, és a térség országainak az együttműködése lehetővé teszi a nemzeti közösségek autonómiájáról szóló párbeszéd elindítását.

  Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa viszont úgy látta, hogy “a félelem politikája” kezdi dominálni az időszakot, amikor a terrorizmus és a migráció nyomása alatt fel lehet függeszteni bizonyos demokratikus jogokat.

A 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor immár hagyományos nemzetpolitikai kerekasztalát nyolc Kárpát-medencei magyar párt vezetőjének részvételével rendezték meg.

    A beszélgetést moderáló Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai szakértő a fórum elején bejelentette: a Kárpát-medencei magyarság választott vezetői közös nyilatkozatban ítélték el az Európai Unió “elhibázott bevándorláspolitikáját és a kényszerbetelepítést”, összefogásra és a népszavazáson való részvételre buzdítva a magyarságot.     Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár úgy értékelte, az előző évek hullámvölgye után 2010-ben radikális, és már jelentős eredményekkel rendelkező váltás zajlott le a nemzetpolitikában, amelynek célja a szülőföldön való boldogulás támogatása, az elvándorlás csökkentése, és a rossz demográfiai helyzetet pozitív irányba fordítása.

    “Minél több magyar gyermek szülessen a Kárpát-medencében, erős identitást adni a gyerekeknek, olyan magyar, magyar állampolgár fiatalságot kell a következő évtizedekben a Kárpát-medencében nevelni, akik szülőföldjükön fognak boldogulni”  – fogalmazott az államtitkár.

  Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke leszögezte: a kisebbségi jogokat nem tankokkal kell biztosítani. Kifejtette: miután Ukrajna hozott egy komoly következményekkel járó döntést, hogy nem az “orosz birodalomhoz”, hanem az Európai Unióhoz akar közeledni, szűkkeblűség és kettős mérce bizonyítéka az, hogy az ukrán állampolgároknak még mindig nincs vízummentességük az Európai Unióban, miközben iratok nélkül érkező bevándorlók millióit engedik be a schengeni övezetbe.

    Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke kijelentette: nem elfogadható, hogy a németországi munkaerőpiacon szükségtelen bevándorlók végső “parkolási helye” Magyarországon vagy a Vajdaságban legyen. A VMSZ elnöke köszönetet mondott a magyar kormánynak a vajdasági magyarság identitásának megőrzését szolgáló támogatásokért és a szülőföldön való boldogulást segítő gazdaságfejlesztési program beindításáért.

    Menyhért József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) nemrégiben megválasztott elnöke azt mondta, bár az MKP nem jutott parlamenti képviselethez, van jövője az etnikai alapú politizálásnak. Mint mondta: nem másokat próbál legyőzni, hanem a magyar közösséget építeni. Úgy vélte, a kistérségi öntudatot bátorítva lehet a felvidéki magyar közösségi tudatot megerősíteni.

    Erdélyből mind a három választásokon is rendszeresen induló magyar politikai szervezet képviseltette magát a kerekasztalon. Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke rámutatott, tárgyalásokra készülnek a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) a parlamenti választásokon való közös jelöltállításról.

    Tánczos Barna, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője kijelentette, Románia csak elvi alapon tiltakozott a kötelező betelepítési kvóták ellen, ezért úgy vélte, az erdélyi magyar politikusok feladata lesz tudatosítani a kvótareferendumon való részvétel tétjét. A romániai választások tétjéről szólva kijelentette: az ország alkotmánymódosításra és régiók kialakítására készül, és a magyarságnak elemi érdeke képviselőin keresztül befolyásolni ezeket a döntéseket. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint a népszavazással nemcsak Magyarország, hanem a teljes magyar nemzet üzen Brüsszelnek, ezért fontos, hogy minél több visszahonosított magyar adja le szavazatát. A pártelnök a politikától hetven százalékban elfordult erdélyi magyar választók bizalmának visszaszerzése érdekében fontosnak nevezte, hogy a magyar tisztségviselők ne keveredjenek korrupciós ügyekbe.

A tusnádfürdői rendezvényen teritékre került a határon túli agrárkapcsolatok fejlesztésének a fontossága is. “A határon túli agrárkapcsolatok fejlesztését kiemelt feladatként kezeli a magyar agrártárca” – mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

    Az FM tájékoztatása szerint a szaktárca 2015-ben 45 millió forinttal támogatta a határon túli partnerszervezetek által megvalósított főbb programokat. Ez az összeg az idén több, mint duplájára, 100 millió forintra emelkedett – emlékeztetett az államtitkár.

    Felidézte, hogy a Kárpát-medencei magyarság egységes jövőjének építése érdekében az Földművelésügyi Miniszstérium 2012-től kezdte kiépíteni külhoni agrárkapcsolatait. Kiemelte: a tárca támogatta a határon túli magyar agrárszervezetek létrehozását a Felvidék, Muravidék, Horvátország, Partium és Erdély területén.

    A Kárpát-medencei léptékű agrárfejlesztésnek, a vidéki térségek felemelkedésének, a szülőföldön való maradásnak az agrárium, a vidékfejlesztés a jövőben meghatározó területe kell, hogy legyen – hangsúlyozta.

    A határon túli magyarság mintegy 70 százaléka él vidéken, és ennek közel egyharmada teljes egészében vagy részben mezőgazdasági tevékenységet folytat és tartja el ebből a családját.

Öszeállitotta: Szerkesztőség

Forrás: a magyarországi média

Foto:www.programturizmus.hu

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.