0
0
A ruhaipar a világ egyik legnagyobb iparága, egyes előrejelzések szerint 2030-ra akár a 3,3 billió dollárt is elérheti. Ahogy sok szektorban, úgy a divat terén is egyre innovatívabb technológiákkal lehet találkozni, illetve a fogyasztói igények is változnak. A mesterséges intelligencia legújabb fejlesztéseitől a 3D-nyomtatás fellendüléséig ma már számos, a divatban használt technológiai fejlesztéssel találkozhatunk.
A koronavírus-járvány tetőzésekor sok példát láthattunk arra, hogy a divatházak és tervezők miként fordíthatják előnyükre a digitalizációt, illetve forradalmian új anyagok is bekerültek a körforgásba. Nem csak a fejlődés az elsődleges cél, hiszen a folyamatosan frissülő technológiáknak köszönhetően új alternatívákat fejlesztettek ki az állati eredetű bőr- és szőrmeanyagok kiváltására, szem előtt tartva a minőség megőrzését. A műbőrök mellett megjelentek a finomabb felületű, rugalmasabb és tartósabb vegán bőrök, színre lépett a gombabőr, a kaktuszbőr, valamint a szintetikus szőrmék előállításában szintén megmutatkoznak a fejlesztések.
Az óceánból kihalászott műanyag hulladékot szintén hasznosítani tudja a divat, de a jövőre nézve a vízhasználat, illetve a szállítás visszaszorítására irányuló törekvés is elindult. Bár a fast fashion őrült tempót diktál, hogy lépést tartson a vásárlói igényekkel, és nem titok, hogy a gyors ütemben frissülő kínálat miatt az egyik legpazarlóbb szegmens, ma már számos márka igyekszik csökkenteni az ökológiai lábnyomát az anyagok újrahasznosításával. A megmaradt és leselejtezett ruhákat eddig többnyire elégették, az újabb feldolgozásukkal azonban visszakerülhetnek a körforgásba, ám az sem mindegy, hogy az újrahasznosítás milyen technológiával történik.
A divat, a ruhagyártás területén is egyre gyakrabban alkalmaznak egészen különleges technológiákat, melyek nemcsak a fejlődést, hanem a fenntartható fejlődést segítik. Az Algiknit vállalat például textíliát és szálakat gyárt tengeri moszatból. A kész kötöttáru biológiailag lebomló, és természetes pigmentekkel festhető. Az ipari hulladék is népszerű a ruhagyártók körében: az almapektint gyakran eldobják a gyártási folyamat végén.
A Frumat kifejlesztett egy új technológiát, ami lehetővé teszi az almapektin felhasználását fenntartható és komposztálható anyagok előállítására. Az ilyen típusú vegán almabőr mérgező vegyszerek nélkül festhető. Egy másik, erőteljes irányvonal a smart, azaz az okos textíliák egyre gyakoribb használata. A ruhadarabok különlegessége, hogy szorosan illeszkednek a testhez, így érzékelik viselőjének testtartását és mozgását.
A kutatócsapat egy hardver és szoftver rendszert épített cipőbe és szőnyegbe a nyomásérzékelők adatainak valós időben történő mérésére és értelmezésére. A gépi tanulási rendszer körülbelül 99%-os pontossággal jelezte előre az okos textilszőnyegen álló egyén mozgásait és jógapózait.
Ezeket az adaptív szövetekkel ellátott intelligens textíliákat az okosórákkal és egyéb kütyükkel ellentétben nem kell be- vagy kikapcsolni. Az ingereket észlelő érzékelők és az adatokra ható működtetők kombinációján keresztül működnek. Ez azt jelenti, hogy a technológia mindig elérhető például hangutasítással vagy a pulzusszám változásával. Továbbá, mivel a funkcionalitás be van építve a ruha alapszerkezetébe, nincs szükség vezetékekre. Ez lehetővé teszi, hogy az anyag rugalmas és kényelmes maradjon a funkcionalitása mellett.
A divattechnológia segíthet csökkenteni az iparág környezeti lábnyomát azáltal, hogy támogatja a környezetbarát anyagok fejlesztését, optimalizálja a termelést a hulladék minimalizálása érdekében, és csökkenti a visszaküldésből származó pazarló kibocsátásokat is. Sok fogyasztó számára ezek a fejlesztések elengedhetetlenek – a fogyasztók nagy része pedig figyelembe veszi a márkaértékeket a vásárlás során.
Forrás: retikul.hu
Foto: Retikül
Average Rating