Vasárnap, Sepsiszentgyörgy főterén tartották az utóbbi száz év jogküzdelmeit felidéző centenáriumi nagygyűlést és a Székelyföldnek területi autonómiát követelő tüntetést. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőségének felhivása és a szervezők erőfeszitéseinek dacára a rendezvényen mintegy kétezer magyar ember gyűlt egybe.
A felszólalók az 1918-as gyulafehárvári Nyilatkozatba tett igéretek be nem tartását hangsúlyozták.
Izsák Balázs, az idén fennállásának 100.-ik évfordulóját ünneplő SZNT elnöke, párbeszédet sürgetett a bukaresti hatóságokkal a székely autonómiaigényről. Véleménye szerint az lenne méltó az 1918-as gyulafehérvári határozatokhoz, és a jövő évi román uniós elnökségéhez, ha a bukaresti kormány nem gyanakvással, hanem párbeszédkészséggel viszonyulna a székelyek autonómia törekvéseihez.
Egyed Ákos történészt idézve az SZNT elnöke az eltelt száz évből azt emelte ki, hogy a székelység a román közigazgatás alatt is megőrizte többségét szülőföldjén. Ez a “székely csoda” nemcsak az otthonmaradáshoz, a holnap küzdelmeihez ad erőt a közösségnek: ez jogosítja fel arra, hogy területi autonómiát követeljen szülőföldjén – szögezte le a szónok.
A rendezvényen még felszólalt: Tőkés László europarlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke.
Tőkés László beszédében rámutatott: az 1918-as gyulafehérvári határozatban a románság “teljes nemzeti szabadságot” ígért az együtt élő népek számára, vagyis területi és személyi elvű autonómiát, amit Románia sohasem teljesített, de az erdélyi magyarság nem törődhet bele a jogfosztásba.
Szilágyi Zsolt a magyarság romániai jogfosztottságát – az oktatási jogok csorbítását, a kommunizmus idején államosított közösségi javak visszaszolgáltatásának elszabotálását – sérelmezte.
A nagygyűlés több szónoka is – az “Engedjétek szabadon!” jelszót skandáló tömeggel egyetértésben – a terrorváddal elítélt Beke István és Szőcs Zoltán szabadon bocsátását követelte, koholt vádak alapján bebörtönzött politikai foglyoknak minősítve őket.
A legtöbb tapsot a székely nagygyűlés egyetlen román szónoka, Sabin Gherman, Erdély autonómiájáért következetesen szót emelő aktivista kapta, aki fájlalta, hogy Erdély – amely Bécs, majd Budapest “idején” mindig szerepelt a térképen – a bukaresti földrajzkönyvekben már nem létezik. Rámutatott: Bukarest az erdélyi románoknak tett ígéreteit sem tartotta be, egymás ellen fordította Erdély évszázadok óta békében élő népeit, pedig ha autonómiát biztosítana a történelmi régióknak, az fejlődést hozna az egész országnak.
A székelyföldi város főterét megtöltő tömeg időről időre skandálva követelte az autonómiát. A tömegrendezvény a magyar és a székely himnusz eléneklésével, rendbontás nélkül zárult.
A sepsiszentgyörgyi székely nagygyűlés a magyar és a székely himnusz eléneklésével, a közrend megzavarása nélkül ért véget ért véget.
Székely Dénes
Foto:Krónika
Average Rating