0
0
Alacsony a burgonya iránti kereslet, nem lehet jó áron értékesíteni, noha a Hargita megyei termesztők idén jó termést takarítottak be. A krumpli kilójának termesztői ára 1 lej és 1,7 lej között mozog, nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Romfeld Zsolt, a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője, akit a Transtelex.ro idéz.
A nagy élelmiszer-áruházakkal szerződésben álló termesztőktől 1,35 lejért veszik meg a termesztő által becsomagolt burgonyát, amely aztán sokkal magasabb áron kerül az üzletek polcaira.
Romfeld Zsolt szerint megváltoztak a fogyasztói szokások: az emberek már nem veszik meg előre a télire való krumplit, hanem a napi szükségletnek megfelelő, kis adagokat vásárolnak. Ugyanakkor a viszonteladók is csak a keresletnek megfelelő mennyiségű burgonyát vásárolnak, így a tárolás teljes egészében a termesztőkre hárul.
Az igazgató arról is beszámolt, a termesztők jelenleg azt számítgatják, mennyire lesz kifizetődő jövőre krumplit termeszteni. A költségeket figyelembe véve a termesztőknek legalább 2 lejt kellene kapniuk a burgonya kilogrammjáért – mondta.
Hargita megyében közel 7000 hektáron termesztettek krumplit ebben az évben. A szakértők szerint a termés megfelelő volt, hektáronként átlag 22 tonna, de helyenként elérte a 40 tonnát is hektáronként.
Az utóbbi években fokozatosan csökkent a krumplitermesztésre használt földterületek kiterjedése Hargita megyében. A kistermelők ugyanis rájöttek, hogy nem kifizetődő kis területen kereskedelemre szánt burgonyát termeszteni, így áttértek arra, hogy kizárólag a család szükségleteinek megfelelő mennyiségeket termelnek meg.
A termelők gondban vannak Magyarországon is, de nem a burgonya, hanem a fejeskáposzta miatt, mivel az áruházláncok és a savanyítók is az olcsóbb lengyel káposztát részesitik előnybe.
Az erősödő importnyomás miatt az ágazatban piacszervezésre és nagyobb összefogásra lenne szükség – állapítja meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a FruitVeB nemrég kiadott körképében.
A magyarhirlap.hu által idézett szakmai szervezetek összefoglalója szerint az elmúlt 4-5 évben 1600–1700 hektár között mozgott a fejes káposzta termőterülete. A múlt évben fejes káposztából 39,8 ezer tonna termett Magyarországon, 7 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
A nagyobb termés ellenére ugyanakkor tovább nőtt az import mennyisége, az idei év első felében az import 5 százalékkal 3,07 ezer tonnára nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest. A növekedést elsősorban a lengyel káposztaimport ugrásszerű emelkedése okozta, Lengyelországból 92 százalékkal 674,9 tonnára nőtt a behozatal – hívták fel a figyelmet.
Hozzátették, hogy az importnyomás az év második felében sem csökkent, ami a felvásárlási árakat is jelentősen mérsékelte. Az áruházláncok és a savanyítók is előnyben részesítik az olcsóbb lengyel káposztát – jegyezték meg.
Úgy vélik, mindez rámutat a piacszervezés hiányára, a hazai termelők ugyanis összefogás nélkül nem tudják érdekeiket érvényesíteni az áruházláncokkal, illetve a feldolgozókkal szemben.
A NAK és a FruitVeB szerint piacszervezési intézkedéseket kellene tenni a fejeskáposzta-ágazatban annak érdekében, hogy az itthon megtermelt, kiváló minőségű áru eljuthasson a fogyasztókhoz, a termelőknek pedig megélhetést biztosítson a tevékenységük. Emellett a vásárlói tudatosság erősítésére is szükség van, hiszen ha a fogyasztók a magyar káposztát keresik a boltokban, arra az áruházláncoknak is reagálniuk kell.
Az összefoglalóban felhívták a figyelmet arra, hogy bár a legtöbb káposztaféle egész évben kapható, az igazi szezonjuk ősszel kezdődik, amikor a kicsit nehezebb ételek is megjelennek a családok asztalán. A Márton-napi liba elképzelhetetlen különböző káposztás köretek nélkül, vagy a karácsonyi ünnepek töltött káposzta nélkül – írták.
Forrás: transtelex.ro/magyarhirlap.hu
Foto: Transtelex/Magyar Hírlap
Average Rating