0
0
Tekintettel az oktatás, a tudomány és a kutatás helyzetének egyre bonyolultabb fejleményeire, amelyeket a koronavírus tartós hatásai váltottak ki, valamint azon veszély fennállására, hogy a gyermekek és fiatalok életét a járvány mostanig számunkra ismeretlen módon határozhatja meg, úgy döntöttünk, hogy megkérdezünk az oktatás terén tapasztalattal rendelkező egy-két személyt és ezáltal megpróbáljuk lemérni e terület, illetve a társadalom pulzusát.
Így, néhány kérdéssel Kovács Irén Erzsébet szenátorhoz, kisebbségi oktatásért felelős volt államtitkárhoz fordultunk.
A tavaly december óta szenátorként folytatja munkáját. Mi késztette Önt arra, hogy lemondjon a kisebbségi oktatásért felelős államtitkári tisztségről?
Hatalmas megtiszteltetés volt számomra, hogy a Szilágy megyei RMDSZ szervezet első helyre rangsorolt a szenátorjelöltek listáján. Amikor elvállaltam a jelölést, úgy éreztem, hogy szenátorként szakmai tudásomat és tapasztalatomat a közösség javára kell fordítanom parlamenti szinten is. 30 év alatt megtanultam, hogyan kell kiállni a magyar közösség, a magyar oktatás érdekeiért, hogyan kell azokat képviselni helyi, megyei vagy országos szinten.
Nem gondoltam magamra, mint politikusra, annak ellenére, hogy mindent, amit közösségeinkért teszünk, a politikai tevékenység része. Továbbá, nagyra becsülöm Seres Dénes, Szilágy megyei képviselő úr és sok RMDSZ politikus eredményes munkáját. Igazgatóként, főtanfelügyelő-helyettesként, államtitkárként mindig szoros kapcsolatot ápoltam a megyei, illetve az országos RMDSZ politikusaival, hiszen közös célt szolgálunk, az erdélyi magyar közösség érdekeinek érvényesítését.
Nem nehéz politizálni, amikor többségben vagyunk, viszont rendkívüli kvalitásokra van szükség akkor, amikor kisebbségben politizálunk. Nem lehet egyszerűen az asztalra ütni és követelni a jogainkat. Ennél sokkal nagyobb bölcsességre és diplomáciára van szükség. Pontosan tudni kell, mikor van a harc, és mikor van a kiegyezés ideje, azért hogy közösségeink érdekei kellőképpen legyenek képviselve.
Meggyőződésünk, hogy munkatársai szomorúan vették tudomásul távozását a minisztériumból. Milyen hangulatban, érzéssel vált meg úgymond régi munkahelyétől?
Nagyon hálás vagyok, és megköszönöm lojális, elkötelezett, szakértő munkatársaimnak az évek során kifejtett áldozatos munkájukat, odaadásukat, amely által együtt szolgálhattuk és előremozdíthattuk magyar oktatásunk ügyét! Név szerint is meg szeretném említeni őket: Kovács Zoltán Zsolt kabinetigazgató, Gyenge Edit, Ambrus-Moisza Melinda, Fodor Sándor József, Nagy Apollónia, államtitkári tanácsosok, Mayla Júlia vezérigazgató.
Annak ellenére, hogy nagyon sok időnkbe és energiánkba került, hogy kivédjük az ellenünk irányuló rossz szándékokat, annak ellenére, hogy sokszor kedvezőtlen szelek fújtak, csapatommal együtt sikerült megoldani olykor lehetetlennek/megoldhatatlannak tűnő problémákat.
A marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum törvényes létrehozása, a 124 magyar tankönyv életre hívása, a nagyváradi pedagógus-továbbképző központ beindítása, a magyar tanítók elemi osztályokban történő román nyelv tanításához való jogának megőrzése, a TeleSuli kivitelezése csak néhány azok közül az ügyek közül, amelyeket csapatommal eredményesen tudtunk képviselni – tettük ezt azért, hogy gyermekeink és pedagógusaink jogai ne sérüljenek.
Arra is odafigyeltünk, hogy diákjainknak, tanárainknak sikerélményük legyen a versenyek területén is, ezért bővítettük versenyeink számát, jelenleg összesen 59 van a magyar diákok számára.
A pandémia okozta váratlanul érkező új helyzetben, az online oktatás nehézségeit kezelve, megpróbáltunk segíteni pedagógusainkon, diákjainkon. Az egyik sikertörténet ebben az időszakban a TeleSuli, amely lehetőséget nyújtott végzőseinknek, hogy tévés leckék által, hatékonyabban felkészüljenek a záróvizsgákra. Hetente 115 magyar nyelven megírt és a magyar nyelvre lefordított gyakorlóteszttel segítséget nyújtottunk diákjainknak.
Bevallom, hogy visszatekintve államtitkári tevékenységemre, a legkellemetlenebb élmény az volt, amikor rájöttünk, hogy egy miniszter meggondolatlan döntésével elveszíthetünk alapjogokat (pl. a román nyelv tanítása jogának visszavonása a magyar tanítónőktől).
A legkellemesebb érzés pedig számomra a kollégáim lojalitása és a magyar pedagógusok szolidaritása volt.
Csak néhány példát szeretnék megemlíteni: a tankönyvírásba több mint 600 pedagógust és szakembert vontunk be, több száz pedagógus vett részt a gyakorlótételek fordításában, illetve a TeleSuli megszervezésében.
Minden bizonnyal, Ön számára az oktatás továbbra is kiemelt terület marad, amely főleg az elmúlt egy évben nagy változáson ment át, változtak a tanítási-tanulási módszerek, megváltozott a diák-tanár viszony is. Az online oktatásnak sok jó oldala is van, de nem minden gyermek számára.
Tekintettel arra, hogy az oktatási szakbizottság tagja is, milyen projekteket tervez átvinni a parlamentben, rövid távon, amelyek hozzájárulnak a kisebbségekhez tartozó, és ezen belül a magyar gyermekek tudás- és képességfejlesztéséhez, illetve segítik a pedagógusokat is, főleg most, a digitális korszakban ?
Elsődleges célkitűzésem aktív szerepet vállalni az oktatás megreformálásában, a törvényes keretek megteremtésében. A koronavírusjárvány még jobban kidomborította a romániai közoktatás problémáit, gondolok itt főként a hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlőségére, pontosabban annak hiányára. Ez olyan égető kérdés, amit sürgősen meg kell próbálni minél hatékonyabban orvosolni.
Továbbá teljes vállszélességgel támogatni fogom az anyanyelvi oktatást, az olyan törvényjavaslatokat, amelyek növelik a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok jövőbeli érvényesülésének esélyét.
A szakoktatás és a duális képzés fejlesztését is szorgalmazni fogom, hogy a munkaerőpiachoz mérten optimalizáljuk az oktatási-nevelési folyamatot.
Véleménye szerint utódja, Kallós Zoltán, kisebbségi oktatásért felelős államtitkári minőségében folytatja az Ön és csapata munkáját, vagy radikális változásokat hoz? Kallós úr nyitott, közvetlen természet?
Tudom, hogy minisztériumi szinten nagyon jó kezekben lesz továbbra is magyar oktatásunk ügye. A folytonosság biztosítva van. Örvendek, hogy Zoltán elvállalta ezt a nemes, de egyáltalán nem könnyű feladatot. Meg vagyok győződve arról, hogy van hozzá kellő tudása, tapasztalata és bölcsessége.
Jó egészséget, sok sikert és kitartást kívánok neki és csapatának!
A jövőben szenátorként is támogatni fogom mindenben az államtitkár munkáját, a kabinet működését és a magyar oktatás ügyét, mert meggyőződésem, hogy valódi előrelépést, igazi sikert csak összefogással, építő jellegű párbeszéddel és közös munkával tudunk elérni.
Az interjút készítette: Balázs Magdolna
Average Rating