0
0
A koronavírus-járvány miatt a jövő évre halasztották Romániában a 2021. évi nép- és lakásszámlálás megzervezését.
A nép- és lakásszámláláson megállapított lakosságaránytól függ, hogy egy adott településen joga van-e valamely nemzeti kisebbségnek az anyanyelvű tájékoztatásra, anyanyelvének használatára a hivatalokban. A jelenlegi jogszabályok szerint a nyelvi jogok húsz százalékos lakosságarány felett illetik meg a nemzeti kisebbségeket.
A jövő évi népszámlálással kapcsolatosan Frunda Csenge marosvásárhelyi önkormányzati képviselő kérdésünkre elmondta:
“A romániai magyar közösség számára nagyon nagy tétje van a jövő évi népszámlásának, tulajdonképpen ez egy tanusági tétel arra, hogy hányan élünk itt, Romániában, illetve egy megerősítése a közösségünknek abban, hogy itt vagyunk, van hangunk, éreztetni tudjuk azt, hogy van erőnk és hogy még mindig itt vagyunk”.
Arra a kérdésre, hogy hogyan tudják hatékonyan megszólítani a nyelvében, kultúrájában magyarságához kötődő személyeket, a vegyes házasságokban, szórványban, nagyvárosokban élőket, vagy a külföldön tanulókat és dolgozókat, megjegyezte:
„Ahhoz hogy a népszámlálási eredmények a realítást tükrözzék az kell, hogy minden egyes magyar ember részt vegyen a népszámláláson: töltse ki az online kérdőívet vagy fogadja a kérdezőbiztosokat. Itt kiemelném a fiatalok szerepét, hiszen úgy a jövő évi népszámláláson a fiatalok szerepe hatványozottan nagyobb, hiszen újdonság az, hogy a népszamlálási kérdőíveket interneten is ki lehet tölteni, otthonról, egyénileg, ami az jelenti, hogy azok a fiatalok, akiknek az online felületek kezelése már nem jelent nehézséget, segíteni tudnak az idősebb korosztálynak, amely nehezen boldogul az online-világban. Ezért gondolom azt, hogy fiatalként nagy a felelősségünk. Másrészt pedig kiemelném a népszámlálási kampányt, ami az egész országra, illetve minden magyar lakta településre ki fog terjedni, minden magyar embert meg fog szólítani. Erre a célra létrehozták a népszámlálás.ro Facebook- és weboldalt, amelyeken minden hasznos információ elérhető. Arra a kérdésre, hogy a népszámláson külön veszik-e a székelyeket a magyaroktól, ugyanis az utóbbi években Erdélyen belül is határozottabbá váltak a regionális identitások, így a székely is, kihangsúlyozta: „Mindenhol az identitástudat nagyon elevenen él az emberekben, illetve mindenféleképpen meghatározza a mindennapjait, de jelen pillanatban erre még döntés nem született, az etnikumok jegyzéke még nem készült el és erről a döntést a kormány hozza meg”.
Arra a kérdésre, hogy hogyan segítik a román nyelvet nem beszélő vagy kevésbé beszélő embereket a népszámláláson való részvételben, elmondta:
„Harminc év után először, lesz magyar kérdőív is, tehát nemcsak románul lehet kitölteni az kérdőívet. Ez az RMDSZ-es kollégáim hathatós munkájának az eredménye. Tudomásom szerint más kisebbségek nyelvén is elérhető lesz majd a kérdőív. Az is fontos, hogy minden településen, ahol élnek magyar emberek, legyenek magyar kérdezőbiztosok. Ahol ez nem lehetséges, ott is biztosítják a román kérdezőbiztos számára a magyar kérdőívet, ez könnyebséget jelent majd a kitöltéskor.”
Arra a kérdésre, hogy hogyan viszonyul a magyar közösség a jövő évi népszámláláshoz, milyen elvárásaik vannak, kifejtette:
„Egyelőre erről az emberek még nem beszélnek, illetve ez a mindennapoknak nem annyira a témája. Másrészt viszont léteznek mérések, amelyek azt mutatják, hogy a magyarokat érdekli a népszmlálás, fontosank tartják a tétjét. Az én esetében, egyrészt a fiatalok, másrészt a marosvásárhelyi közösség áll kiemelt helyen, de egyértelmű, hogy mindenkihez el kell juttatnunk az információt, mindekivel meg kell értessük azt, hogy minden romániai magyar ember kitöltse a kérdőívet”.
Az önkormányati képviselőt megkérdeztük arról is, hogyan értékelik, mi a véleményük a vásárhelyi lakosoknak a város új vezetőségének a munkájáról:
„Az elmúlt egy évben kaptunk hideget is, meleget is – bőven, de úgy gondolom, hogy az elvárások nagyok voltak, hiszen az elmúlt 20 évben olyan városvezetésünk volt, amely rendkivül kártékony volt, pazarló és nagyon-nagyon rossz menedzser, viszont azt is hiszem, hogy nem egy reális elvárás, hogy az elmúlt 20 év rossz menedzsmentjének döntéseit egy év alatt helyrehozzuk. Ez lehetelen, és ezt tapasztaljuk nap mint nap. Tudtuk, hogy mire vállalkozunk, tudtuk, hogy ez az év a rendrakásról szól, illetve azt is tudtuk, hogy amikor elfoglaljuk a városvezetést a túlbürokratizált és nagyon régi, konzervatív közigazgatási rendszerben, nehezen fogunk tudni rendet tenni. Viszont úgy érzem, hogy elindultunk egy felfele ívelő pályán, nagyok sok mindenben sikerült előrelépni, nyilvánvaló, hogy ezek az előrelépések egyelőre még a háttérben történnek és a kézzelfogható gyakorlati eredmények csak egy-két, esetenként három év múlva fognak látszani. Én mindenképpen optimista vagyok, hogy ez egy jó csapat, együtt vállaltuk ezt a feladatot és együtt is fogjuk véghez vinni. Az RMDSZ frakciója, a polgármester, valamint az alpolgármesterek között nagyon jó a viszony, nagyon jól dolgozunk együtt, és remélem, hogy ez három év múlva – mandátumunk végéig – megmutatkozik az eredményeinkben. Három év alatt nagyon sok mindent tudunk véghez vinni. Teljesen tisztában van mindenki azzal, hogy ez a három év kemény lesz, ugyanolyan kemény vagy talán még keményebb mint az elmúlt egy év, hiszen konkrétumokat kell letenni az asztalra, gondolok itt iskola- és bölcsődők építésére, terelőút megépítésére és más infrastruktúrális befektetésekre, de ugyanakkor fontos a kulturális élet felperdítése, és minden olyan intézkedés, amitől a vásárhelyiek élete jobb lesz,. Tulajdonképpen ez a célunk és ezért dolgozunk nap mind nap”, hangsúlyozta Frunda Csenge.
Az önkormányzati képviselő utolsó kérdésünkre adott válasza kapcsán újságírói kötelességünknek véljük megjegyezni, hogy az utóbbi 20 év alatt az RMDSZ-nek voltak képviselői a helyi önkormányzatban, mi több a legnagyobb számú helyi tanácsosokkal és egy alpolgármesterrel is rendelkezett.
Az interjút készítette: Balázs Magdolna
Foto: udmr.ro
….
Average Rating