A magyar kormány cenzúrázza a romániai magyar sajtót?

erdelyi riportA december 11-i választások után az RMDSZ uralta romániai magyar sajtóban azonnal elindult egy folyamat, azzal a céllal, hogy „felsorakoztatása” a magyar lapokat a magyarországi kormánypárt, a FIDESZ politikája mögé. E folyamat további célja a kényelmetlen újságírók elhalgattatása és egy liberális beállitottságú hirportál megszűntetése.

A romániai magyar nyelvű lapok túlnyomó többsége, egy-két megyei lap  kivételével, nem jövedelmező, s ennek okai jól ismertek, azaz: a magyar nyelvű olvasók korlátozott száma és az ingyenes, on-line sajtótermkékekhez való hozzáférés egyre nagyobb lehetősége. Ilyen körülmények között a magyar sajtót csaknem teljes egészében finanszírozzák. A finanszirozók között szerepel a román állam, amely közvetlenül vagy a helyi hatóságok révén nyújt támogatatást, valamint a magyarországi kormánypárthoz, a FIDESZ-hez közel álló üzletemberek és az RMDSZ. Még nem is olyan rég, az RMDSZ finanszirozta, a Progress Alapitvány révén, a maszol.ro (hirportál, amely a romániai magyar sajtó viszonylatában a legnagyobb nézettségi szintnek örvend) és az Erdélyi Riport online lapokat.

A maszol.ro hirportállal kapcsolatosan az utóbbi időben egyes újságirók meghúzták a vészjelt, figyelmeztetve arra, hogy a maszol.ro hirportál és az Erdélyi Riport kiadója, a Progress Alapitvány igazgatója cenzúrázza az Orbán Viktor vezette magyar kormányt biráló véleménycikkeket.

A román közszolgálati rádió Kisebbségi Műsorok Szerkesztőségének egyik magyar nyelvű adásában Gál Mária, a közléstől megtiltott cikk szerzője, úgy nyilatkozott: feltételezhető, hogy a cenzúra Budapestről távirányított. Gál Mária véleményét alátámasztotta Sipos Zoltán újságiró is, aki Facebook közösségi oldalon közölt irásában elmondta, hogy „részt vett egy megbeszélésen, amelyen elhangzott – igaz csak félszájjal -, hogy engedni kell és akkor minden rendben lesz, békén hagynak és úszhatunk sz RMDSZ vonalán. Azóta világossá vált (legalábbis számomra), nemhogy nem hagynak békén, de folyamatosan engednünk kell. S miután végrehajtottad a parancsot, nincs már szükség rád, eldobnak”.

A szerkesztőségben az utóbbi időben uralkodó hangulatról, Ágoston Hugó volt rovatszerkesztő az alábbiakat nyilatkozta (nyilatkozatát a Facebook közösségi oldalon Pap Szilárd István újságiró közölte): „Mint rovatvezető is, jó ideje éreztem a portálra gyakorolt politikai nyomást, s ami engem zavart – legalábbis a választási kampány idején – az az volt, hogy a rovatot az alapitvány igazgatója irányitotta a  fejem fölött. Zavartak a fenyegetések is, de inkább az zavart, hogy az utóbbi időben megmondták világosan, hogy kiről vagy miről ne irjunk, illetve milyen politikai témákkal foglalkozzunk.

2016 december 30-án a Progress Alapitvány közölte az Erdélyi Riport szerkesztőségével, hogy pénzügyi gondok miatt meghatározatlan időre felfűggeszti a lap kiadását és felbontja az alkalmazottak munkaszerződését. Az alapitvány nem hosszabitotta meg sem Ágoston Hugónak, a maszol.ro portál rovatvezetőjének és sem a rovat további három külső munkatársának a munkaszerződését. Nagy Debreczeni Hajnal, az alapitvány igazgatója, január 2-án közölte a sajtóval, hogy 2015-ben, amikor beszűntette az Erdélyi Riport hetilap nyomtatott változatát és áttértek az internes változatra azt kérték a szerkesztőségtől, hogy egy év alatt növeljék a lap népszerűségét. „Ami nem történt meg; 150-200 napi portállátogató gyengébb a gyenge eredménynél. Ilyen körülmények között úgy döntöttek, hogy ebben a formában egyelőre nem működhet tovább a portál”. A szerkesztőség tagjai cáfolták ezt az állitást, amit a trafic.ro és a Google Analytics révén megszerzett adatokkal támasztottak alá, bebizonyitva, hogy a portál látogatóinak a száma sokkal nagyobb volt (naponta 428) és az érdeklődési arány egy év alatt 45%-ra növekedett.

A maszol.ro szerkesztőség forrásai a Rador hirügynökségnek elmondták, hogy Budapest szempontjából kényelmetlen szerkesztők eltávolitása és a liberális Erdélyi Riport megszűntetése a FIDESZ-KDNP koalició nyomására történt. „Az alkalmazottak közül kettőt néven neveztek a magyar pártok hirvivői. Erről az intézkedésről még a múlt nyáron döntöttek, de gyakorlatba ültetésével mostanig azért vártak, hogy ne legyen hatással az RMDSZ választási eredményére”. Minderről szerettük volna megtudni a Progress Alapitvány igazgatójának, Nagy Debreczeni Hajnal véleményét is, de nem sikerült felvenni a kapcsolatot.

E témával széleskörűen foglalkozott úgy a magyarországi, mind a romániai magyar sajtó. Demény Péter iró saját bloggján cikket közölt, amelyben kihangsúlyozza az Erdélyi Riport online lap és a Magyarországon a legnagyobb példányszámban megjelent „Népújság” felszámolása közötti hasonlatosságot. Demény Péter aláirásgyűjtést kezdeményezett a Facebook közösségi portálon az Erdélyi Riport megszűntetése ellen. Mostanig 488 szeméy irta alá a peticiót.

A magyarországi Kettős Mérce portál a „Fidesz bezárt egy újságot Erdélyben is?” cimű cikkében, amely két, névtelenségét megőrizni óhajtó forrásra utal, azt irja, hogy a lapot budapesti parancsra számolták fel, mig az RMDSZ – amelyet a választási kampányban a FIDESZ támogatott – végrehajtotta  a parancsot. A portál Sipos Zoltán újságirót idézi, aki elmondta, hogy az RMDSZ-FIDESZ kibékülés idején, 2014-ben a transindex.ro portálnál dolgozott. Annak idején legkevesebb tiz témán dolgozott, melyek közül 2-3 „erősebb” témák voltak, de tudta, hogy egyetlen egy téma sem megy át a portál vezetőségénél (a portál többségi részvényese hosszú ideje Kelemen Hunor RMDSZ-vezető volt, aki utólag eladta részvényeit).

A nagy tekintélynek örvendő, a kolozsvári származású, de néhány évtizede Magyarországon élő Tamás Gáspár Miklós filozófus, publicista a Heti Világgazdaságban „Az erdélyi magyar sajtónak is vége” sokatmondó cim alatt közölt irásában félreérthetetlenül kijelenti: A magyar kormány, amely az erdélyi magyar kisebbség számos intézményét támogatja – mai nagyon helyes – most megküldte a számlát: azokat a médiaintézményeket, amelyek az RMDSZ tulajdonában vagy hatáskörében vannak és az Orbán-rendszert birálják, be kell tiltani vagy ideológiai szempontból megrendszabályozni. A szerző konklúziója az, hogy a magyar sajtóhoz képest a román sajtó sokkal változatosabb, toleránsabb, képes a párbeszédre és a civilizált vitára. Bukarestben, főleg az intelektuális körökben nagy tekintélynek örvendő „Élet és irodalom” cimű hetilap mellett további hét, irodalmi és közéleti kiadvány jelenik meg.

Magyari Nándor László szociológus a Román Rádió Kisebbségi Műsorok Szerkesztőségének magyar nyelvű adásához január 2-án eljuttatott esszéjében, egyebek mellett, kijelentette: „..példátlan a kisebbségi sorsa jutásunk egész időszakát tekintve, ami itt és most történik, vagyis a romániai magyar sajtó átszabása, alárendelése a magyarországi hatalmi érdekeknek, az alig burkolt cenzúra és e folyamat vége még egyáltalán nem látszik, az einstandolás, minden bizonnyal, folytatódni fog”.

 Szerző: Ervin Székely

Forrás: Rador

Forditotta: Balázs Magdolna

Foto: Hvg.hu

Lasă un comentariu

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.

Acest site folosește Akismet pentru a reduce spamul. Află cum sunt procesate datele comentariilor tale.