0
0
A Himnusz hangjaira, katonai tiszteletadás mellett, szakadó esőben felvonták Magyarország nemzeti lobogóját a Parlament előtti Kossuth Lajos téren szerda reggel, az augusztus 20-i állami ünnepen. A központi ünnepi rendezvények nyitóeseményén részt vett Áder János köztársasági elnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a kormány több tagja, valamint közéleti személyiségek, a diplomáciai testület tagjai és katonai attasék.
Az államfő a zászlófelvonást követően azt mondta: „megtanulhattuk, hogy a minket megillető tiszteletet nekünk magunknak kell megkövetelnünk, miként azt is, hogy ezt a tiszteletet a másoknak megadott tisztelettel érdemelhetjük ki”. Áder János szólt arról is, hogy értékeinket csak a nyugati polgárosodás révén gyarapíthatjuk, országunk függetlensége pedig nem adomány, hanem olyan felbecsülhetetlen érték, amelyért minden nemzedéknek meg kell küzdenie. „Felemelkedés csak akkor születik, ha az állam és polgárai közötti felelősség egyensúlyban van” – mondta –, ha az állam nemcsak felelősséget tesz polgárai vállára, hanem maga is felelősséggel viseltetik polgárai iránt. Az államfő szerint hibáinkból okulni kell, és nem az ellenfelek számát, hanem a szövetségesekét érdemes gyarapítani. „Ez a legjobb módja, hogy megvédjük országunkat és megóvjuk hazánkat” – hangsúlyozta. Áder János felelevenítette az ország történelmi fordulóit, amelyekből – mint mondta – érdemes tanulni: száz éve tört ki az első világháború, amely után „hosszú időre szétszakították nemzetünket”, és hetven éve kezdődött a zsidó és cigány honfitársaink haláltáborokba deportálása. „Hetvenéves tapasztalat, hogy az állam soha, semmilyen ideológia nevében sem fordulhat saját polgárai ellen” – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: a szovjet csapatok 1956-ban a magyarok szabadságharcát ugyan leverték, szabadságvágyát azonban nem tudták leverni.
Huszonöt évvel ezelőtt vált visszafordíthatatlanná a békés polgári átalakulás folyamata, és a magyarok elindították a vasfüggönnyel szétszakított Európa újraegyesítését. „Ekkor tettük egyértelművé ismét, hogy hűek maradtunk a Szent István-i örökséghez” – mondta, hozzátéve: államalapító királyunk Nyugatra tekintett. A sorsfordító események sorát úgy folytatta: tizenöt évvel ezelőtt az ország sikeresen csatlakozott a NATO-hoz, és tíz évvel ezelőtt vált az Európai Unió tagjává. Az államfő a hadsereg főparancsnokaként szólt az esküt tett honvédtisztekhez, kifejezve: feladatuk a szolgálat azért, hogy hazánk a NATO szövetségeseként mindig elegendő erővel rendelkezzen ahhoz, hogy a békét senki se háborgassa.
Áder János Magyarország államiságának ünnepét a nemzeti önbecsülés napjának nevezte és azt mondta: államfőként augusztus 20-án a legfontosabb feladatának tartja, hogy tiszteletét fejezze ki minden honfitársának. Közülük a szülőket, a nagyszülőket és hazánk fiataljait emelte ki. Kijelentette azt is: méltányolni kell, hogy békében és szabadságban élhetünk. Személyes és közös sorsunkat a teljesítmény megbecsülése viheti előre – folytatta –, természeti erőforrásainkat pedig meg kell óvnunk a következő nemzedékek számára. Beszédét Kölcsey Ferenc szavaival zárta: „A haza minden előtt.”
“Ha békét akarsz, emlékezz a háborúra”
Csak elkötelezett, a szakmájukat jól értő, jól kiképzett, fegyelmezett honvédek képesek érdemben tenni a hazájukért – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter a honvédtisztjelöltek ünnepélyes eskütételén a Parlament épülete előtt. A miniszter arról beszélt, a világ nem lett sem békésebb, sem kiszámíthatóbb, ma sem tudjuk, mit hoz a jövő. Minden hadseregnek fel kell készülnie. Közölte: egy évvel ezelőtt senki sem gondolta, hogy egy szomszédos országban polgárháború tör ki, amelyben egy civil utasszállító repülőgép is áldozatul esik. Egy évvel ezelőtt senki sem gondolta, hogy egy újonnan felemelkedő terrorista szervezet felborítja mindazt, amiért a NATO egy évtizeden át dolgozott Irakban.
Hende Csaba kitért arra, hogy régen azt mondták: ha békét akarsz, készülj a háborúra. Most, az első világháború kitörésének századik évfordulóján a honvédelmi tárca vezetője szerint azt mondjuk: ha békét akarsz, emlékezz a háborúra.
A honvédelmi tárcavezető kiemelte: csak az az ország élhet szabadon, csak az a nemzet maradhat meg, amely képes gondoskodni a maga védeleméről. Hozzátette: „tudnunk kell azt is, hogy csak a nemzet által szeretett és az állam által megbecsült honvédség lehet sikeres”.
Augusztus 20-át, Magyarország Nemzeti Napját, Államalapitó Szent István ünnepét a romániai magyarok is megünnepelték.
Az augusztus huszadikai csíkszeredai ünnepségen többen felidézték Szent István alakját, követendő példáját.
A Szent István-napi ünnepséget az Erdélyi Magyar Ifjak csíkszéki szervezete és a Minta ifjúsági egyesület szervezte a Mikó-vár udvarán. Az ünnepelni összegyűltekre Dombi Attila görög katolikus és Szatmári Ingrid református lelkész kérte Isten áldását.
A görög katolikus lelkész egykori királyunk beszédeiből idézett. Figyelmeztetett, hogy habár a Szűz Máriának ajánlott országot feldarabolták, a határok nem változtak. „Manapság is egymásra vagyunk utalva, egymásra kell alapozzunk” – mutatott rá.
Szatmári Ingrid imát mondott, melyben többek között kérte Istentől, hogy segítsen a magyaroknak a szellemi újraegyesülésben a Kárpát-medencében, mutassa meg az igaz utat és a szeretet összekovácsoló erejét.
Megközelítőleg félezren emlékeztek meg az államalapító Szent Istvánról szerda este Sepsiszentgyörgyön. A Szent József templomban ökumenikus ünnepi istentiszteletre, ezt követően pedig az épület előtti téren megemlékező beszédekre került sor.
A szentmisét követő szabadtéri ünnepségen Klárik László szenátor felszólalásában kihangsúlyozta: “az elmúlt ezer év során népek születtek és tűntek el Európában, nemzetek veszítették el kultúrájukat és nyelvüket, birodalmak bomlottak fel, de a magyarság mindig helytállt. Megvédte a nemzeti öntudatot, amelyet Szent István király hagyott rá.
Mint ismeretes a budapesti parlament 1991-ben hozott döntése értelmében a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepei a következők: Március 15-e, az 1848-1849-es forradalom és szabadség harc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, Augusztus 20-a, államalapitó Szent István ünnepe, mig Október 23-a, az 1956. évi forradalom és szabadságharc napja. E nemzeti ünnepek közül augusztus 20-at az Országgyűlés hivatalos állami ünneppé nyilvánitotta. Ekkor emlékeznek meg Magyarország új államiságáról.
Average Rating