Az amerikai külügyminisztérium évi jelentése Romániáról és Magyarországról

raport-romania-us-departament-300x185A magyar kisebbség nem élhet a nyelvhasználatra vonatkozó jogaival, állapítja meg az amerikai külügyminisztérium éves emberi jogi jelentése. A dokumentum Romániával foglalkozó része kitér a romák hátrányos megkülönböztetésére és az ellenük irányuló hatósági visszaélésekre is, tájékoztatott a népszava.hu portál.

A helyi idő szerint szerdán nyilvánosságra hozott jelentés idézi az Európai Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartája alkalmazásáról szóló jelentést, amelyet a romániai magyarság ernyőszervezete, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) állított össze tavaly nyáron.

Eszerint a magyaroktól sok esetben megtagadják az anyanyelvük használatát a bíróságokon és a közigazgatásban, az önkormányzatok pedig megtagadják a kétnyelvű feliratok kihelyezését, noha erre törvény kötelezné őket.

A jelentés szerint bíróságok akadályozzák a helyi önkormányzatokat, hogy pénzügyi támogatást nyújtsanak magyar nyelvű újságoknak, a kormányzat pedig továbbra sem hajlandó létrehozni egy önálló magyar tannyelvű egyetemet, nincs megfelelő számú magyar kulturális intézmény, és kevés a magyarra lefordított idegen nyelvű irodalmi alkotás.

“A magyarok ugyanakkor arra panaszkodnak, hogy akadályozzák, sőt, tiltják a székely zászló és egyéb szimbólumok használatát. A marosvásárhelyi hatóságok elutasították a Székely Nemzeti Tanács kérését, hogy március 10-én felvonulással emlékezzenek meg a Székely szabadság napjáról és a székely mártírokról”, mutat rá az amerikai külügyminisztérium, amely arra is kitér, hogy a moldvai csángóktól több helyen megtagadták a magyar nyelvórákat.

A jelentés hosszan taglalja a romák helyzetét is. Megállapítja, hogy a legsúlyosabb emberi jogi problémát ma Romániában a romákkal szembeni rendőri, illetve csendőri fellépés jelenti. Konkrét példákat is említ, köztük két olyan – 2013-2014-ben történt – esetet, amikor a rendőrök romákat öltek. Mindkét ügyben folyamatban van a büntetőper.

Washington aggályosnak tartja továbbá a börtönökben uralkodó állapotokat, illetve egyes politikusok kísérleteit az igazságszolgáltatás függetlenségének a felszámolására. Azt is szóvá teszi, hogy a kormány még mindig nem rendezte a görögkatolikus egyháztól a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok helyzetét. A sajtószabadságot aláássák az újságírókat célzó fenyegetések, és továbbra is sok nő szenved fizikai erőszaktól és diszkriminációtól. Előfordult „néhány antiszemita cselekmény és megszólalás”, a sajtóban pedig továbbra is megjelennek zsidóellenes cikkek. Az antiszemita, rasszista, xenofób és nacionalista nézetek főleg az interneten terjednek.

A jelentés azt is felrója a román államnak, hogy nem nyújt kellő támogatást a fogyatékosoknak, illetve nem lép fel kellőképpen a társadalomban megnyilvánuló, a szexuális kisebbségek és a HIV-fertőzöttek ellen irányuló diszkrimináció ellen. A romák szisztematikus hátrányos megkülönböztetése kihat az oktatáshoz, a lakhatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a munkavállaláshoz való jogaik gyakorlására, mutat rá az amerikai külügyminisztérium, amelyet az emlitett forrás idéz.

 Az erdélyi magyarság jogsérelmeivel is foglalkozik az amerikai külügyminisztérium emberi jogi jelentése

  Az erdélyi magyarság jogsérelmeire is kitér az amerikai külügyminisztérium Romániáról szóló emberi jogi jelentése, erről azonban az ország közvéleményének nagy része nem szerezhetett tudomást, hiszen a dokumentumot ismertető román hírforrások alig, vagy egyáltalán nem említik annak magyar vonatkozásait, irja az MTI.

Az amerikai külügyminisztérium szerdán hozta nyilvánosságra 2015-ről szóló éves országjelentéseit arról, miképpen érvényesülnek az emberi jogok a világ csaknem 200 államában. A bukaresti médiában a Romániának szentelt több negyven oldalból azokat az észrevételeket idézték, amelyek a romákat érő diszkriminációt, a fogvatartottak elleni rendőri erőszak, a szexuális kisebbségeket ért hátrányos megkülönböztetést és az állami szintű korrupciót tették szóvá.

 A magyar nyelvű kolozsvári maszol.ro hírportál azonban részletesen beszámolt arról, hogy  magyar nyelv hivatalos használatának tiltása, a kétnyelvű helységnévtáblák hiánya, az önálló, állami finanszírozású magyar egyetem alapításának elutasítása, a székely zászló és egyéb székelyföldi szimbólumok kriminalizálása, a csángóföldi magyarórák akadályoztatása, valamint az egyházi és közösségi ingatlanok restitúciójának késlekedése is megjelenik abban a néhány bekezdésben, amelyet az erdélyi magyarságnak szentelt az amerikai külügyminisztérium jelentése.

 Az internetes lap kiemelte, hogy a jelentésnek ez a része a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) dokumentációjára alapozva készült. A jelentés szövege egyébként nem használ elmarasztaló szófordulatokat, hanem azt sorolja fel, mire “panaszkodnak” az erdélyi magyarság képviselői. A dokumentum egyebek közt azt is megemlíti: a marosvásárhelyi hatóságok elutasították a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azon igényét, hogy tavaly március 10-én, a Székely Szabadság Napján felvonulással emlékezzen meg a székely vértanúkról.

 Az RMDSZ csütörtöki hírlevelében azt hangsúlyozta, hogy az amerikai emberi jogi jelentés az RMDSZ tájékoztatására is alapozott.    “

 “Külpolitikai sikerünkként tarthatjuk számon azt a jelentést, amelyben az amerikai külügyminisztérium a romániai magyarság jogaira is kitér. Az RMDSZ tavalyi washingtoni látogatásán ismertette azokat a közösséget érintő jogtiprásokat, amelyeket az emberjogi dokumentum felsorol. Örvendünk, hogy mondottaink nyomatékot nyertek egy fontos dokumentum révén, hogy nemcsak az ország előnyös geopolitikai helyzete számít, hanem a kisebbségi ügyeket is biztonsági tényezőknek tekinti az Egyesült Államok”, idézte a hírlevél Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét.

 A szövetségi elnök méltányolta azt, hogy az USA külügyminisztériuma kiemelten figyel a kisebbségi jogokra, ugyanakkor megköszönte a washingtoni Magyar Emberi Jogok Alapítványnak (HHRF) azt, hogy elősegíti a magyarság ügyeinek amerikai napirenden tartását, jegyzi meg az emlitett forrás.

Magyarországot is bírálja egy kritikus hangú, emberi jogi világjelentés

Magyarországot is több ponton bírálta az amerikai külügyminisztérium legutóbbi, az emberi jogok érvényesülését vizsgáló jelentése, tájékoztatott az inforadio.hu portál.

Az emberi jogokkal foglalkozó, negyedik éve elkészített világjelentésében az amerikai külügyminisztérium Magyarország vonatkozásában a nagy számban átutazni akaró migránsok és menedékkérők kezelésénél találta a legnagyobb emberi jogi problémát. Amint a John Kerry által vezetett tárca írja: a menekültáradat kezeléséhez idegengyűlöletről tanúskodó retorika és a humanitárius segítség hiánya kapcsolódott.

A jelentés felrója azt is, hogy a 2014-ben, kétharmados parlamenti többséggel újraválasztott Fidesz-KDNP koalíció a jogi keretek és az állami struktúra 2010-ben megkezdett változtatásait, nagyrészt a társadalmi konzultáció vagy az ellenzéki pártok bevonása nélkül folytatta 2015-ben. A készítők az emberi jogi gondok között említették, hogy a kormány nyomást gyakorol és megfélemlíti a civil társadalmat, illetve a társadalomban felbukkanó független hangadókat.

A jelentés emberi jogi problémaként említi a börtönök túlzsúfoltságát, a foglyokon elkövetett fizikai erőszakot, az előzetes letartóztatás hosszú idejét, a kormányzati korrupciót, valamint a szűkülő szerkesztőségi függetlenséggel járó médiakoncentrációt.

A média szabadságáról a szerzők idézik a Freedom House 2014-es viszonyokról szóló jelentését is, amely szerint Magyarországon a sajtószabadság enyhén romlott, de még “részben szabad” a magyar sajtó. Emellett az emberi jogi jelentés külön alfejezetet szentel a korrupciónak és a kormányzati átláthatóság vélelmezett hiányának is. Konkrét példaként a BudaCash, a Hungária és a Quaestor ügyét említi.

Az antiszemitizmus megnyilvánulásainak taglalásakor a washingtoni külügyminisztérium a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének adataira támaszkodva közli, hogy Magyarországon tavaly 26 regisztrált antiszemita incidens volt, ám fizikai erőszak nem történt.

A roppant terjedelmes világjelentés egyébként különösen éles hangon ír az Észak-Koreában, Kínában, Kubában, Szudánban és Iránban elkövetett jogsértésekről, de súlyos bírálatokat fogalmaz meg Oroszországgal, Azerbajdzsánnal, Venezuelával, Kongóval, Ugandával, Ruandával és Vietnammal szemben is, jegyzi meg az emlitett forrás.

Foto: www.ziuaveche.ro

Lasă un comentariu

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.

Acest sit folosește Akismet pentru a reduce spamul. Află cum sunt procesate datele comentariilor tale.