0
0
A magyarországi zöldpolitikai központ (Green Policy Center) közleményében olvasható, hogy a demográfiai robbanás, törékeny államok, etnikai ellentétek, a dzsihádista ideológia térnyerése csak néhány azon tényezők közül, melyek a klímaváltozás az afrikai országokban önmagában is jelentős hatását súlyosbítják, és amelyek összekapcsolódása tízmilliós népmozgást vetít előre a kontinensen. Marsai Viktor, a budapesti székhellyel működő Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója szerint az EU érdeke is, hogy segítse Afrika fejlődését, stabilitását és az adaptációs folyamatokat.
Az Európai Unió – Kínát és az USA-t is messze megelőzve – Afrika legfontosabb kereskedelmi partnere, ugyanakkor az afrikai földrészen túlnyúló biztonsági problémák is elsősorban Európát és a Közel-Keletet érintik. A humanitárius megfontolások mellett így az EU érdeke is, hogy segítse Afrika fejlődését és stabilitását, az adaptációs folyamatokat – állítja Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója a Green Policy Center (GPC) felkérésére írt tanulmányában.
Tízszeresére nőtt lakosság
Afrika területének hatvan százaléka esik a sivatagi, illetve száraz éghajlati zónába, így itt minimális hőmérséklet-emelkedés, illetve csapadékcsökkenés is drasztikus változást von maga után. A hőmérséklet-emelkedés mértéke eddig ugyan kisebb, mint amit az északi féltekén mérhetünk, de a következmények sokkal súlyosabbak: a kontinens egészén gyorsul az elsivatagosodás, a csapadék mennyisége csökken – mint Kelet- vagy Dél-Afrikában –, vagy legalábbis egyenetlenné válik. Az esős és száraz évszakok ciklusa felborul, egyes csapadékosabb időszakok elmaradnak, a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék pedig gyorsan lefolyik az adott területekről, áradásokat, villámárvizeket okozva.
A klímaválság – a direkt következményein túl katalizátorként összekapcsolódva egyéb trendekkel – felerősítheti és táplálhatja a már meglevő feszültségeket: Afrika túlnépesedési, túllegeltetési dinamikája felerősödhet, a nomád–földműves, az etnikai és a vallási szembenállás fokozódhat, miközben a főleg mezőgazdaságból élő közösségek az esetek többségében idegenkednek az új technológiáktól és haszonnövényektől.
A földrész lakossága bő egy évszázad alatt nagyjából a tízszeresére, 1,3 milliárd főre nőtt, és az ENSZ előrejelzései szerint 2050-re meghaladja majd a két és fél milliárd főt.
Mindez pedig azt jelenti, hogy a régi adaptációs módszerek – elköltözés új földekre – nem működnek, mivel a tízszeresére duzzadt populáció ezt nem teszi lehetővé.
Alternatíva a fiatal generációknak
Marsai Viktor tanulmányában leszögezi, hogy Európa és Afrika története, gazdasága és biztonsága összefonódott, és emlékeztet, hogy a klímaváltozás által előidézett komplex kihívások óvatos becslések szerint is tízmilliós léptékű népességmozgáshoz vezetnek nemzetközi és belső migrációt is eredményezve.
A dzsihádista csoportok működése egyelőre közvetlenül alig érinti Európát, de a szomáliai al-Sabaab vagy a nigériai Boko Haram által folytatott dzsihádista felkelések már évtizedek óta zajlanak, több tízezer ember életét követelték, és milliókat kényszerítettek lakóhelyük elhagyására.
A kontinens több pontján jelenleg is zajló konfliktusok további eszkalációja fokozott fenyegetést jelent majd az Afrikában élő európai közösségekre is. A tanulmány megállapításai szerint kiemelten fontosak az adaptációt támogató, az adott térség megtartó és ellenálló képességét fokozó nemzetközi bi- és multilaterális külső finanszírozások. Kulcskérdés azonban, hogy a külső innováció és tőke képes lesz-e alternatívát mutatni a fiatal afrikai generációnak, illetve hogy az él-e ezzel a lehetőséggel.
A tanulmányt online formában 2021. február 23-án mutatták be, amelyen a szerzővel Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője és Huszár András, a Green Policy Center igazgatója beszélgetett. Marsai Viktor elemzése teljes terjedelmében a linkre kattintva érhető el.
Organikus válaszokat keresve
A 2020 áprilisában megalakult Green Policy Center a fenntarthatóság és klímaváltozás témáiról szóló átfogó párbeszéd ösztönzésének szándékával 2020 szeptemberétől kezdve egy tanulmánysorozat publikálását tervezi. A tanulmánysorozat célja, hogy olyan elemzések szülessenek, amelyek megvizsgálják a keresztény-konzervatív filozófia, értékrend és a környezet- és klímavédelem közötti szerves összefüggéseket azért, hogy Magyarország közép- és hosszútávú nemzeti céljai, így a 2050-es klímasemlegességi cél is reális úton elérhető legyen. A kezdeményezés alapállítása szerint a természet és környezetvédelem ügye szerves része a keresztény-konzervatív gondolkodásnak, csak ez egy ideje feledésbe merült, és más ideológiák tűzték azt a zászlajukra.
Forrás: magyarnemzet.hu
Fotó:magyarnemzet.hu
Average Rating