0
0
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2015-ben meghozott határozatának értelmében október utolsó vasárnapja a Székely Autonómia Napja.
Az SZNT az idén is mozgósitó felhívást tett közzé, kérve a keresztény gyülekezeteket, az önkormányzatokat, hogy készüljenek fel az ünnepi megemlékezésre, amikor 2025 október 26-án egész Székelyföldön őrtüzek gyúlnak, hogy a székelyek autonómiatörekvéseire felhívják a figyelmet.
Megkérdeztük Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét, hogy ebben a nehéz időkben, amelyekben most élünk, a környékbeli lakosság ugyanolyan lelkesen fog-e reagálni, mint az előző években?
-Én abban bízom, hogy az emberek érzékelik azt, hogy az egész közösséget megerősíti, amikor közösen elmennek imádkozni vagy közösen elmennek egy őrtűzgyújtásra, éppen az ilyen bonyolult helyzetek teszik szükségessé azt, hogy az emberek találkozzanak, megerősíti őket szívükben, lelkükben amikor egy ilyen alkalommal beszégethetnek, reagálhatnak dolgokra. Én abban bízom, hogy minden településen sokan fognak kimenni az őrtüzekhez.
Arra a kérdésre, hogy külföldön is megemlékeznek e napról, elmondta:
-Én ebben a pillanatban annyit tudok elmondani, hogy engem a Székelyföldért Társaság meghívott Budapestre, a Hősök terére. Először fordul elő, hogy nem Székelyföldön leszek, Székelyföld Autonómiája Napján, hanem Budapesten.
Kérdésünkre, hogy milyen előzményei voltak a budapesti esemény megszervezésének, elmondta:
-A Székelyföldért Társaság nem sokkal azután alakult, hogy Budapesten az Országházban üléseztünk. Szász Jenő volt az, aki megfogalmazta, hogy jobban örülnénk mi, hogyha nemcsak különböző közősségekért, nemzetközi közösségekért, kisebbségekért lennének civil önszerveződések, hanem lenne egy Székelyföldért Társaság is. Ennek a felhívásnak akkora visszhangja volt, hogy nem sokkal azután, 2010 novembere után, megalakult Budapesten a Székelyföldért Társaság, amely a Székely Nemzeti Tanács eseményeit követi rendszeresen. Már rég óta tárgyalunk, voltak találkozók az idők folyamán a Székelyföldért Társaság vezetőivel, és most is, amikor folyik a szervezés, egyeztettünk a szervezés ügyében és feltették nekem a kérdést, hogy nem lehetne-e egy találkozót úgy megszervezni, hogy én is ott legyek Székelyföld Autonómiája Napján. Lévén, hogy mostanig nem hívott meg senki, mindig az első meghívást szoktam elfogadni.
Arra a kérdésre, hogy itthon kifogja irányítani az eseményt, leszögezte:
-A helyi székely tanácsok, önkormányzatok szervezik, van egy informális összefogása az egésznek, de az a virtuális térben, a közösségi oldalon jelenik meg, mi pedig kiíjuk a Facebook-oldalunkra, hogy hány helyről jeleztek vissza, melyik településen lesz őrtűzgyújtás. Lényegében ebből állt eddig is az összehangolás, az emberek tudják egyes településeken vagy ahol esetleg nem tudják, megnézik az internetet, hogy saját településékhöz hol lesz legközelebb tűzgyújtás.
Arra a felvetésünkre, hogy az Európai Bizottság nemrég elutasitotta a jogalakotást a nemzeti régiók támogatásáért az SZNT által indított kezdeményezés esetében, Izsák Balázs elmagyarázta:
-A 25 oldalos közleményben, amelyet nekünk elküldtek, számos férelértés és csúsztatás van, de kezdjük az alapvető dologgal. Visszatérnek többször is ebben a közleményben arra a hat éves jogvitára, amely közöttünk folyt 2013 és 2019 között, és visszarének azokra az érvekre, amelyeket ők hoztak fel ebben a jogvitában és azokat próbálják újramagyarázni nekünk.
… de vannak ellenérvek is …
-A legerősebb ellenérv, hogy ezt a jogvitát elvesztették. Tehát semmilyen érv, amelyet ők ebben a jogvitában elmondtak, nem maradt talpon, minden lenullázódott azzal, hogy ők pert vesztettek. Ennek része volt a 2013 júliusában kiküldött elutasító nyílatkozat, mely szerint nem veszik nyílvántartásba a kezdeményezést, mert hogy nem tartozik hatáskörükbe. Ezt a érvet másodszor nem tudják felhasználni, noha felakarják, mert ők ezt elveszítették. Nagyon nehéz beismerni, ezért ők a következő cselhez folyamodtak: azt mondják, hogy 2019 április 30-án, tehát azon a napon, amikor nyílvántartásba vették a kezdeményezést a bírósági döntés nyomán és megkezdődött az aláírásgyűjtés, hogy ebben az időpontban ők korlátozottan vették nyílvántartásba a kezdeményezést. Ilyen még nem történt, de nem kell mást csinálni, csak elővenni azt az íratot, amit nekünk kiküldtek. Ebben nincsen semmilyen állítás, semmilyen korlát, semmilyen megszorítás. Én értem, hogy ők mire építik ennek a logikáját, mert hogyha ők elveszítették a pert és ha hívatkoznak arra, hogy korlátozottan vették nyílvántartásba, akkor van egy csomó dolog, amellyel ma jogalkotási folyamatban kellene nekük foglalkozni. Most azt állítják, hogy a kezdeményezés nem volt abban a korlátban, nem volt korlátok között, amelyek lényegében nem léteztek. Nevezzük nevén a dolgokat: ők hamisítanak, elmennek eddig. Tehát, egy általuk kiadott okírat, amelyben nyílvántartásban veszik a kezdeményezést, az egy hivatalos okmányban elkövetett hamisítás, okírat hamisítás. Amúgy az Európai Unió biróságának nincs ebben bűntetőjogi eljárása, hatásköre. Ezzel nem lehet az Európai Bírósághoz fordulni, mert bűntető ügyekkel nem foglalkozik, Emlékeztetnék arra – igaz nem tartozik közvetlen a tárgyhoz, de azért a néző-olvasó felidézhet dolgokat – , hogy amikor Eva Kaili lebukott Brüsszelben, bőrönd pénzekkel, akkor vele szembe a belga ügyészség járt el, mert ez az illetések ügyészség Belgiumban. A belga ügyészség és nem az Európai Unió valamelyik intézménye rendelte el Eva Kaili letartóztatását egy bűntető ügyben. Miért? Azért, mert az európai intézményeknek nincs hatáskörük bűntető ügyekben eljárni.
… és melyek lesznek a következő lépések?
-Két hónap időnk van, szeptember 3-án kaptuk meg a közleményt és november 3-ig kell intézkednünk, amig egy keresetet nyújthatunk be az Európai Unió Bíróságához, hiszen ez a közlemény tartalmaz egy határozatot, amely érint bennünket és mi számos dolgot kifogásolunk ebben közleményben, határozatban.
… egy újabb hosszas küzdelem a biróságon…
-Nem fáradtunk bele, mert tudjuk, hogy mit akarunk, van egy cél. Közben, párhúzamosan, kezdjük építeni a Nemzeti Régiók Szövetségét is. Én arra gondolok, hogy maga a vita, maga a per erről a polgári kezdeményezésről erősíteni fogja a szándékot Európa szerte abban, hogy közösen lépjünk fel. Nem kell elfelejteni azt, hogy ha a nemzeti régiók népsségét összeadjuk, akkor 50 millió ember jön ki. Erről én azt mondtam, hogy egy nagy hatalom, azt hiszem, hogy a harmdik nagyhatlom lenne Európában, és vannak olyan erőforrásai, amelyekkel eddig nem éltünk, mert talán nem tudatosodott bennünk, az, hogy szétszórtan vagyunk Európában, hogy szinte minden országban van befolyásunk, bármilyen kicsi is legyen az, de az összegezve, nagyon sokat jelenthet. Tehát, ha tudatosodik bennünk az, hogy szétszortan élünk Európában, szétszortan vannak a nemzeti régiók, amelyek egy nagyhatlom, egy nagy ország lenne, és képes megszervezni olyan intézményeket, amelyeknek nagyon nagy befolyása lehet az Európai Unió további gazdasági, kultúrális életében, akkor felhasználhatjuk ezeket az erőforrásokat.
A Nemzeti Régiók Szövetsége nem olyan terv, amelyet előterjesztettünk volna valahol . Én arra gondoltam, hogy a virtuális térben, különböző régiók képviselőiből hozzunk létre egy csoportot, ami nem lesz ugyan egy hívatalos szerv, de az emberek konkrét jelenléte miatt legitím lesz, mert különböző országokból léphetnek be akár egy Facebook- csoportba, ahol kifejthetik erről a véleményüket. A digitális világ, amelyben élünk, óriási előnye, hogy rendkivül gyors és rendkivül sok helyre juthatnak el véleményük. Ezen dolgozunk most.
Arra a kérdésünkre, hogy hogyan reagál a romániai magyar közvélemény a Románia légterében bejutott drónokra, így vélekedett:
-Az, hogy bejut véletlenül egy tárgy a légtérbe, én nem tekintem ellenséges lépésnek. Ennél rosszab viszont az, ami az Európai Unióban és a tettrekészek közösségében történik, az nagyon nem tetszik. Létezik egy hangulat, amely a háború eszkalázióját tűzi ki célul, nem békét, hanem a konfliktus elmélyítését akarják. Nekünk nem erre van szükség. Maga a kezdeményezés, amellyel összefogjuk Európában a nemzeti régiókat, mind építésre vonatkozik. Építeni és nem rombolni akarunk, holott a hírek mind arról szólnak, hogy fegyverkezés, fegyverkezés. Mire való a fegyver, embereket ölni, épületeket lerombolni. Mi nem akarjuk, hogy emberek haljanak meg, nem akarjuk, hogy leromboljanak hídakat, utakat, épületeket, mi építeni akarunk, és teljesen szemben állunk ezzel a koncepcióval, ami az eszkaláció fele mutat.
…reméljük, hogy Donald Trump békereőfeszítései sikerre visznek végül is…
-Én úgy látom, hogy Oroszország és Ukrajnak között létezik egy fegyveres konfliktus, mi ennek a fegyveres konfliktusnak nem vagyunk a részesei és nem is akarunk azok lenni. Van egy olyan mondat, amellyel sokan próbálják elaltani magukat, hogy a NATO-tagállamokra érvényes az úgynevezett 5. pont, mely szerint a NATO megvédi azokat az országokat, amelyeket egy NATO-n kivüli állam megtámad. Az nem tudatosodik az emberekben, hogy, az az ország, amelyet a NATO megvéd annak a területe hadműveleti területté válik. Tehát, a megvédés azt jelenti, hogy az agresszor és a NATO közötti hadműveleti területté válik az az ország, amelyet a NATO kénytelen megvédeni. És senki nem akarja, hogy a szülőföldje, a hazája hadműveleti területté váljon.
Az interjút készítette: Balázs Magdolna
Foto: Székelyhon
Average Rating