0
0
„Az autóipar forradalma megállíthatatlanul robog előre, és azok az országok, amelyek ebben részt tudnak venni, hosszú távú garanciát kapnak gazdaságuk növekedésére – ezzel a szöveggel konferálta fel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy egy újabb kínai akkumulátorgyárat óhajt telepíteni Magyarországra az Orbán-kormány, ezúttal a Komárom-Esztergom megyei Ács városba.
A kínai Huayou Cobalt cég hatalmas, 520 milliárd forint (,14 milliárd euró) értékű beruházást hajt végre Magyarországon és 900 új munkahelyet teremt az első európai gyárának felépítésével Ácson, ahol elektromos akkumulátorokhoz katódokat gyárt majd. A lítium-ion akkumulátorok és új kobalt anyagok fejlesztésére és gyártására szakosodott cég kapacitása évente körülbelül százezer tonna lesz, magyarázta a Szijjártó, megjegyezve: A magyar állam hozzájárul a beruházás támogatásához, de az összeg nagyságrendjét csak azt követően hozzák nyílvánoságra, hogy az Európai Bizottság jóváhagyja azt.
„A Huayou Cobalt abszolút csúcstechnológiát hoz Magyarországra, hogy a progresszívek is értsék, high-tech. Majd két évig tárgyaltunk ennek a beruházásnak a Magyarországra hozataláról. Nemzetközi verseny volt. Volt jó pár más európai ország is”, mondotta a miniszter, üdvözölve, hogy a társaság képzési programokat is indít majd munkavállalói számára.
Szijjártó Péter beszédében kiemelte, hogy a nyugati autógyárak óriási függőségbe kerültek a keleti elektromos akkumulátoroktól, utóbbi piacot ugyanis 95 százalékban Kína, Dél-Korea és Japán uralja.
„Európa csak akkor tud sikeres lenni ebben az új világgazdasági korszakban, hogyha a keleti és a nyugati gazdaság mesterséges szétválasztása helyett arra törekszik, hogy a keleti és nyugati gazdaság a lehető legszorosabban működhessen együtt”, figyelmeztetett Szijjártó Péter. Mint mondta, erre Magyarország kiváló példa, miután hazánk „nagyon sokat profitál” abból, hogy fontos találkozási pontjává vált a keleti és a nyugati cégeknek. „Ez nélkülözhetetlenné és megkerülhetetlenné teszi Magyarországot az elkövetkezendő évek európai gazdasági fejlődésében – jelentette ki.
A miniszter emellett azt magyarázta, hogy elengedő elektromos akkumulátorgyár nélkül nem lehetséges a környezetvédelmi célok teljesítése sem, márpedig Magyarország ma már a világ negyedik legnagyobb gyártókapacitásával rendelkezik e téren. – Hogy ez mennyire nem új jelenség, arra bizonyíték az, hogy az elmúlt hét évben ötvenegy, elektromos autóiparhoz kapcsolódó beruházás érkezett Magyarországra négyezer milliárd forint értékben – büszkélkedett, hozzátéve, hogy az ágazat tíz legnagyobb cége közül már négy elkötelezte magát hazánk mellett. – Ez nem ment volna a keleti nyitás politikája nélkül. Nem ment volna akkor, hogyha Magyarország nem tudta volna, nem tudná a legjobb beruházási körülményeket biztosítani a kínai vállalatok számára – mondta, hozzátéve, hogy 2020 után idén is a kínai vállalatok hozzák a legtöbb beruházást Magyarországra.
Csakhogy a külügyminiszterrel nem mindenki ért egyet Magyarországon. A lakosság nagyrésze felháborodott, sőt tűntetéseket is szerveztek, pédául Gödön és Debrecenben, az akkumulátorgyárak telepitése ellen. De elegük lett a bátonyterenyeieknek is a szennyező koreai akkumulátorfeldolgozóból. Épp pénteken tartottak egy lakossági fórumot a Nógrád megyei Bátonyterenye művelődési házában, ahol helyi civilek kezdeményezésére gyűltek össze a helyi lakosok, tiszta levegőt és egészséges környezetet követelve maguknak és utódaiknak.
A kisváros szélén működik 2021 óta a dél-koreai SungEel Hightech Hungary Kft. akkumulátor-újrahasznosító üzeme, ahol az elmúlt két év alatt tizenkét alkalommal büntették meg a céget a telepen tapasztalt visszásságok miatt. A gyár területén eddig kétszer történt robbanás és tűzeset, legutóbb pedig a kormányhivatal ellenőrei lettek rosszul az ottani rosszul tárolt vegyi anyagok miatt.
A hatalmas nyereséget termelő, s azt az utóbbi években szinte megtízszerező külföldi befektető azonban kacagva kifizeti a büntetést, és ugyanilyen kacagva működteti tovább a bátonyterenyei üzemet, fittyet hányva a jogi előírásokra, miközben hasonló kihágásokért a saját országában már a személyes vagyonával felelt volna, hangzott el a fórumon.
Kiderült: a cég az eddig bejelentett kapacitásának dupláját, közel 85 ezer tonna selejtes vagy hibás akkumulátort dolgozna itt fel, amihez már újabb területeket vásárolt fel. A helyiek ezért most még jobban aggódnak, hiszen a 18 ezer fős település levegőjét a mérések szerint az egyik legszennyezettebb az országban.
A fórumra azért került sor, hogy a lakosság és a döntéshozók között legyen egyfajta párbeszéd, ám sem Nagy-Majdon József, a település fideszes polgármestere, sem Becsó Zsolt kormánypárti országgyűlési képviselő nem fogadta el a szerezők meghívását. A fórumon bejelentették: jövő héten pénteken tüntetést szerveznek a gyár elé, így tiltakozva a környezetszennyezés ellen.
Az akkumulátorgyárak magyarországi telepítése kapcsán a Cambridge Econometrics által nemrég végzett elemzésből az derült ki, hogy az akkumulátorgyárakra épülő kormányzati gazdaságstratégia miatt Magyarországon megjelenik a kínai, ausztrál, chilei vagy indiai energia- és nyersanyagfüggőség, miközben nem szűnne meg az orosz kötődés sem. A fosszilis energiahordozók kivezetése, a karbonsemleges és kibocsátásmentes közlekedés az energiatermelés új technológiáinak – nap-, szél- és a vízenergia, illetve geotermiás eszközök – elterjedésével jár. Az ehhez elengedhetetlen technológiaváltáshoz új nyersanyagok is kellenek: a jövőben a réz, az alumínium, a kobalt, a lítium és a nikkel beszerzése lesz a legkritikusabb.
Ezek a fémek sok tekintetben hasonlók a fosszilis energiahordozókhoz: véges a mennyiségük, az elérhetőségük és az áruk nagyban függ a kitermelési kapacitásoktól – mutatnak rá a kutatók. Ráadásul néhány tucatnyi ország birtokolja a lelőhelyeket, így a növekvő igény új politikai és gazdasági függőséget is teremthet. A világ legnagyobb réztermelő országai Chile, Peru, illetve Kína. Az alumíniumtermelők mezőnyét Kína vezeti, közel tízszer akkora termeléssel, mint a második helyezett India. Az elektromos autók akkumulátoraihoz szükséges lítiumot elsősorban Ausztráliában, Chilében, illetve Kínában bányásszák, a szintén nélkülözhetetlen kobaltot pedig a Kongói Demokratikus Köztársaságból, Oroszországból és Ausztráliából lehet beszerezni.
Azaz a karbonsemleges átállással Magyarország esetében az orosz energiafüggőség sem szűnne meg, sőt, megjelenne más – például kínai, chilei, kongói, indiai vagy indonéz – nyersanyagfüggés is. Az ország akkumulátorgyárakra épülő stratégiája miatt ráadásul ez fokozottan jelentkezik – jegyzik meg a kutatók.
Forrás: nepszava.hu
Foto: Népszava.hu/Hírstart.hu
Average Rating