0
0
Bulgária autópálya- és vasútépítési tervei a NATO-igények és az ukrajnai háború miatt ismét előtérbe kerülhetnek. Az ok – Bulgária nem rendelkezik megfelelő infrastruktúrával a gyors szállításhoz a görögországi és romániai határok között. És mivel a török politika nem engedi a katonai célú rakományok szállítására használt hajók behajózását és a tengerszoroson keresztüli hajózást, a görög alexandrúpoli kikötő a NATO számára a legfontosabb kikötővé vált a régióban.
Az infrastruktúra hiánya az Alexandrúpoli – Burgasz – Várna – Konstanca folyosó mentén meglehetősen megnehezíti a fegyverek szállítását Ukrajnába. Továbbá szinte lehetetlen többnemzetiségű NATO-dandárt telepíteni Bulgáriába. A védekezés miatt ismét fontos az infrastruktúra rangsorolása. A legfontosabbak az észak-déli folyosók, melyek közül a Fekete-tenger Autópálya elsőbbséget élvez – hangsúlyozza a katonaság. Eddig a tengermenti közlekedési kapcsolatok elmaradtak az olyan projektektől, mint a “Hemus” és a kelet-nyugati nagy sebességű vasúti összeköttetések.
Hatmilliárd eurós infrastruktúra épül Bulgáriában a NATO-szükségletek kiszolgálására és polgári célokra – jelentette be Todor Tagarev bolgár védelmi miniszter, az Egyesült Államokban tett látogatását követően. E projektek társfinanszírozására európai alapokból és a szövetség programjaiból is lehet majd pénzt felhasználni. Tagarev szerint elsőbbségbe helyezik az utakat, vasútakat, olajvezetékeket, gáztárolókat és szállásként szolgáló épületeket. Ez lehetővé teszi, hogy a zászlóalj jelenlegi többnemzetiségű, mintegy 1000 katonából álló harccsoportja szükség esetén öt ezer fős dandárrá fejlődjön az Egyesült Államok, Olaszország és további öt, Bulgáriával szomszédos ország katonáinak beolvasztásával.
Valójában az infrastruktúráról van szó – közúti és vasúti -, egy három milliárd eurós projektről, amely lehetővé tenné az áruszállítást a görög Alexandrúpoli kikötőjéből Konstancára. Boiko Boriszov egykori elképzeléséhez, a „balkáni körgyűrűre” hasonló projektről van szó, amellyel 2019-ben Kínának udvarolt finanszírozásért kollégáival, Görögország és Románia miniszterelnökével.
Az elképelés Nikolai Denkov bolgár, Kyriakos Mitsotakis görög és Marcel Ciolacu román miniszterelnök tavaly októberi találkozóján ismét terítékre került.
Margaritis Schinas európai biztossal a három miniszterelnök megállapodott abban, hogy felgyorsítják annak a folyosónak az építését, amely Kavála kikötőből indul és áthalad Alexandrúpolin, a bolgár fekete-tengeri kikötőkön és Konstancán. Ahogy Románia egy hónappal ezelőtt bejelentette, hogy megkezdi az autópálya építését Ukrajna fele. A Görögországtól Romániáig vezető folyosó nagyrészt egybeesik a „Fekete-tenger” Autópálya Bulgária által tervezett nyomvonalával, de megduplázódik vasútvonallal és energiainfrastruktúrával.
A Balkán-hegység hágóin átvezető infrastruktúra egy alternatíva, amely egyelőre nem szerepel a katonaság fókuszában, mimvel messze van az oroszországi támadás esetén várható konfrontációs vonaltól.
Az alternatívaként szolgáló infrastruktúrának délről a Balkán-hegységen át, a leendő Ruse-Veliko Târnovo autópályán a Duna-hídig és innen, a Via Carpatián keresztül, Szlovákiáig és Lengyelországig kellene átvennie a forgalmat. Így összekapcsolódna a Balti-tenger és Bulgária.
Az infrastruktúra dél felé történő folytatása azonban az észak felől érkező, Makaza-hágót átszelő forgalom biztositását feltételezi, illetve további 50 km-es autópálya megépítését a görög területen Giumurdzináig, ahonnan az áruszállitás a meglévő Via Egnatián Alexandrúpolig biztosítható.
Jelenleg azonban Bulgáriának még ötletszinten sincsenek projektjei az észak-déli infrastruktúra kiépítésére, függetlenül a kiválasztott útvonalaktól.
Az infrastruktúra fejlesztése Kelet-Európában az észak-déli tengely mentén az Egyesült Államok kezdeményezésére néhány éve indult, 12 kelet-európai országot tömörítő Három Tenger Kezdeményezés egyik fő célkitűzése is. Végső célja pontosan ennek az útiránynak a fejlesztése, amelyet szándékosan nem épitettek meg a hidegháború idején, mert a Szovjetunió prioritása akkoriban más típusú összeköttetések kialakítása volt. Ezért jelenleg jó néhány látszólagos ellentmondás is létezik, ami a kontinens közúti kapcsolatait illeti, különösen a bolgár oldalon. Például, ha egy cég Görögországból vagy Bulgáriából szeretne árut küldeni valamelyik balti országba, akkor az áru először Rotterdamon halad át, és csak ezután éri el Rigát vagy Tallinnt, mivel ez az útvonal autóval vagy vonattal körülbelül három nap alatt tehető meg.
Az összes projekt közül eddig csak a „Fekete-tenger” Autópálya esetében van látható eredmény, de csak a Burgasz és Várna közötti szakasznál, vagyis a szükségesnek a felére. A Bolgár Közúti-infrastruktúra Ügynökség adatai szerint a műszaki tervnek még ez év végére el kell készülnie, ami azt jelenti, hogy ha lesz forrás, akkor legkorábban 2025-ben kezdődhetnek el a munkálatok. A projektötlet kidolgozására kiírt közbeszerzési pályázatot már csaknem három évvel ezelőtt bejelentették, de az elkészült változatokat nem hozták nyilvánosságra.
Másrész jó hír, hogy megérkezett az első cseppfolyósított földgáz próbatétele az észak-görögországi alexandrúpoli kikötő új úszó termináljához, közölte a román közszolgálati rádió által idézett 24Chasa. Az úszó gáztároló és újragázosító egység (FSRU) kereskedelmi üzemeltetése márciusban kezdődik.
A Bulgartransgaz bolgár cég 20%-os részesedéssel rendelkezik az Alexandrúpoli melletti úszótároló és újragázosító egységben (FSRU).
A szállítmány január 20-án érkezett meg a görög kikötővárosba. A tesztidőszak alatt a terminált Görögország nemzeti gázszállító rendszerével összekötő 28 km-es (24 km-es víz alatti és 4 km-es szárazföldi) vezeték feltöltését ellenőrzik, hogy megállapítsák, minden rendszer megfelelően működik-e, és kijavítsák az esetleges problémákat. Az üzem a tervek szerint hat-hét héten belül, március első felében áll majd üzemkész állapotba.
Éves szinten hozzávetőleg 1,5 milliárd köbméter gáz (vagyis az erőmű teljes éves betáplálási kapacitásának 27 százaléka) kerül a görög gázrendszerbe. A fennmaradó 4 milliárd köbmétert Görögország és Bulgária gázházlózatát összekötő interkonnektor (IGB) fele irányítják. A terminál kapacitásának 80%-át már 13 cég lefoglalta hosszú távra, a fennmaradó kapacitás iránt pedig fokozott érdeklődés mutatkozik más cégek részéről.
Az Alexandrúpoli LNG-terminál építése 2022. május 3-án kezdődött. A terminál 155-170 000 köbméteres tárolókapacitású és napi 22,7 millió köbméter maximális újragázosítási kapacitású úszó létesítményből, valamint egy 28 millió méter vezetékrendszerből áll majd. A terminál éves kapacitása 5,5 milliárd köbméter földgáz lesz. A projekt beruházásainak értékét 370 millió euróra becsülik.
Az Alexandrúpoli terminál a már működő IGB vezetékhez csatlakozott, amely a transz-adriai gázvezetékhez (TAP) és a görög nemzeti gázszállító rendszerhez kapcsolódik. Az IGB 2022 októberétől Görögországból Bulgáriába szállít földgázat, onnan pedig Magyarországra, Romániába, Észak-Macedóniába, Szerbiába és Ukrajnába tervezik szállítani – közölte a BTA.
Az Athén melletti Revithoussában is működik LNG-terminál, ahol a nemrég egy úszó gáztárolót helyeztek üzembe, mintegy 65%-kal növelve a kapacitását.
Forrás: economedia.ro
Fordította: Székely Dénes
Foto: Observator/G4Media.ro
Average Rating