Egy szász kisebbségi politikus az egységes román nemzetállam élén

JohannisHIRBE
Klaus Johannis
Foto:www.szatmar.ro

A magát egységes, oszthatatlan nemzetállamként meghatározó, több mint 85 százalékban orthodox Románia egy szász nemzetiségű, lutheránus államfőt választott november 16-án az ország élére Klaus Johannis, Nagyszeben polgármestere, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, az ellenzéki Keresztény-Liberális Párt (ACL) államfőjelöltje személyében, tájékoztatott az MTI.

Az 55 éves politikus honlapján közzétett rövid életrajzában egy szerény körülmények között élő erdélyi szász család sarjaként mutatkozik be. Bár szülei – sok tízezer nemzettársukkal együtt – 1990-ben kitelepedtek Németországba, Klaus Johannis azt állítja magáról, hogy sosem akart elköltözni szülőföldjéről. A Digi 24 hírtelevízió róla készült portréfilmjében megjegyzi: ebben nagy szerepe volt annak is, hogy felesége, Carmen, román nemzetiségű.
Johannis a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen szerzett fizikatanári oklevelet 1983-ban, néhány évig vidéken, majd szülővárosában, Nagyszebenben, volt iskolájában, a Samuel von Brukenthal német tannyelvű főgimnáziumban tanított. Az 1989-es fordulat után belépett a német kisebbség érdekvédelmi szervezetébe, a Romániai Németek Demokrata Fórumába (FDGR).
A fórum egyik vezetőjének visszaemlékezése szerint a ’90-es évek végén a város akkori vezetése egy német tanfelügyelőre kért javaslatot az érdekképviselettől: így lett Johannis tanfelügyelő, majd főtanfelügyelő. Amikor a 2000-es esztendőben felmerült, hogy a német fórum is állíthatna polgármesterjelöltet a szászok által alapított Nagyszebenben, rá esett a választás, mert ő volt az egyedüli, aki közigazgatási tapasztalattal rendelkezett. Az viszont a német fórum számára is hatalmas meglepetés volt, hogy a 95 százalékban román többségű város lakossága bizalmat szavazott a német közösség jelöltjének.
Megválasztásában vélhetően a hitelüket vesztett román pártokkal szembeni dac is közrejátszott. De Iohannis vezetése alatt Nagyszeben látványos fejlődésnek indult, a városházán egymásnak adták a kilincset a külföldi befektetők, Nagyszeben 2007-ben Európa kulturális fővárosa lett. Azóta háromszor újrázott 70 százalék fölötti szavazataránnyal.
Az erdélyi város polgármesterét a PNL korábbi elnöke, Crin Antonescu vitte be a bukaresti nagypolitikába. 2009 őszén az ő kezdeményezésére javasolták Iohannist miniszterelnöknek a Traian Băsescu államfő ellen összefogó szociáldemokraták és liberálisok. A nagyszebeni polgármester ugyancsak Antonescu hívására mondott le 2013 februárjában a FDGR elnökségéről, és lépett be a liberális pártba, ahol egyből elnökhelyettesi tisztséget kapott.

Idén Antonescu hátat fordított a Victor Ponta kormányfő vezette szociáldemokratáknak, és immár a baloldal ellen fogott össze a jobbközép Demokrata Liberális Párttal (PDL), majd lemondott a PNL elnökségéről. A párt legnépszerűbb politikusaként júniusban Klaus Johannist választották a PNL elnökévé, a közvélemény-kutatások ugyanis neki jósolták a legnagyobb esélyt arra, hogy legyőzze Pontát az elnökválasztáson. Ilyen körülmények között nem okozott meglepetést, hogy Iohannis lett a PNL és PDL által létrehozott választási szövetség, az ACL államfőjelöltje.
Politikai ellenfelei Johannis német nemzetiségét lejáratására, a román állam iránti lojalitása megkérdőjelezésére próbálták felhasználni. A témát Victor Ponta kormányfő kampánya visszatérő elemévé tette: rendszeresen utalt arra, hogy – az ACL jelöltjével ellentétben – ő román és ortodox vallású.
Az elemzők egyetértenek abban, hogy Klaus Johannis politikai karrierjében – a helyi közigazgatásban elért eredményei mellett – német mivolta is szerepet játszott: a szűkszavú, megfontoltan beszélő, roppant komoly ember a “német mítosz” megtestesítője a románság számára.
A többnyire evangélikus szászok ősei a mai Luxemburg és Belgium területéről több mint 800 éve érkeztek Erdélybe, a katolikus svábokat a 18. században Mária-Terézia telepítette a Bánságba. A második világháború idején Ion Antonescu marsall megállapodott Hitlerrel abban, hogy a romániai németeket a Wehrmacht sorozza be: a túlélők közül sokan nem tértek haza. Az otthon maradottak közül sokakat a kollektív bűnösség elve alapján a kommunisták Szibériába deportálták, vagy kényszerlakhelyre űztek. Így már az 1950-es évekre megfeleződött a romániai németek száma.
Később a Nicolae Ceauşescu vezette kommunista Románia egyszerűen eladta a romániai szászokat és svábokat a Német Szövetségi Köztársaságnak, amely – a német közszolgálati rádió szerint – több mint egymilliárd márkát fizetett 1968 és 1989 között kitelepedésük jóváhagyásáért. (A szászok magas szakképzettségű emberek voltak, mig a gazdálkodók hiresek voltak az erdélyi szülőföldjük iránti szeretetről) 1990-re negyedmillió német maradt Romániában: túlnyomó többségük a rendszerváltás után kivándorolt. A két világháború között még 800 ezer német élt Romániában. Mára 36 ezren maradtak.
A románok elismeréssel emlegetik azt a felvirágzást, amelyet a Hohenzollern-dinasztia uralkodása idején ért meg Románia 1866 és 1947 között.
Így valójában nem is olyan rendkívüli, hogy 2018-ban, Nagy-Románia létrejöttének centenáriumán egy szász nemzetiségű elnök áll majd az ország élén.

 

Lasă un comentariu

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.

Acest sit folosește Akismet pentru a reduce spamul. Află cum sunt procesate datele comentariilor tale.