0
0
A kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) felbomlása és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormányból való kilépése nyomán Victor Ponta miniszterelnök felkérte a kormányzásra az RMDSZ-et, amit a Szövetség elfogadott. Ebben a helyzetben felmerült bennünk a kérdés, hogy mit jelent az RMDSZ várható kormányzati szerepvállalása a romániai magyarság számára, illetve milyen feltételek mellett és célkitűzésekkel vállalja e szerepet az RMDSZ? E kérdésre Borbély László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikai alelnöke válaszolt számunkra:
“Az utóbbi évtizedben ahányszor kormányon voltunk, úgy érzem, hogy hatékonyabban tudtunk lépni a közösségi kérdésekben, a kisebbségi jogok terén és itt, Erdélyben nemcsak magyar településeket, de másokat is tudtunk segiteni más jellegű kérdéskörökben, mint például szociális és infrastruktúra jellegű problémákban. Kormányzati szerepvállalásunk, természetesen, attól függ, hogy mit tudunk kitárgyalni. Jelenleg az ellenzék nem tud egy más többséget kialakitani. A Szociáldemokrata Szövetségnek pedig nagyon vékony többsége van, a szentátusban nincs is meg nélkülünk a többségük, tehát itt ha akarunk valamilyen kormányzást, azt csakis velünk lehet ebben a pillanatban megtárgyalni. Kidolgoztunk egy szövegtervezetet, megnéztük, hogy milyen feltételeket tudunk megszabni a kisebbségi jog, valamint az anyanyelv használata terén az egészségügyben, az igazságügyi szolgáltatásban. Ugyanakkor meg kell nézzük, hogy egyáltalán mi lesz a kisebbségi törvénnyel is. Ezek a kérdéskörök lesznek felvetve. Gazdasági téren azt a feltételt tűzzük ki és szeretnők elérni, hogy az önkormányzatoknál maradjon több pénz, tehát, hogy jobban tudjuk segiteni polgármestereinket, hogy ne keljen olyan plussz költségeket eszközölniük, mint például a hátrányos helyzetű személyeknek járó összegek kifizetése, ami a tavaly még a központi költségvetésből fedeződött, de most legalább 25%-át a helyi a költségvetésből kell kifizetniük és nincs amiből. Ami pedig az adókat illeti – szintén arra törekszünk, hogy maradjanak az önkormányzatok költségvetésében. A szociális jellegű kérdésekben a több gyerkes anyákon akarunk segiteni, hogy – ha más jövedelmük is van – ne veszitsék el a gyereksegélyt. Az infrastruktúrális beruházások terén az észak-erdélyi autópályszakasznak Vásárhely-Aranyosgyéres közötti, mielőbbi megépitésére törekszünk, valamint arra, hogy az autosztráda innen esetleg menjen tovább Nyugat fele. Tehát ezeket a kérdéseket kell vasárnap véglegesitenünk”.
Egy másik kérdésünk a kisebbségi nyelvek használatáról rendelkező törvény ukrán parlament általi hatálytalanitására utalt, amelyről Borbély László így vélekedett:
“Nagyon aggasztó, hogy épp akkor, amikor nagyon sok nyugati állam üdvözölte, hogy megtört egy olyan rendszer, amely tényleg úgy nézett ki, hogy nem nyugat-európai irányt akart megszabni Ukrajnának – amit, sajnos, az utcán kellett megoldani, ahol áldozatok voltak -, az első dolog, ami eszébe jut az új hatalomnak az az, hogy egy ilyen törvényt visszavonjon. Természetesen tudjuk a hátterét, hogy itt főleg az orosz kisebbségről van szó, de akkor is a kisebbség az kisebbség, bárhol is van, akkor is ha egy olyan ország van a hátamögött, mint Oroszország. Nem szabad a kisebbségen ütni csak azért, hogy most Oroszország fele akarnak jelzést adni. Több nemzeti kisebbség élt azzal a joggal, hogy regionális nyelvként elismerték az illető kisebbség nyelvét. Itt erről van szó. Én azt mondom – és az Európai Parlament is határozatban kérte -, hogy térjenek vissza erre és a megszerzett jogokat ne töröljék el. Ez figyelmeztető számunkra is, amikor azt hisszük hogy a megszerzett jogokat nem lehet visszavonni. Éppen azért próbálunk most is megtárgyalni egy olyan megállapodást, amely, megakadályozza, hogy ez nálunk is lehetséges legyen”.
Az interjút készitette: Balázs Magdolna
Average Rating