0 0
Read Time:2 Minute, 7 Second

A homok iránti kereslet drasztikus megnövekedése miatt könnyen lehet, hogy hamarosan homokhiány léphet fel, és az sem kizárt, hogy ez a természetes nyersanyag teljesen eltűnik – jelentették be szakértők.

A homok jelenti a modern társadalom alapját Aurora Torres, a németországi biológiai sokszínűséget kutató intézet munkatársa szerint, akinek tavaly jelent meg tanulmánya a homokbányászat hatásairól a Science című tudományos folyóiratban. A szakember szerint a homokbányászat környezetre és emberre gyakorolt hatásának kérdése az elmúlt években olyan nemzetközi szervezetek látókörébe is bekerült, mint az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP).

A homok a második legfontosabb természetes nyersanyag

Az elmúlt években a víz után a homok lett a világszerte legnagyobb mennyiségben felhasznált természetes nyersanyag. Pascal Peduzzi, az UNEP illetékese szerint az elmúlt húsz évben megháromszorozódott a homok iránti kereslet. Az ENSZ számára készített 2014-es jelentésében Peduzzi 50 milliárd tonnára becsülte az emberiség éves homokfelhasználását. Az építőipar éves szinten annyit betont – a beton fő összetevője a homok – használ fel, amennyiből egy 27 méter magas és 27 méter széles falat lehetne felhúzni körbe az Egyenlítőn.

A sivatagi országokba is importálni kell a homokot

A világ sivatagjait számba véve joggal gondolhatnánk, hogy homokból több is van, mint elég. A probléma azonban az, hogy a sivatagi homok nem alkalmas betonkészítésre. A szél ugyanis olyan simára és gömbölyűre csiszolta a szemeket, hogy azok nem tudnak összetapadni. Ez pedig azt jelenti, hogy a sivatagi homok szóba sem jöhet a dubaji és abu-dzabi óriásberuházásoknál.

A világ legmagasabb felhőkarcolója, a 828 méteres dubaji Burdzs Kalifa megépítéséhez 330 ezer köbméter betonra volt szükség, amihez a homok jelentős részét Ausztráliából importálták.

A tengerek, tavak és folyók fenekén homokot bányászó hatalmas, vízen úszó kotrógépek gyakran visszafordíthatatlan károkat okoznak az érzékeny ökoszisztémákban. A folyómedrek süllyednek, a partvonalak elmállanak, az óceáni növényzet elpusztul, egész szigetek tűnnek el, és gyakran a viharok, valamint cunamik elleni védelmet szolgáló rendszerek is odavesznek. Indonézia területe egyre fogyatkozik a féktelen homokbányászat miatt. A Kanári-szigetek strandjai pedig a Nyugat-Szaharából importált homoknak köszönhetően léteznek még.

Homokmaffia Indiában

A statisztikai adatok szerint az Egyesült Államok a világ legnagyobb homokexportőre, míg a fényűző bevásárlóközpontjairól és felhőkarcolóiról híres Szingapúr a legnagyobb importőr. Sok ország, különösen a délkelet-ázsiai államok, mostanra betiltották a homok kivitelét. A nyersanyaggal azonban továbbra is kereskednek, gyakran feketén. Indiában például az országszerte törvénytelenül kitermelt homokkal kereskedő homokmaffia az egyik legjelentősebb és legkegyetlenebb bűnszervezet.

Napjainkban folyamatosan kutatják a homok lehetséges alternatíváit. Az építési anyagok újrahasznosítására, valamint a sivatagi homok felhasználhatóságára tett erőfeszítések ígéretesnek tűnnek. A probléma azonban összetett és viszonylag új is. A homokot helyettesítő anyag megtalálása nehéz feladat, mert speciális anyag.

Forrás: hirado.hu

Foto:Hirado.hu

Happy
Happy
0 %
Sad
Sad
0 %
Excited
Excited
0 %
Sleepy
Sleepy
0 %
Angry
Angry
0 %
Surprise
Surprise
0 %

Average Rating

5 Star
0%
4 Star
0%
3 Star
0%
2 Star
0%
1 Star
0%

Lasă un răspuns

Adresa ta de email nu va fi publicată.

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.

Acest site folosește Akismet pentru a reduce spamul. Află cum sunt procesate datele comentariilor tale.