0
0
Hargita megye lakossága közel ezer fővel csökkent az év első felében – derül ki a Hargita Megyei Statisztikai Igazgatóság előzetes eredményeket feldolgozó jelentéséből. Az adatokat a prefektusi kollégium csütörtöki ülésén ismertették.
Ez év január 1-jén 326 622 fő volt a megye lakossága, ez a szám július 1-re 325 653-ra csökkent – számolt be a prefektusi hivatal tegnapi ülésén Abos Mária, a Hargita Megyei Statisztikai Igazgatóság vezetője. Az általa bemutatott és a prefektusi hivatal honlapján közzétett féléves beszámoló szerint az előzetes adatok tükrében év elején a megye lakosságának több mint fele, 50,78 százaléka nő volt (165 870), ez az arány a vizsgált időszak végére 50,82 százalékra emelkedett (165 503 fő).
A lakosság zöme vidéki településen él: az összlakosság 56,51 százaléka, azaz 184 038 személy. A városi lakosság aránya 43,49 százalék (141 615 személy).
A legnépesebb város Csíkszereda (40 606 lakos, a városi lakosság 28,68 százaléka), őt követi a rangsorban Székelyudvarhely (37 062 – 26,17%); Gyergyószentmiklós (19 062 – 13,46%); Maroshévíz (15 214 – 10,74%); Székelykeresztúr (10 645 – 7,52%); Szentegyháza (7553 – 5,33%); Balánbánya (7285 – 514%); Borszék (2599 – 1,84%) és Tusnádfürdő (1589 – 1,12%).
A legnépesebb községek: Parajd (6923 lakos – a vidéki lakosság 3,76%-a); Korond (6430 – 3,49%); Gyergyóremete (6332 – 3,44); Csíkszentdomokos (6209 – 3,37%) és Zetelaka (5984 – 3,25%). A legkisebb lakossággal rendelkező községek: Homoródalmás (1339 – 0,73%); Oklánd (1299 – 0,71%); Románandrásfalva – (1219 – 0,66%); Kányád (1165 – 0,63%) és Székelyderzs (1038 – 0,56%).
Az év első napján a 0–14 év közötti korosztály a lakosság 15,23 százalékát képezte, július 1-jén ez az arány 15,17 százalék volt, azaz jelentéktelen csökkenés tapasztalható. Hasonló a helyzet a 15–24 év közötti korosztálynál (11,05 és 11,04 százalék), valamint a 25–64 év közötti korosztálynál (56,03 és 55,95 százalék), enyhe növekedés tapasztalható a 65 év fölötti korosztályban: míg év elején a lakosság 17,69 százalékát adták, félév végére ez az arány 17,84 százalékra nőtt.
A vizsgált időszakban a természetes szaporulat negatív volt, azaz 765 fővel csökkent a megye lakossága. Az élve születések száma 1346 volt az év első felében, az élve születések aránya 4,12 volt 1000 lakosra vetítve. Városon 3,5 élve születés jegyeztek 1000 lakosonként, falusi környezetben ez a mutató 4,5 volt.
Érdekes képet mutat az élve születéseknek a szülőanya életkorához viszonyított aránya, így a 30–34 év közötti anyák szülték az újszülöttek 30,5 százalékát; a 25–29 év közöttiek 28,1 százalékát; a 20–24 év közöttiek 16,1 százalékát; a 35–39 év közöttiek 14,2 százalékát; az élve született csecsemők 8,4 százalékának édesanyja a 15–19 év közötti korosztályhoz tartozik, 2,5 százalékának a 40–44 év közötti korosztályhoz, 0,2 százalékának anyja a 15 év alatti korcsoporthoz tartozik. Ugyanakkor az élve születettek legnagyobb hányada – 41,1 százalék – elsőszülött volt; 37,6 százalék második gyermek; 13,7 százaléka harmadik és 4,6 százaléka negyedik gyermek. A szülők családi állapota szerint a gyermekek 29,4 százaléka házasságon kívül született (ebből 11,5 százalék városi környezetben, 17,9 százalék falun).
Az idei esztendő első hat hónapjában 2111 személy hunyt el, azaz 6,5 haláleset következett be ezer lakosonként. Városon ez a mutató 5,5, vidéken pedig 6,7.
2021-ben az év első hat hónapjában megyeszerte 592 házasságot kötöttek, idén az első félévben 665 pár mondta ki a boldogító igent, azaz 13,5 százalékos növekedés tapasztalható. Korcsoportonként vizsgálva az új családok összetételét, megállapíthatjuk, hogy a 25–29 éves korosztály tartozók körében kötötték a legtöbb házasságot, a férfiak 33 százaléka és a nők 31,1 százaléka tartozott ebbe a korcsoportban. Hasonlóan magas a házasodási kedv a 30–34 éves korcsoportban, a férfiak 31,3 százaléka és a nők 18,3 százaléka része ennek a csoportnak. A 20–24 évesek közül kerül ki a házasságra lépő nők 29,2 százaléka és a férfiak 7,4 százaléka.
A vizsgált időszakban házasságra lépett nők 88,9 százaléka kötött első házasságot, a férfiak esetében az ez arány 90,5 százalék volt. A válás után újraházasodók aránya a nők esetében 8,9 százalék, férfiak esetében 8,7 százalék. A házasságkötők 0,8 százaléka özvegy férfi volt, a nők esetében ez az arány 2,3 százalék.
A vizsgált időszakban 114 válást mondtak ki a megyében, ez a szám 30,06 százalékkal kisebb, mint az előző esztendő hasonló időszakában. A válások 18,5 százaléka a házasságkötést követő első öt esztendőben következett be, a 20 év után felbontott házasságok aránya 24,2 százalék. A válások 53,9 százalékát a felek kölcsönös megegyezésével bontják fel, további válóokok a hűtlenség (3,1 százalék), fizikai erőszak (3,1 százalék), az alkoholizmus (4,7 százalék), az egyéb okok aránya 35,2 százalék.
Forrás: hargitanepe.ro
Foto: Hargita Népe
Average Rating