Hazai és nemzetközi problémákról beszélgettünk Sógor Csaba volt európai parlamenti képviselővel

Az elmúlt évtizedekben egyes katalán politikusokban megerősödött a Spanyolországtól való teljes elszakadás gondolata. 2014-ben a katalán kormány véleménynyilvánító népszavazást tartott az „önrendelkezés” kérdésében. A spanyol állam azonban minden függetlenségre irányuló népszavazási törekvést alkotmányellenesnek tart.

A katalónai helyzet jelenlegi alakulásáról kérdeztük Sógor Csaba volt európai parlamenti képviselőt, mint az európai és nemzetközi kérdésekben jártas szakembert:

„Nagyon sokat tudnék beszélni erről, de hogy rövid legyek elmondom, hogy amig kint voltam az európai porondon, néppárti képviselőként, sokszor vitatkoztunk a spanyol kollégákkal. Elmondtam nekük: hogyha egy családban válás van, meg kell hallgatni mind a két felet. Megkérdeztétek-e a katalánoktól,  hogy miért akarnak elválni tőletek? Ezekről a problémákról nagyon nem mertek beszélni. Az Unió is tudni akarja, hogy mi történik a pénzével. A katalánok gazdasága fejlettebb, ők több pénzt adnak a központi költésgvetésbe és az volt az érzésük, hogy nem látják, hogy hova folyik el ez a pénz. Kettő: a néppárti spanyol kormány megtámadta az alkotmánybiróságon és  megnyerte az a pert, ami arról szólt, hogy a katalán nép ne legyen társalkotó nemzet. Három: amikor a néppárti kormány hatalomra került azt mondták a Baleári-szigeteken, hogy többé nem kötelező a katalán nyelv ismerete, az angol és a német turisták miatt sokkal fontosabb az angol és a német nyelv. Természetesen ez a katalánokat felbosszantotta. Korábban is mondtam egy néppárti gyűlésen a Néppárt ügyvezető főtitkárának – aki egyébként katalán -, hogy remélem a kérdést nem az erőszak útján próbálják megoldani. Akkor már meg volt az első tűntetés és rendőri beavatkozás. Az ügyvezető főtitkár nem örült kijelentésemnek, mi több, panaszkodott az RMDSZ elnökénél, hogy én hogy merek ilyent mondani. Úgy nézi ki, hogy a keresztény-demokrata kollégáink semmit nem tanultak a múltból. Hosszú és fájdalamas történet, ami Franco óta az oszágban folyik. Tudjuk jól, hogy erőszakkal semmit sem lehet megoldani. Én nem vagyok jogász, de gazemberségnek tartom, hogy 9-10-12 éveket kapjon valaki azért, mert politikailag függetlenségi párti és amellett kardoskodik, hogy legyen független Katalónia. Az a baj, hogy mind a két oldalon, de főleg a spanyol kormány oldalán, kevés empátia mutatkozott a tárgyalásra. Ez hova fog vezetni, nem tudom, de a katalánok nagyon elszántak. Nem merném megjósolni, hogy mi lesz a vége ennek a konfliktusnak. Az egyetlen ésszerű és okos dolog az lenne, hogy leülnének tárgyalni, de erre nem hajlandóak”.

Megkérdeztem Sógor Csabát, hogy véleménye szerint milyen hatással lesz a katalóniai esemény a magyar kisebbség jogainak és az autonómiatörekvések érvényesitésére, utalva az egyik magyar párt  vezetőjének nemrégi kijelentésére, miszerint a spanyolországi helyzet után nehéz azzal érvelni, hogy az autonómia stabilitást biztosit egy térségnek:

„Sajnos ez igy van. Nagyon sokszor mondtam el a katalán barátaimnak, hogy nehezen tudunk kiállni mellettük, mert ők nem segitenek rajtunk. Ettől függetlenül a román politika bármire bele tud kötni. Olaszország gazdaságilag döcög, de nem azért mert autonómiát adott az északi regióknak. Dél-Tirol példája mutatja ezt a legjobban és ezt próbáljuk mindig elmondani a spanyoloknak és a románoknak is. Dél-Tirol, tehát az az osztrák terület, amely Olaszországhoz került, ma gazdaságilag olyant fejlődőtt, hogy az Ausztriában maradt tiroli területek GDP-je kisebb, mint az Olaszorszaghoz tartozó terület GDP-je. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy szakitsák el egy ország területét és adják egy másik országnak,  mert ez jót fog tenni a GDP-nek, hanem azt mondom, hogy ha van megegyezés, ha van egy egyenlő felek közötti tárgyalás és annak van eredménye, akkor ott van politikai stabilitás, gazdasági fejlődés és béke. Az a szomorú, hogy sem a románok, sem a spanyolok semmit nem tanultak a történelemből. Néha mi, magyarok is vagyunk úgy, ahogy a közmondás is mondja: az okos ember a más kárából, a buta a saját kárából tanul, de nincs más lehetőségünk, mint érvekkel, higgadtan, nyugodtan győzködni őket. A volt államfőt idézném, aki az mondta, hogy annyi autonómiánk lesz, mint amennyi Caracalnak. Tudom, hogy nem Kazahsztán autónom területére gondolt, hanem a dél-romániai területekre. Ma már a román többségi városok polgármesterei is szeretének egyfajta gazdasági függetlenséget Bukaresttől. A jövő a régiók Európája, bárhogy is alakul a világ és benne Európa. Mondjak egy példát: a nagyváradiak a környékből fogják venni a krumplit és nem Konstancán hajón behozott török krumlit fogják esetleg megvenni”.

Az úzvölgyi katonai temetővel kacsolatosan megemlitettem, hogy Magyarosztág az Európa Tanács Miniszteri Bizottságához fordult, és megkérdeztem Sógor Csabát, hogy milyen eredmény várható az eljárás nyomán?

„Nyilvánvaló, hogy most a román fél próbálja az időt húzni, ami a választások miatt részben érthető is. Reméljük, hogy a nemzetközi nyomást nem tudják majd tompitani. Tisztességes megoldást kell találni ebben az ügyben, de láthajuk, hogy a román-magyar történész bizottság sem tudott  egyről a kettőre haladni az elmúlt 30 évben. Nem vagyok derülátó. Ami a mi hibáinkat és mulasztásainka illeti,  jó lett volna már rég a megyének mindkét végében valami járható útakat épiteni. Természetesen nem vagyok a megyei önkormányzat tagja, nincs jogom efelett itélkezni vagy birálatot megfogalmazni, de jó lett volna az Úzvölgyében is, akár a megye túlsó felében, valamivel jobb útakat épiteni, mert, ha járható út van és kimegyünk, akkor nem történik meg az, hogy hónapokig ott nyugodtan épitkeznek és mi nem is tudunk róla.  Az a kérdés, hogy ha tudtunk róla, miért hallgattunk! El lehet olvasni a szakembernek a birálatait a világhálón, a topográfus mérnök fogalmazta meg Úzvölgyével kapcsolatosan, hogy milyen mulasztásaink voltak. Bizom abban, hogy a nemzetközi egyezményeket – és a közös hadisirokra vonatkozó megállapodásokat – azért Románia tiszteletben fogja tartani. Világos, hogy mi van ott, de nem tudom, hogy milyen megoldás lesz. Abban reménykedünk, hogy tiszteletben fogják tartani a hősök emlékét, hiszen a katonai temetőt nem lehet csak egyesek kénye-kedve szerint átrajzolni. Úgyhogy amit tehetünk az a nemzetközi nyomás gyakorlása és figyelem felkeltése, hogy tartsák tiszteletbe a mindkét ország által is aláirt, katonai sírokról szóló egyezményt”.

Arra a kérdésre, hogy jelenleg segíti-e az RMDSZ munkáját, a volt európai parlamenti képviselő elmondta:

 Most, hogy úgy mondjam, katonai szaknyelven fogalmazva, ha már katonai temetőről beszéltünk, rendelkezési állományban vagyok. Ha felkérnek, természetesen segitem. Az ember úgy van a hivatásával és a munkájával, ha közéletre adta a fejet, hogy nem tud visszavonulni: mint ahogy egy pedagógus is élete végéig pedagógus marad, vagy az orvos  és a lekész.  Egyelőre még ilyen felkérés nem érkezett. Egy független munkanélküli, az élet apró örömeit élvező ember vagyok”.

„Arra a kérdésre, hogy gondolt-e arra, hogy visszatér az egyházi élethez, megjegyezte:

„Onnan sohasem távoztam. Az elmúlt 19 évben a csikszeredai gyűlekezetet szolgáltam a legtöbbet, de persze a világban, az országban, ahol felkerték. Most is a hónap végén a csikszeredai protestáns gyűlekezetek  közös istentiszteletén én hirdetem az igét, Csikszeredában. Most meg éppen Székesfehérvár határában vagyok, ide hivtak egy konferenciára, amelyen a konzervativ értekek kerülnek megvitatásra. Nekem a „Konzervativ-, ökopolitika” című panelben kell előadást tartanom. Ez egy német nyelvű konferencia. November elején, ha megtudom oldani a vizumot akkor India északi részében, a száműzetésben élő tibeti kormány által szervezett konferencián kellene részt vegyek és előadást tartanom, angol nyelven. Pontosabban a Tibetet és a tibeti nepet támogató tibeti civil szervezetek  nyolcadik nemzetközi naggyűlésén, amelyet Dalai Lama szokott elnökölni, mig tiszteletbeli elnökünk  Richard Gere híes színész. Csakhogy nem tudom, hogy kapok-e vizumot es eltudok-e jutni, mert egy kicsit messze vannak Csikszeredától, mintegy 18-20 órás repülőút”.

Az interjút készitette: Balázs Magdolna

Foto: foter.ro

Lasă un comentariu

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.

Acest sit folosește Akismet pentru a reduce spamul. Află cum sunt procesate datele comentariilor tale.