0
0
Ez év június 30-án járt le az erdélyi gazdaszervezetek szerződése, amelyet a budapesti Agrárminisztériummal kötöttek a falugazdász-hálózat működtetéséről. Július elején a gazdaszervezeteket arról értesítették Budapestről, hogy nem újítják meg velük a megállapodást, mert átszervezik a falugazdász-hálózatot, ami azt jelenti, hogy új egyesületi keretben fog működni. A rendszer működtetését Erdély-szinten az RMDSZ-re bízta a magyarországi szaktárca.
Megkérdeztük Toró T. Tibort, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnökét, hogy ha eredményesebben működik majd Erdélyben a falugazdász-hálózat, ha azt egyetlen szervezet irányitja?
“Igazából nem én kellene nyilatkozzak ebben a kérdésben; annyit tudok mondani, hogy semmilyen olyan intézkedés, amely monopólium helyzetet alakit ki valamely szervezetnek, nem segiti elő az ügyet. Nagyon remélmem, hogy ez nem marad igy a falugazdász-szervezet esetében. Tudom azt, hogy kollégáim, akik ezzel foglalkoznak, komoly erőfeszitéseket tesznek, hogy ezen a helyzeten változtassank és remélem, hogy az erőfeszités sikeres lesz”.
Az Ön véleménye szerint ez nem volt egy ésszerű eljárás!… Mondható az is, hogy egy politikai lépés volt, amellyel a magyar ellenzéki szervezetek pozicióját akarták gyengiteni?
“Nem hiszem, hogy ez van mögötte. Én azt látom, hogy az RMDSZ szakpolitikusai, akik ezzel a kédéssel foglalkoztak, ráhajtottak erre a helyzetre, de én reménykedek, hogy ez egy átmeneti állapot és nem fog igy maradni. Teljesen normális, hogy azok akik dolgoztak, munkájuk gyümölcsét le is tudják aratni. Nagyon komoly munka folyt az agráriumban és a gazdág megszervezésében, a kollégáim, kiemelten Csomortány István – aki közben az EMNP elnöke lett -, de mások is, sok munkát fektettek be a hálózat kialakitásában”.
Másfél évre a hárompárti autonómianyilatkozat után újabb közös fellépésről állapodtak meg az erdélyi magyar politikai alakulatok és szervezetek, azaz arról, hogy szeptember végéig cselekvési tervet dolgoznak ki a következő két év operatív együttműködéséről.
Megkérdeztük az EMNP ügyvezető elnökét, hogy konkrétan mit fog tartalmazni ez a cselekvési terv és miben különbözik az előző hárompárti megállapodástól?
“Amikor a három párt elnöke tavaly januárban aláirta a megállapodást, ezt megelőzően több egyeztetésen voltunk túl. Mi többet szerettünk volna akkor is az elvi megállapodásnál, amely megfogalmazta, hogy az autonómiát továbbra is stratégiai tényként tekinti minden politikai szervezet. Ezt fontosnak tartottuk akkor is kijelenteni, de mi ennél többet akartunk, de sajnos akkor ennyi sikerült. Mi azt szerettük volna, hogy ne csak elvi vitákat folytassunk az autonómiáról – szerintem az akció ebben a szakaszában másodlagos az, hogy a statutumok mit tartalmaznak -, hanem hangoljuk össze cselekvéseinket úgy, hogy ezek ne oltsák ki egymást, hanem segitsék egymást. Akkor ennyi lehetőség adódott, mivel az RMDSZ azt mondta, hogy elég az elvi nyilatkozat. A nemrég lezajlott Tusványoson megtartott autonómia-kerekasztal egyik eredménye az volt, többek között, hogy most hajlandóság mutatkozik az RMDSZ részéről, és én reménykedek abban, hogy sikerül kidolgozni ezt a cselekvési tervet. Ezt a feladatot amúgy ketten vállaltuk: Székely István az RMDSZ részéről és jómagam, a Néppárt részéről, és ezzel elkezdtünk dolgozni, hogy szeptember végéig elkészüljön az emlitett cselekvési terv. Egyértelmű, hogy olyan dolgokról van szó, amelyeket konkrétan meg kell lépni. Mutatkozik egy együttműködési terület a Székely Nemzeti Tanács által elinditott európai polgári kezdeményezés kérdésében, és remélem, hogy ez mindenképpen bekerül a cselekvési tervbe. Ez egy konkrétum, és ráadásul határidős is, hiszen jövő májusáig el kell végezni a feladatot (a kezdeményezést támogató aláirások összegyűjtését – szerk. megj.). Ezenkivül látok olyan tipusú együttműködési lehetőséget is, amely a kultúrális autonómia törvénytervezetről szól, ami több változatban is létezik. Ebben a kérdésben nincs egyetértés és tennünk kell ez irányban is, mivel előfordulhat bármikor, hogy előveszik a parlamentben porosodó törvénytervezetet, amelyet még 2005-ben nyújtott be a Tăriceanu kormány, az RMDSZ hathatós segitségével – és amely minden csak éppen nem autonómiatervezet – és elkezdik tárgyalni. Ez nagyon nem lesz jó, mivel akkor olyan helyzet állhat elő, hogy kijelentik: megadtuk a kulturális autonómiát és mit akartok még. Több ilyen dolog van, de erről egyelőre nem akarok beszélni, mivel egyeztetnünk kell az RMDSZ szakértőivel, és remélem, hogy szeptemberben sikerül bemutatnunk az akcióterv olyan változatát, amelyet eltudnak fogadni a pártok vezetőségei”, nyilatkozta hirportálunknak Toró T. Tibor.
Az interjút készitette: Balázs Magdolna
Foto:neppart.eu
Average Rating