0 0
Read Time:5 Minute, 11 Second

Isten szeretete, hogy emberi testben megjelent a földön az ő Fia, és azt adta az embereknek, amire leginkább szükségük van. Ez Isten karácsonyi ajándéka.

Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének nevezi a Karácsonyt. Az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe, bár a Bibliában nincs említés vagy utalás hasonló szokásra. A Karácsony előtti várakozás, Advent első vasárnapjával megkezdődik az új egyházi év és a karácsonyi ünnepkör, a megtestesülés misztériumának bevezetése, mely január 6-ig, Vízkeresztig tart. A magyar nyelv Úrjövetnek is nevezi ezt az adventi időszakot. A világi és egyházi ünnepek sorában – kétségtelenül – a karácsony a legbensőségesebb, legcsaládiasabb ünnep. Nem véletlen, hogy a művészeteknek: a zenének, irodalomnak, képzőművészetnek egyik ihletője karácsony misztériuma.

Az irodalom különleges érzékenységgel énekli az angyali üdvözletet csakúgy, mint karácsony éjszakájának csodáját: József aggódó fáradozását, Mária könnyes örömét, a pásztorok naív jámborságát, a napkeleti bölcsek illő ajándékait. Ezt kellene minden embernek átvennie, hogy el ne vesszen. Az Isten szeretetének megismerése megváltoztatja a szívet, és ezt a szeretet adhatjuk tovább szeretteink és embertársaink felé az év minden napján. Gárdonyi Géza tanítói idejéből származik a Roráté novella, mely a falusi emberek, gyerekek korareggeli buzgóságát idézi, s azt, hogy az orgona mély búgással ered szólásnak. Hangjától remeg a fal is. A sok száz esztendős adventi ének megzendül a templomban: „Oh, fényességes szép hajnal!/Kit így köszöntött az angyal./Üdvözlégy teljes malaszttal!”

Másfelől, a karácsonyi várakozás öröme szólal meg Juhász Gyula Karácsony felé című versében: „Szép Tündérország támad föl szívemben/Ilyenkor decemberben./A szeretetnek csillagára nézek,/Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,/Ilyenkor decemberben…/Legyünk hát jobbak s higgyünk rendületlen,/ S ne csak így decemberben.”

A karácsonyi öröm a középkori himnuszokban szólal meg először elemi erővel. Szentviktori Ádám a 12. század egyik himnuszköltője Karácsonyi himnuszában Krisztus születését nemzetekre áradó fénynek nevezi. Az öröm szavai szólalnak meg a vers kezdetén:„Vigadozz szegény világ, Mert a szűz ma kisfiát Számotokra szülte meg.” Megszületett a Megváltó. Megvalósult a csoda, kézzelfogható közelségbe került mindaz, amire várakozott és ami után vágyakozott a világ. Kétezer éve a decemberi éjszakán erre a csodára emlékezik a keresztény világ. Ilyenkor a családokban melegebbek lesznek a szívek, szeretetteljesebbek a szavak, türelmesebbek a gesztusok, s a kisgyermekek kipirult arcú izgalma átragad a szülőkre és nagyszülőkre is. Megértőbbek, elnézőbbek leszünk tágabb környezetünkben is.

Nem véletlen, hogy az irodalmi alkotások is örömöt sugároznak. Dsida Jenő Itt van a szép karácsony című verse a gyermeki öröm naívan szép kifejezése: „Itt van a szép, víg karácsony,/ Élünk dión, friss kalácson:/mennyi fínom csemege. …„ A betlehemi csillag fénye és a békességet, boldogságot éneklő angyalok hangja a harcos katonákhoz is eljut, akik „Fölnéznek az égre,/S rágondolnak álmodozva/A testvériségre…/Fáradt katonák, ti pihenjetek szépen/Karácsonyfák lángja körül/A mi szentesténken…”

Másfelől, Ady Endre számos verse őrzi a karácsonyi hangulatot. A Kis karácsonyi énekben gyermekhittel, bátran szeretné az Istent nagyosan dícsérni. Számára a karácsony otthoni emlék, mint a jóratérés nagy fogadkozásának az alkalma, a világgal kibékülni szándékozó akarat. „Tegnap harangoztak,/Holnap harangoznak,/Holnap után az angyalok/Gyémánt-havat hoznak./…” Továbbá, „Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének, Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek” (Ady Endre: Karácsony). Ady számára a karácsony az otthont, a családot, a szülőföldet, a múltba visszarévedést, a boldogító visszaemlékezést jelenti.

Majd arról ír, hogy ezen az ünnepen mindenki szeretettel „borul földre imádkozni”, hálát ad a magasság Istenének. „A templomba Hosszú sorba Indulnak el ifjak, vének, … Az én kedves, kis falumban Minden szívben  Csak szeretet lakik máma….”. Egy másik Karácsony című versében Ady még erősebben fogalmazza meg, hogy a szeretet és Karácsony egymástól elválaszthatatlan. „Ma úgy kén, hogy egymást öleljék Szívükre mind az emberek. De nincs itt hála, nincs itt béke: Beteg a világ: nagy beteg.” A három versszakos költemény viszszatérő refrénje: „Beteg a világ: nagy beteg.” Ez a világ várja újra és újra az új Messiást, a megváltót. Hiszen: „Ember, ember ellen csatázik, Mi egyesítsen, nincsen eszme,/Rommá dőlt a Messiás háza, Tanítása, erkölcse veszve…/Óh, de hogy állattá süllyedjen, Kinek lelke volt, nem lehet!…/Hatalmas Ég, új Messiást küldj: Beteg a világ, nagy beteg!…”

Babits Mihály: Karácsonyi ének című versében számos kérdést tesz fel: „Mért fekszel jászolban, ég királya? …/Bölcs bocik szájának langy fuvalma/jobb tán mint csillag-ür szele volna?…”

Tóth Árpád az ünnep elmúlásáról, annak öröméről ír Karácsonyi emlék című költemányében: „Itt volt, elment a szép karácsony,/S amíg itt volt, jó koszton éltünk,/Cukron, fügén, mákos kalácson./Hozott diót, mogyorót,…”.

A karácsonyi versek sorában nem feledkezhetünk meg József Attilának Betlehemi királyok című költeményéről sem: „Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk!/Három király mi vagyunk…./Segíts, édes Istenem!”

Pilinszky János, a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, a következőket írja a Karácsony című gyűjteményében: „A karácsony úgy érkezik meg minden esztendőben, mint maga a decemberi hónap, havával és téli gondjaival, költészetével. Akár a telet, mintha az ünnepeket is elegendő volna rábíznunk a csillagok járására, hogy a nagy égi mechanizmus engedelmesen, évről évre meghozza számunkra. De ez nem így van. Az ünnep nemcsak »ránk köszönt«, az ünnepet ki is kell érdemelnünk.”

Ady Endre, Babits Mihály, József Attila, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Pilinszky mindannyian megverselték a karácsonyt, de karácsonyi prózáról is beszélhetünk, például Wass Albert, Fekete István, Csoóri Sándor, Tamási Áron, Gárdonyi Géza írásaiban. És van egy drámai alkotás is az irodalmi palettán, Sütő András Advent a Hargitán című darabja, mely a megbocsátásról, a felejtésről és a megváltás hiányáról beszél. Ha az Advent illetve a Karácsony és az irodalom kapcsolata kerül szóba, ennél a darabnál jobbat, keresve sem találunk. Más kérdés, hogy a Hargitán jégbe fagyott időben megdermedt, örök karácsony mennyiben idézi fel a szeretet ünnepének hangulatát.

Árvai Réka és Zetelaki Gábor szerelmének tragikus története az ember örökké tartó bukását szimbolizálja. Gyönyörű posztmodern mesebeli történet, erdélyi misztikus, mágikus realista elemekkel.

Végezetül, Ady Endre mindig szívhez szóló soraival kívánom, hogy minden házra, családra szálljon le a karácsony meghittsége, áhitat és öröm járja át e csodás ünnepet, s minden szívet töltsön be a szeretet és békesség!: „Bántja lelkem a nagy város/Durva zaja,/De jó volna ünnepelni/Odahaza./De jó volna tiszta szívből/– Úgy mint régen –/Fohászkodni. …/ Imádni az Istent És egymást szeretni…/Karácsonyi rege Ha valóra válna, Igazi boldogság Szállna a világra”.

Örömteli, békés Karácsonyt kívánok minden kedves olvasónak!

dr. Nagy Éva

alelnök – Brassói Református Egyházmegye Presbiteri Szövetsége

tanácsos – Vallásügyi Államtitkárság, Bukarest

Foto:karacsonynapja.hu

Happy
Happy
0 %
Sad
Sad
0 %
Excited
Excited
0 %
Sleepy
Sleepy
0 %
Angry
Angry
0 %
Surprise
Surprise
0 %

Average Rating

5 Star
0%
4 Star
0%
3 Star
0%
2 Star
0%
1 Star
0%

Lasă un răspuns

Adresa ta de email nu va fi publicată. Câmpurile obligatorii sunt marcate cu *

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.

Acest site folosește Akismet pentru a reduce spamul. Află cum sunt procesate datele comentariilor tale.