A 2023-as fiziológiai és orvosi Nobel-díjat hétfőn Karikó Katalin és Drew Weissman kapta a Covid-19 elleni hírvivő RNS vakcinák kifejlesztéséért.
Az illetékes bizottság indoklása szerint Karikó Katalin és Drew Weissman a díjat a nukleozid módosítással kapcsolatos felfedezéseiért kapja, amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni hatásos mRNS-alapú vakcina kifejlesztését.
A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
A szolnoki születésű magyar biokémikus felidézte, hogy 1989-ben került a Pennsylvaniai Egyetemre, ahol egy véletlen során találkozott kutatótársával, Drew Weissmannal 1997-ben. Elmondta, hogy ő már hírvivő RNS (mRNS) kutatással foglakozott akkoriban, míg Drew Weissman vakcinafejlesztéssel, így kezdődött közös munkájuk.
„Aki szeret problémákat megoldani, annak való a tudomány. A fiatalok szeretik, ha állandó megerősítést, vállveregetést és elismerést kapnak, ami viszont a tudományban nem létezik”, hangsúlyozta Karikó Katalin Philadelphiában, a Pennsylvaniai Egyetemen, azon a sajtótájékoztatón, amelyet néhány órával azután tartott, hogy Stockholmban bejelentették: Drew Weismannal együtt ő kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.
„Egymással szorosan együttműködve, vállvetve dolgoztunk a kutatáson”, mondta Drew Weissman, hozzátéve, hogy abban az időben nem rendelkeztek a munkához elegendő forrással, publikációs lehetőségekkel, és nem tudtak igazán figyelmet kelteni. Annak ellenére folytatták a munkát, hogy a legtöbben feladták, és több mint 20 évet szenteltek a további kutatásnak, hogy megtalálják a megoldást, ami az mRNS-technológiát működőképessé teszi a gyakorlatban is, mondta Weissman, hozzátéve: „Soha nem adtuk fel, és ma itt vagyunk”.
Karikó Katalin beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok keleti partján hajnal volt, amikor megszólalt a telefonja, és a Nobel-díj bizottságtól értesítették arról, hogy ő az egyik díjazott. Először arra gondolt, hogy ez valami „beugratás”. Drew Weissman hozzátette, akkor hitték el, hogy a hír igaz, amikor a Nobel-bizottság részéről hivatalosan elhangzott a bejelentés.
Karikó Katalin elmondta, hogy nem gondolt a díjra, hiszen az elmúlt 9 évben azon dolgozott a BioNTech biotechnológiai vállalatnál, hogy a kutatásuk eredményeire alapozva terméket tudjanak előállítani. „Ha nem lett volna a covidjárvány, akkor is léteznének mRNS-alapú termékek, de az egész felgyorsult” – fogalmazott a magyar kutató, aki a Pennsylvaniai Egyetem mellett a Szegedi Tudományegyetem professzora is.
Hozzátette, hogy a covidvakcinára irányuló figyelem felgyorsította az mRNS-technológia alkalmazását, jelenleg már 250 klinikai kísérlet zajlik.
Karikó Katalin arra is felhívta a figyelmet, hogy az első, rákos betegség ellen fejlesztett vakcina klinikai kísérlete 2012-ben volt, vagyis egy hosszú folyamatról van szó.
Arra a kérdésre, hogy mit üzenne azoknak a nőknek, akik hasonló eredményeket szeretnének elérni, azt mondta: „Találják meg azt a férjet, aki hajlandó támogatni álmaik megvalósítását, nem kiszolgálni, de elismerni és segíteni, így részt venni gyereknevelésben”. Ami még szükséges, az a mentális és fizikai egészség, a testmozgás és a stressztűrés – hangsúlyozta, és hozzátette, hogy élvezni kell azt, amit csinál az ember.
Ugyanakkor megjegyezte: Tudni kell elviselni a kudarcot is, amikor egy kísérlet nem a várt eredményt hozza, de ez megtanulható – hangsúlyozta Karikó Katalin, és megismételte, hogy ugyan kutatótársával keményen dolgoztak az évek során, de egyben élvezték is a kutatást, ami örömöt adott, és most a Nobel-díjban öltött testet.
Karikó Katalin Szent-Györgyi Albert és Kertész Imre után a harmadik, aki magyar állampolgárként kapta meg a világ legrangosabb tudományos díját, egyben ő az első Nobel-díjas magyar nő.
Karikó Katalin után újabb magyar Nobel-díjast köszönthetünk, ugyanis Krausz Ferenc és két társa kapta az idei fizikai Nobel-díjat.
Krausz Ferencnek, Pierre Agostininek és Anne L’Huilliernek ítélte a 2023-as fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia az anyag elektrondinamikájának vizsgálatához attoszekundumos fényimpulzusokat generáló kísérleti módszerekért.
A díjazottakat azon kísérleteikért ismerik el, amelyek új eszközöket adtak az emberiségnek az atomokban és molekulákban lévő elektronok feltérképezéséhez. Pierre Agostini, Krausz Ferenc és Anne L’Huillier olyan rendkívül rövid fényimpulzusok létrehozásának módját mutatták be, amelyek segítségével mérni lehet azokat a gyors folyamatokat, amelyek során az elektronok mozognak vagy megváltoztatják az energiát. Ezek a folyamatok korábban követhetetlenek voltak.
A kutatási eredményeknek számos területen van potenciális alkalmazása. Az elektronikában például fontos megérteni és ellenőrizni, hogyan viselkednek az elektronok egy anyagban. Az attoszekundumos impulzusok különböző molekulák azonosítására is használhatók, például az orvosi diagnosztikában.
Forrás: magyarhirlap.hu/ nepszava.hu
Foto: Infostart/Népszava
Average Rating