Kelemen Hunor kitíltása Ukrajnából: Izsák Balázs szerint ennél súlyosabb Dabis Attila esete, mig Biró Rozália szerint ezzel megsértették Romániát

Április elején az ukrán hatóságok nem engedték be Kelemen Hunort Ukrajnába. Az RMDSZ elnöke Ungvárra szeretett volna eljutni, ahol meghivottként részt vett volna a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség megalapitásának harmincadik évfordulója alkalmából szervezett rendezvényen.

Az RMDSZ elnökének kitíltásáról, kérésünkre, a romániai magyar közösség két képviselője nyílatkozott.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke így vélekedett: „Ezzel kapcsolatosan ennél súlyosabb történt akkor, amikor Dabis Attilát nem engedték be Romániába, hiszen két uniós tagállamról van szó és az Európai Unióról szóló szerződés előirányozza a személyek, szolgáltatások és áruk Unión belüli szabad mozgását, azonban Ukrajnát ilyen kötelezettség nem kötni. Az, hogy egy uniós tagállam következmények nélkül megszegi a rávonatkozó szerződéseket, egyértelmű bátoritás volt Ukrajna számára. Én nem tudok átlépni azon, hogy Dabis Attilát szinte három évre tiltották ki Romániából. Arról, hogy mi okból nem engedték be Kelemen Hunort Ukrajnába, nem nyilatkozok, de látjuk, ismerjük Ukrajnának újabbi, magyarsággal kapcsolatos politikáját”.

Biró Rozália, a képviselőház külpolitikai bizottságának elnöke hirportálunknak elmondta:

„Ezzel kapcsolatosan ennél súlyosabb történt akkor, amikor Dabis Attilát nem engedték be Romániába, hiszen két uniós tagállamról van szó és az Európai Unióról szóló szerződés előirányozza a személyek, szolgáltatások és áruk Unión belüli szabad mozgását, azonban Ukrajnát ilyen kötelezettség nem kötni. Az, hogy egy uniós tagállam következmények nélkül megszegi a rávonatkozó szerződéseket, egyértelmű bátoritás volt Ukrajna számára. Én nem tudok átlépni azon, hogy Dabis Attilát szinte három évre tiltották ki Romániából. Arról, hogy mi okból nem engedték be Kelemen Hunort Ukrajnába, nem nyilatkozok, de látjuk, ismerjük Ukrajnának újabbi, magyarsággal kapcsolatos politikáját”.

„Nem tudjuk megkérdőjelezni egy ország törvénye szerint hozott döntést, de a módot, ahogyan ezt a döntést meghozták, illetve közölték, azt mindenképpen megkérdőjelezzük, és mondom ezt a külügyi bizottság elnöki minőségemben. Egyrészt, megengedhetetlen az, hogy 2017-től kitíltanak valakit és ezt 2019-ben hozzák a tudomására akkor, amikor éppen beszeretne menni az országba. Másrészt, elfogadthatalannak tűnik az a döntés is, vagy megkérdőjelezendő az a döntés is, hogy kitíltanak valakit egy országból úgy, hogy abba az országba az illető az elmúlt 20 évben nem is volt egyáltalán és ily módon nem is tudott semmit véteni az ország törvényei ellen, tehát semmilyen kihágást elkövetni. És elfogadhatatlan az is, ahogy az érintett félnek, vagy a sértett félnek ezt a tudomására hozzák: úgy, hogy elébe tesznek egy ukrán nyelven irt dokumentumot, amely a kitíltásáról szól és azt alá kell irja anélkül, hogy egy nemzetközi körforgalomban lévő nyelvre forditatnák le, hogy megértse, amit aláir. Ezek mind olyan tények amelyek miatt mi sérelmeztük magát az eljárást, amellyel megsértették Kelemen Hunor azon jogait, hogy mint a román parlament tagja, mint romániai diplomata útlevéllel érkező személyt nem engedték be Ukrajnába. És végül, de nem utolsó sorban, hivatkozunk, illetve hivatkoztam én, mind külügyi bizottsági elnök, a román külügyminisztériumhoz, illetve az ukrán nagykövethez intézett leveleimben két egyezményre: az 1997-ben Románia és Ukrajna között létrejött megállapodásra, melynek 13. cikkelye előirányozza, hogy az aláiró felek, azaz Románia és Ukrajna, mindent megtesz azért, hogy a saját területükön levő nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek gyülekezési jogát, kommunikációs jogát, együttes részvételüket különböző rendezvényeken elősegitse, illetve az Emberi Jogok Nemzetközi Nyilatkozatára, melynek 20. cikkelyében az áll, hogy bárkinek joga van saját véleményének kinyilvánitására és bárkinek joga van ahhoz, hogy különböző békés rendezvényeken határokon átivelően részt vehessen. És végül, de nem utolsó sorban, hivatkozom arra is, nem tartom elfogadhatónak azt, hogy Ukrajna nagykövete -akivel jó kapcsolatot ápolok, mind bizottsági elnök és aki a múlt évben meglátogatott a külügyi bizottságban, amikor a két ország közötti együttműködés erősitésére köteleztük el magunkat – ehhez a sajnálatos eseményhez fűződő nyilatkozatában a valóságnak nem megfelelő állitásokat tesz, éspedig azt, hogy Kelemen Hunor magyar útlevéllel próbált belépni Ukrajnába, és nem veszi figyelembe azt, hogy az RMDSZ elnöke nem másként, mint magyar, de romániai állampolgári minőségében, mint a román patrlament tagja próbált az országba belépni”.

Arra a megjegyzésünkre, hogy ha Kelemen Hunor már 20 éve nem járt Ukrajnában, hogy tilthatták ki 2017-ben, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke leszögezte:

„Ez nem egészen világos, hogy hogy lehetett valakit 2017-ben kitiltani, amikor abban az évben nem is próbált bemenni az országba, és az sem elfogadható, hogy 2017 óta mostanig nem értesitették Kelemen Hunort erről az intézkedésről”.

Arra kérdésünkre, hogy a mostani kiutasitást megindokolták-e az ukrán hatóságok, Biró Rozália elmondta:

„Semmilyen válasz nem érkezett erre. Amint mondtam, én levelet irtam a múlt hét elején a román külügyminisztériumnak és az ukrán nagykövetnek is, de választ még nem kaptam a leveleimre. Ezekben a levelekben ezeket a cikkelyeket, amelyeket emlitettem, hoztam fel jogi alapként, mely szerint Kelemen Hunor bemehetett volna az országba. Azonban, figyelembe kell vegyük azt is, hogy Kelemen Hunor milyen minőségében akart belépni Ukrajnába. Nem lehet külön választani azt, hogy Kelemen Hunor egy személyben az RMDSZ elnöke, a román parlament tagja, költő és iró, volt miniszterelnök helyettese Romániának, volt kulturális minisztere Romániának. Abban az esetben, ha Romániában kiadott diplomata útlevéllel utazik, akkor ez azt jelenti, hogy Kelemen Hunort mindezen minőségében sérti meg az ukrán állam ezen döntése, illetve az a mód, ahogy ezt döntést a tudomására hozták”.

Az MTI szerint Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke Josep Daulnak irt levelében kérte, hogy az Európai Néppárt itélje el Kelemen Hunornak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének Ukrajnából történt kitiltását.

Az interjút készitette: Balázs Magdolna
Foto: Realitatea de Mureş/BihorŞtiri.ro

Lasă un comentariu

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.

Acest sit folosește Akismet pentru a reduce spamul. Află cum sunt procesate datele comentariilor tale.