Kezdődik az érettségi vizsga Magyaroszágon: “A romániai magyar diákok áttudnak menni a másik oldalra, ugyanúgy mint a határmenti ingazók, igaz, hogy ők nem dolgoznak, de az oktatói jogviszonyuk szinte olyan, mint egy munkáltatói szerződés” – Interjú Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselővel

A magyarországi kormány döntése értelmében május 4-én megkezdődik az érettségi vizsga. Maruzsa Zoltán köznevelésügyi államtitkár közlése szerint külhoni magyarok is érettségizhetnek.

Megkérdeztük Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselőt, hogy a romániai magyar XII-esek közül is vannak olyan diákok, akik Magyarországon érettségiznek az idén?

“Vannak ilyen diákok, eddig is voltak minden évben. Elsősorban azokról a határmenti diákokról van szó, de nemcsak, akik az elmúlt négy évben az anyaországban jártak középiskolába. Mi elvégeztünk egy felmérést, amiből kiderült, hogy ez elég sok diákot jelent a hatérmentén, akik az elmúlt években már a közpiskolai tanulmányaikat is Magyarországon végezték. Nyilván ők most itthon maradtak, hazajöttek családjukhoz, miután Magyarországon is bezártak az iskolák és a bentlakások. Számukra most biztositani kell a határátkelést, ugyanúgy mint esetlegesen a munkásoknak, hiszen nekik oktatói jogviszonyuk van Magyarországon. Ami a karanténba való helyezést illeti, ebben a kérdésben az RMDSZ részéről volt egy közbelépés, én magam is irtam a magyar külügyminisztériumnak, és ezt követően hangzott el az államtitkár nyilatkozata, amely biztositott mindenkit arról, hogy a diákoknak nem kell karanténba vonulniuk 14 napra. A határon alávetik egy egészségügyi ellenörzésnek, de ezentúl nem lesz semmilyen pluszkötlezettségük, ugyanúgy mint a határmenti ingazók áttudnak menni a másik oldalra, hisz végső soron ugyan ők nem dolgoznak, de a jogviszonyuk szinte olyan, mint egy munkáltatói szerződés. Ezt a kérdést föltétlen meg kellett oldani, hiszen azok a diákok, akik az anyaországban jártak középiskolába, ha most érettségezni nem tudják átlépni a határta Magyarországra, végsősoron úgymond, elvesztegetett, zárás nélküli négy évet tudnak maguk mögött”, magyarázta Szabó Ödön.

Arra a felvetésre, hogy azok a diákok, akik Magyarországon végezték a középiskolát, minden bizonnyal ott tervezik folytatni egyetemi tanulmányaikat is, az RMDSZ parlamenti képviselője megjegyzete:

“Ha megnézne ön egy statisztikát, például, a Babeș-Bolyai Egyetem magyar tanszékének diákjai között, meglepődne azon, hogy egyre több olyan diák van, aki anyaországi, csak ottani állampolgársággal rendelkezik,  ott is született  és mégis a Babeș-Bolyai Egyetemre jár. Tehát, magyar állampolgárok is járnak a Bolyai egyetem magyar tagozatára, egyrészt, az oktatás szinvonala, másrészt a város szellemisége miatt.  A néprajzrészelegen én személyesen tudok diákokat, akik Hajdu-Bihar megyeiek és a kolozsvári egyetem magyar tagozatán tanulnak.  Ami a diplomák elismerését illeti, az Európai Unión belül a diplomák honositására van egy egységes rendszer, ami viszonylag  egyszerű: el kell késziteni a dokumentumok másolatát, a törzskönyvi kivonatról, az érettségi vizsga eredményéről és annak alapján kiállitják a romániai honositást”.

Arra a kédésre válaszolva, hogy tudomása szerint Románia más megyéiből, például Hargita megyéből is vannak diákok akik az idén Magyarországon szeretnének érettségezni, Szabó Ödön megjegyezte:

“Valószinüleg tartom, hogy vannak ilyenek is, de az elmúlt években is voltak, akik anyaországi egyetemi felvételi miatt ott tették le az érettségit azért, hogy igy magasabb pontszámot kaphattak a felvételinél. Tehát, ők kiemelt szintű érettségire készültek. És igy az egyetemi felvételinél a pontszámokat jobban tudták teljesiteni, ugyanis a romániai érettségi később szokott általában lenni és ezáltal betudtak iratkozni azokra az egyetemekre, amelyekre esetleg itthon nem volt opciós lehetőségük”.

Arra a kérdésre, hogy, például, egy Hargita megyei magyar diák, aki kimondottan érettségi vizsgára jelentkezik Magyarországon, de tanulmányait itthon folytatja, román nyelvből is kell vizsgázzon, a képviselő kihangsúlyozta:

“Az a diák, aki Európa bármelyik részén érettségizett, mondjuk, Franciországban vagy Spanyolországban, ugyanúgy jöhet a romániai egyetemekre, egyetemi szakositásra, vagyis honositja az oklevelet és beirakozik. Sőt, hány külföldi orvos tanhallgató van, akik romániai érettségivel irakoztak be az itteni képzésre. Az orvosi egyetemeken egy éven belül el kell sajátitaniuk bizonyos fokig a román nyelvet akkor is, ha angol nyelvű képzésen vannak, mert, például, a gyakorlatnál, a páciensek nyelvét valamilyen  fokon beszélniük kell”.

Az interjút készitette: Balázs Magdolna

Foto:ro.wikipedia.org

Lasă un comentariu

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.

Acest sit folosește Akismet pentru a reduce spamul. Află cum sunt procesate datele comentariilor tale.