Magyar politikus támadta meg a Székelyudvarhelyért Párt bejegyzését Bukarestben

Székelyudvarhely polgármestere, Gálfi Árpád, a napokban egy közösségi portálon közölte, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) egyik politikusa szeparatizmussal és autonómiapártisággal vádolta meg az alakuló Székelyudvarhelyért Pártot, így akadályozva meg annak bejegyzését Bukarestben. Az MPP cáfolta, hogy a pártbejegyzést támadó személy a politikusa volna, és elhatárolódott az akciótól.

Gálfi Árpádot tavaly kizárták a Magyar Polgári Pártból, ezután határozta el, hogy függetlenként pályázik a következő önkormányzati választáson a polgármesteri posztra. Az új párt bejegyzését azért kezdeményezte, hogy támogatói bekerülhessenek a helyi tanácsba.

A pártalapítási folyamatot – állítása szerint – Koszta Attila, az MPP politikusa támadta meg a törvényszéken, arra hivatkozva, hogy a leendő párt politikai irányvonala szeparatista és autonómiapárti.

„Ezt az az MPP-s Koszta Attila tette, aki egykor az RDE Hargita (a székelyudvarhelyi szeméttárolót működtető cég) igazgatója volt, akivel nem tudtam szót érteni, hogy a városunk érdeke azt kívánja, hogy extraprofit miatt ne hordják ide az ország minden régiójából a szemetet, hogy annak csurgaléka majd mind a mi folyóinkba csorogjon” – írta Gálfi Árpád.

A polgármester tudni vélte, hogy a pártbejegyzést megtámadó helyi politikus Szász Jenő korábbi székelyudvarhelyi polgármester háttérből leadott „megrendeléseinek” egyik végrehajtója. Gálfi állítása szerint Koszta Attila a rokonaival és barátjaival azért lépett be az MPP-be, hogy többségbe kerüljenek azok, akik el akarták őt távolítani a pártból.

A Székelyhon.ro portál által megszólaltatott Koszta Attila kijelentette, tavaly szeptemberben lépett ki az MPP-ből. Hozzátette: ügyvédre bízta a beavatkozási kérelem megfogalmazását, és nem is tudta, hogy az ügyvéd milyen törvénycikkelyekre hivatkozik a beadványban.

Úgy vélte: egy helyi párt megjelenése megosztottságot és félrevezetést okozna a helyhatósági választásokon, és nincs szükség a székelyudvarhelyi magyarság megosztására.

Székelyudvarhelyen tavaly júliusban bolydult fel a helyi politika, amikor az MPP és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közös jelöltjeként megválasztott Gálfi Árpád polgármestert az MPP önkényes vezetéssel vádolta meg, leváltotta politikai tisztségéről, és a pártból is kizárta.

Gálfi úgy vélte: azzal vonta magára a párt vezetőinek haragját, hogy felbontotta a város számára előnytelennek talált szolgáltatói szerződéseket, amelyeket Szász Jenő, a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke még Székelyudvarhely polgármestereként kötött. Szász Jenő 1996 és 2008 között volt Székelyudvarhely polgármestere, valamint 2003-tól 2012-ig az MPP elnöke.

Január közepén az EMNP és az MPP létrehozta az Erdélyi Magyar Szövetséget (EMSZ), és döntött arról, hogy a két párt e politikai szövetségben vesz részt a nyári önkormányzati választásokon. A megegyezés azt is tartalmazta, hogy nem lehet az EMSZ jelöltje az, akit a két párt valamelyike kizárt a soraiból.

Gálfi Árpád és támogatói tavaly decemberben bejegyezték a Tiszta Kezekkel Székelyudvarhelyért Mozgalom nevű egyesületet, és január végén kérvényezték a Romániában egyedül illetékes Bukaresti Törvényszéken a Székelyudvarhelyért Párt bejegyzését.

Szász Jenő, Székelyudvarhely volt polgármestere szerint a Székelyudvarhelyért Párt bejegyzése körül előállt helyzet hátterében olyan ügyek állnak, amelyekben a székelyföldi város új vezetése biztosan nem a magyarság érdekeit követte.

Mint felidézte, 2006 és 2008 között – polgármestersége idején – a város a távhő, a vízszolgáltatás, valamint a hulladékkezelés ellátására egy debreceni (víz) és egy siófoki (távhő) céggel, valamint egy utóbb a magyar állam tulajdonába került szolgáltatóval, az Ave Magyarország Kft.-vel (hulladék) kötött együttműködést.

Szász Jenő megjegyezte, hogy őt a polgármesteri székben követő RMDSZ-es Bunta Levente Zoltán tovább folytatta ezen együttműködéseket, amelyeket Gálfi Árpád jelenlegi polgármester bontott fel.

Utóbbi döntésre utalva úgy fogalmazott, hogy az „érthetetlen, racionális okokat nélkülöző lépés volt”, amellyel végső soron a magyar–magyar kapcsolatok sérültek.

A magyar líderek széthúzásain túlmenően, politikai gyógyulásról tanuskodik az, hogy a romániai magyarokat több szervezet, több vezető képviseli, akiknek számos jó ötletük van, amelyeket a magyarok hasznára próbálnak forditani.

Forrás: MTI

Foto:kronika.online.ro/

Lasă un răspuns

Adresa ta de email nu va fi publicată. Câmpurile obligatorii sunt marcate cu *

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.

Acest sit folosește Akismet pentru a reduce spamul. Află cum sunt procesate datele comentariilor tale.