3
0
Nagy médiafigyelem övezi azt az akkumulátorgyárat, amelyet a kínai Contemporary Amperex Technology Ltd (CATL) Debrecenben tervez felépíteni, nemcsak a beruházás mérete, de a lakossági ellenállás miatt is.
Megkérdeztük Győrffy Dóra közgazdász-professzort, az MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának elnökét, hogy konkrétan mi a valóság, ami a kínai beruházást illeti? Mennyire megalapozottak a helyiek tíltakozása?
-Azt gondolom, hogy teljesen megalapozottak a helyiek tiltakozásai, hiszen e beruházás környezeti és gazdasági szempontból is káros Magyarország számára. Ennek pedig az az oka, hogy igazából ez egy gyártási telephely lesz. Magyarországnak semmilyen komparatív előnye nincs az akkumulátorgyártásban, ami azt jelenti, hogy Magyarországon nem fejlesztenek akkumulátor technológiát. Az akkumulátorgyártáshoz rengeteg energia és víz, valamint sok alacsonyan képzett munkaerő kell. Ez mind hiányzik jelenleg Magyarországon. Magyarország energiaimportőr, így csak az importált energiát adhatjuk a kínai gyárnak. Mint említettem, az akkumulátorgyárak mind vízigényesek és ismert, hogy Debrecen környéke a Kárpát-medence leginkább asszály sújtotta területe. A gödi Samsung SDI akkumulátorgyár, amely jóval kisebb, mint a tervezett debreceni, egy kecskeméti város vízfelhasználását igényli. A debreceni akkumulátorgyár kapcsán eddig rendkivül ellentmondásos számok jelentek meg, felmerülnek olyan problémák, hogy ha kevés lesz a víz, mert egy újabb asszályos periódus jön, akkor a gyárnak adják a vizet vagy a lakosságnak? Tavak, patakok száradtak ki, azoknak a regenerálására is kellene juttatni vizet, de helyette vízigényes gyártást telepítenek ide és ezzel a legjobb termőföldet betonozzák le. Emellett a legnagyobb probléma az, hogy az állam irtózatos nagy összegekkel támogatja ezt a beruházást. Az akkumulátor-beruházásokhoz 10-11% százalékkal járul hozzá támogatásként a magyar állam. Ez azért probléma, mert az állam erre költi az adófizetők pénzét, miközben összeomlóban van az oktatás, az egészségügyi- és szociálisellátás. Tehát, azért káros az akkumulátorgyártás, mert a kormány az erőforrásokat egy olyan szektorba orientálja, amelyben Magyarországnak nincs komparatív előnye és amely teljesen eltorzítja a gazdaság szerkezetét, egy síkúvá teszi azt.
Lévén, hogy számos olyan sajtóhírt lehet látni-hallani, hogy Magyarország mély válsághelyzettel küzd, megkérdeztük a közgaszdász-professzort, hogy mi a valós helyzet Magyarországon társadalmi és gazdasági szempontból?
-Az elmúlt évtízed gazdasági stratégiájának csődjét látjuk, amely arra épült, hogy a forint leértékelődése révén alacsonyan tartották a béreket. Emellett alacsonyak az adók és lazák a munka- és környezetvédelmi szabályozások és ennek révén biztosítják a versenyképességet ahelyett, hogy egy olyan stratégiára koncentráltak volna, amely jobb minőséget, magasabb hozzáadott értéket termel. Ez a leértékelésre építő stratégia most érte el azt a korlátját, hogy rendkívüli inflatórikus hatása van és most már ott tartunk, hogy Európában Magyarországon a legmagasabb az infláció, azaz 25%, két és félszer akkora, mint az Európai Unióban. Emellett nagyon magas az államháztartási hiány is, teljesen fölösleges és értelmetlen beruházásokra költik az állami forrásokat. Szintén nagyon magas a fizetési mérleg hiánya, ami részben az energiaárak miatt van, de a külső hatások is felerősítik azokat a problémákat, amelyeket a kormányzat gazdaságpolitikája okozott. A korlátokat a kormány úgy érte el, hogy a 2022-es választások előtt iszonyatos túlköltekezésbe kezdett, sok pénz ment ki a költségvetésből, kvázi szavazatvásárlásra, és most megszorításokra van szükség. Az infláció kezelésére pedig kamatot kellett emelni, 18% a jegybank alapkamata, ami irtózatosan magas, bár a 25%-os infláció mellett ez még mindig nem pozitív reálkamat. A megszorítások miatt rengeteg állami beruházást is törölni kellett, és emiatt illetve az infláció miatt a belső kereslet lecsökkent, csökkennek a beruházások is, hiszen 18%-os kamatszint mellett nem igazából éri meg beruházni. Erre ráerősít az európai uniós források elmaradása, mivel a jogállamisági feltételeket a kormányzat nem képes teljesíteni. Az uniós források nagyon hiányoznak.
Arra a kérdésre, hogy hogyan ítéli meg Magyarország lakossága az ország gazdasági válságkezelését, van remény arra, hogy a helyzet jobb irányba fordul, Győrffy Dóra kifejtette:
-Egyelőre nem látni semmilyen javulást. A választások legközelebb 2024-ben lesznek: az európai parlamenti választások és az önkormányzati választások, és 2026-ban lesznek a parlamenti választások, úgyhogy olyan nagy remény nincs. A 25%-os infláció mellett 15%-os volt a nyugdíjemelés és a bérnövekedés sem éri el az infláció szintjét. Ez recesszió, reálbér és fogyasztás csökkenés mellett fog rendeződni. És egy ilyen helyzetben a kormányzat ázsiai cégeknek ad elképesztően sok állami forrást.
Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet következtében erősebb lett-e az ellenzék, leszögezte:
-Nagyon-nagyon kevés a közvéleménykutatás Magyarországon. Ez a piac is eléggé visszaszorult és ezért nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre. Valamennyi csökkenés látható azért a kormányárt támogatásában és nagyon minimális emelkedés az ellenzék esetében, de alapvetően a politikai hatalmi viszonyok még nem borultak fel, a gazdasági helyzet ellenére sem. Úgy gondolom, hogy tavaszra valamilyen változás lesz, de ezek elég lassú folyamatok.
Megkérdeztük azt is, hogy a magyar gazdaság válsághelyzete milyen mértékben folyásolja be a szomszédos államokban élő magyar kisebbségek támogatásának lehetőségét:
-A magyar állami újraelosztás továbbra is nagyon nagy, úgyhogy továbbra is arra lesz pénz, amire szánnak. Én budapestiként eléggé nehézményezem, hogy az oktatást mostoha területként kezelik, a gyerekeink oktatása nem eléggé fontos. A kormányzat projektreire mindig lesz pénz. Úgy gondolom, hogy mindaddig, amíg nagy szükség van az erdélyi szavazatokra, addig lesz forrás is.
Arra a kérdésre, hoy a magyar kormány „ráfizethet-e” a választásokon bel- és külpolitikai elképzelései miatt, a szavazók esetleg megbüntetik ezért vagy épp hogy egyetértenek a hivatalos diszkurzussal, az MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának elnöke elmondta:
„Az akkumulátor kapcsán biztos, hogy nem értenek egyet, ezt a lakosság közel 60%-a ellenzi. Egyébként anekdotikus adataink vannak: Debrecenben, például, jelentősen bezuhant a FIDESZ az áprilisi választások óta, míg Jászberényben az időközi választáson az ellenzék kétharmados győzelmet aratott, ami egy érdekes eset. Úgyhogy ez egy folyamat, nem azonnal történik és több adat is kellene ahhoz, hogy tudjunk ezekről.
Az interjút készítette: Balázs Magdolna
Foto: Napi.hu
Average Rating