0
0
A magyarországi Nemzeti Választási Bizottság a napokban jóváhagyta a székelyek honos népcsoporttá való nyilvánitását szorgalmazó választópolgári kezdeményezést.
Megkérdeztük Borbély László államtanácsost, hogy mi erről a véleménye és lehet-e a székely nemzetiség Magyarországon?
“Szerintem ez egy diverzió. Egyértelmű, hogy mi már 1990 óta ugyanazt mondjuk: a székelység a magyarság része, ezt mindenki elfogadja. Úgy gondolom, hogy ezt bebizonyitották a különböző népszámlálások is és a székelyek is megértették. Kevesebb, mint ezer román állampolgár jegyeztette be magát székelynek; Székelységben több százezer ember él és a székelyek megértették, hogy ők magyarok és annak minősitik magukat. Nem ismerem a procedúrákat, de engem meglepett a Választási Bizottság döntése. De, úgy értettem, hogy ez a kezdeményezés még át kell menjen több szakaszon és a parlament is kell döntsön e kérdésben. Szerintem nem lesz lehetősége egy ilyen népcsoportnak választásokon részt venni. Többféle verziót hallottam arról, hogy ki az, aki bejegyeztette e kezdeményezést, de véleményem szerint nem kell túl sokat foglalkozni ezzel.”
Borbély László államtanácsost Klaus Iohannis államfő, nemrégi, székelyföldi látogatásáról is kérdeztük, pontosabban arról, hogy milyen céllal látogatott el e térségbe az államelnök. Annál inkább, hogy államfői tisztségében való, 2014-es megválasztása óta ez az első látogatása Hargita és Kovászna megyében. Igaz, hogy a legtöbb szavazatot e két megyében szerezte, 79,78%, illetve 77, 95%.
“Természetesen, eddig is ellátogathatott volna Székelyföldre. Szerintem az elnök most sokkal tudatosabban odafigyel és nemcsak a 2019-es választások távlatában, de úgymond politikailag nemcsak Székelyföldre, hanem az ország más megyéibe is ellátogat. Ezt a részét a tevékenységének jobban ki fogja emelni a következőkben. Szerintem, valószinű, hogy a tanácsosai is mondták, hogy jó lenne ellátogatni abba a két megyébe, ahol a legtöbb szavazatot kapta. Ilyen szempontból jó, hogy hivatalos látogatás volt, hiszen az előző államelnök, Traian Băsescu elnök is többször ellátogatott Székelyföldre, de azok informális látogatások voltak, és nem volt olyan súlya, mint a mostani államfői látogatásnak. Én úgy gondolom, hogy fontos, hogy hivatalos látogatás volt. Kettő, fontos, hogy meghallgatta az ottani gondokat, akkor is ha tudjuk, hogy az államfő eddigi megnyilvánulásai affelé mutatnak, hogy visszautasit mindenféle etnikai autonómiát. E két megye elöljárói elmagyarázták az államfőnek, hogy nem etnikai alapon szervezett autonómiáról van szó, hanem területi autonómiáról, azon túl, hogy a kultúrális autonómia törvénytervezete ott van a parlamentben már tiz éve és minden kisebbségi szervezet támogatta 2005-ben, a Német Demokrata Fórum is, amelynek Klaus Iohannis az elnöke volt. E törvénykezdeményezést mi, a kisebbségek mindannyian támogattuk. Támogattuk azt, hogy legyen egy ilyen törvény, ami a kultúrális autonómiát illeti. Tehát, gondolom, hogy itt az államfő nem változtatta meg véleményét, amióta elnök lett. Ugyanakkor, amint láttuk, az utóbbi két évben sokkal pozitivabban próbálja beállitani a kisebbségi kérdést. Igaz, hogy a kisebbségi kérdés másképpen jelenik meg a német és magyar kisebbség esetében. Épp azért is ajánlottuk azt a paktumot, amit a többésg és a kisebbségi közösségek között meg kellene kötni, hogy ne attól függjenek különböző jogok, hogy épp közelebb állunk vagy sem az akkori kormányzáshos, hanem legyen ez rögzitve hosszú távon. Itt most lenne erre esély, hiszen közeledik a Nagy Egyesülés 100-ik évfordulója. Itt lenne az ideje, hogy e paktumról beszéljünk, amit különben az államfőnek már az első találkozásunkkor – ha jól emlékszem, még 2014 telén, 2015 elején – javasoltunk”, mondotta Borbély László.
Tekintettel arra, hogy az államtanácsos az előbbiekben emlitést tett a Nagy Egyesülés 100-ik évfordulójáról, felidéztük egyes magyar liderek kijelentését, mely szerint a centenárium Romániának ünnep, mig a magyaroknak gyásznap, mi több, Gyászévnek nyilvánitották 2018-at. Megkérdeztük Borbély Lászlót, hogy mindez nem szül ellenséges megnyilvánulásokat?
„A gyászévvel kapcsolatosan egyéni és nem egy szervezeti nyilatkozat hangzott el. Az évek során többször elmondtuk – elmondta Markó Béla és Kelemen Hunor is -, hogy ez a magyar nemzet számára nem egy öröm, nem ünnep. Ilyen szempontból egyértelmű, hogy 1918 mit jelentett számunkra és utána a Trianon. Világos a véleményünk és ezért is hivatkozunk mindig a Gyulafehérvár-i Nyilatkozatra, ahol garantálták, hogy minden nép nagyfokú autonómiával fog rendelkezni és hogy választott vezetőkkel önigazgatást fognak kialakitani. Mindez nem vált valóra. Tehát, ilyen szempontból is jó lenne tárgyalni. Természetesen, a jövőbe kell tekinteni, de nem szabad felejteni a múltat. E téren is fontos szerepet játszik a dialógus, épp ezért is az RMDSZ a következőkben olyan találkozókat szervez, ahol szemtől-szemben a román nemzet képviselőivel tárgyalhatunk erről. Most már 100 év után épp itt lenne az ideje, hogy ezeket tisztázzuk, hangsúlyozta Borbély László államtanácsos.
Az interjút készitette: Balázs Magdolna
Foto: Abc News Transilvania
Average Rating