0
0
Az áprilisi választásokat követő harmadik kétharmad következtében már nem csupán egy ciklus, hanem egy hosszabb távú berendezkedés alakult ki, amely itt fogja hagyni a lenyomatát a magyar történelemben. Orbán Viktor magyar miniszterelnök tusnádfürdői beszéde szükségszerűen aktuális üzeneteket és geopolitikai helyzetértékelést tartalmazott, valamint értékelte az elmúlt évet és a jövő tekintetében feladatokat tűzött ki, elemezte a kormányfő által elmondottakat Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
A politológus külön kitért Oroszországra
A politológus kiemelte, hogy a beszédben megjelenő Oroszország-politika egy új elemnek számít, ami a nemzetközi sajtó szempontjából is érdeklődésre tarthat számot. Emlékeztetett: a miniszterelnök szembe állította a nyugati államok „asztal alatt” folytatott üzletelését és az „asztal feletti” hangos kritikáját Moszkva tekintetében, képmutatónak nevezve ezt a fajta eljárást.
Orbán Viktor úgy látja, hogy Oroszország kapcsán tagolt politikát kell folytatni, minden országnak a megfelelő hangsúlyokra kell összpontosítania, és az Európai Uniónak nem kell törekednie az egységes álláspontra – idézte fel Mráz Ágoston Sámuel az elhangzottakat.
A politológus szerint a múlt tekintetében a legfontosabbnak a választás eredménye és az egy milliomodik külhoni magyar állampolgár eskütétele volt a legkiemelkedőbb a beszédben, míg a jövő kapcsán három dátumot emelt ki. Ezek közül a legaktuálisabb a jövőre tartandó, igazi téttel rendelkező EP-választás, mely eldöntheti az erőegyensúlyt az Unióban.
A miniszterelnök által korábban többször is emlegetett 2030-as célkitűzés ismét szerepelt, és Mráz Ágoston Sámuel szerint komoly realitása van annak, hogy a kormánypártok hatalomban maradhatnak eddig az időpontig.
A politológus fontosnak tartja, hogy béke van Közép-Európában, az itt elhelyezkedő államok az együttműködést keresik.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy Orbán Viktor Románia fennállásának centenáriuma kapcsán a Kárpát-medence újjáépítéséről beszélt, melyet az infrastruktúra, a gazdaság és a kultúra területén képzel el a kormányfő.
Kereszténydemokrácia vs. liberalizmus
A magyar és a közép-európai társadalmak túlnyomó többségének álláspontja a kereszténydemokrácia talaján áll, véli Mráz Ágoston Sámuel. Meglátása szerint a visegrádi négyek szintjén ez nem ideológia dimenzió, hanem a keresztény életformákat demokratikus felhatalmazással védő kormányokról szól.
Az elemező rámutatott, hogy ez szemben áll a „liberális világgal”, akik arra büszkék, hogy a szabadságjogokat védik, de Orbán Viktor szerint ez nem igaz, és igazából a kereszténydemokráciában védik a szabadságot. Mráz Ágoston Sámuel igyekezett leszögezni, hogy a miniszterelnök beszédéből is látszik: Magyarország nem akar az EU küszöbén állni, hanem át akarja venni a vezető szerepet.
Forrás: hirado.hu
Foto:Hirado.hu
Average Rating