Önálló iskola a magyar gyermekeknek

 A 2011-ben elfogadott oktatási törvény 45. cikkelyének 5. bekezdése előírja, hogy azokban a közigazgatási egységekben, ahol több olyan oktatási intézmény működik, amelyben nemzeti kisebbséghez tartozó gyerekek tanulnak, a gyermeklétszámtól függetlenül működnie kell legalább egy olyan, jogi személyiséggel is rendelkező iskolának, melyben az oktatás az illető kisebbség nyelvén folyik.
Az önalló magyar iskolák létrehozása kapcsán nemrég megkerestük az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sport Minisztérium kisebbségi ügyekben illetékes államtitkárát. Király András kérésünkre elmondta, hogy a 2011-ben hatályba lépett oktatási törvény előirányozza a jogi személyiséggel is rendelkező önálló magyar tannyelvű iskolák létrehozását, ami azt jelenti, hogy az illető iskola – a decentralizálás elve alapján – aláírásjoggal, saját tantestülettel és alapokkal rendelkezik. Az önnálló iskolák ugyanakkor szövetségeket alakíthatnak ki más hasonló iskolákkal a különböző jellegű tevékenységek (kulturális, sport) kiterjesztése érdekében. A magyar tagozatok jelenleg az állami és általános iskolák keretében működnek. Az önálló magyar iskolákat elsősorban a székelyföldi nagyvárosokban tervezik létrehozni. A román oktatási tárca államtitkára szerint a jelenlegi oktatási struktúrát fenn kell tartani, ami pedig az önálló magyar iskolákat illeti, ki kell dolgozni egy koncepciót. Király András államtitkár nem híve – mint mondotta – a jelenlegi magyar tagozatok felszámolásának, főleg a községekben és falvakban. Arra a kérdésünkre, hogy kire hárul az önálló magyar iskolák létrehozása, az államtitkár megjegyezte, hogy a jogi személyiséggel rendelkező iskola megalapításához nincs megszabva a gyermekek létszáma és a decentralizáció elve alapján a szaktárca semmit sem tehet, ha az önkormányzatok – helyi tanácsok, polgármesteri hivatalok – nem oldják meg e problémát. 
  
Hamarosan létrejöhet a kárpát-medencei jogsegélyszolgálat
A kárpát-medencei fiatal politológusok szombati pozsonyi konferenciáján tartott előadásán Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár az MTI-nek elmondta, hogy a közeljövőben létrejöhet a kárpát-medencei jogsegélyszolgálat hálózata a magyarok lakta határon túli területeken. Mint megjegyezte: a hálózat tevékenységének tárgyát jogi és diplomáciai segítségnyújtás képezi majd, és célja, hogy: “Ha valakit bántódás ér magyarsága miatt, akkor legyen kihez fordulnia.” A konkrét segítségnyújtás mellett a hálózat határon túli szakemberek számára szakmai képzéseket is szervez majd.
A magyarországi nemzetpolitika célkitűzései kapcsán – a legutóbbi népszámlálás eredményeivel összefüggésben – Répás Zsuzsanna megállapította: megoldást kell találni a határon túli magyar közösségek létszámfogyására. Min rámutatott: a határon túli magyar közösségekben – az előző népszámlálás eredményeihez képest – 10 százalék feletti volt a létszámfogyatkozás, ennek okai pedig nem csak a demográfiai trendekben keresendő, hanem abban az asszimiláció és az elvándorlás jelensége is komoly szerepet játszik.
“Nem tudjuk, hová lett az utolsó népszámlálás kimutatásai szerint eltűnt 110 ezer magyar” – mutatott rá a jelenség kapcsán Duray Miklós szlovákiai magyar politikus, a konferencia másik előadója, hozzáfűzve: “Nem lehet tudni, hányan mentek el úgy, hogy nem készülnek vissza”.  
A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerint e jelenség elleni harc legjobb eszköze az, hogy: „meg kell mutatni, hogy miért jó, miért érdemes magyarnak lenni, és miért érdemes erre büszkének lenni”.    
A szlovákiai magyarok jogállásával kapcsolatban Répás Zsuzsanna kijelentette: nem látni, hogy megőriznék a status quót, amit az is bizonyít, hogy Szlovákiában megszűnt a kisebbségügyi kormányalelnök posztja. A status quo megőrzése egyébként sem megoldás, többletjogokra van szükség, valamint arra, hogy az érintettek éljenek is ezekkel a jogokkal, fűzte hozzá.   
A már hatodik alkalommal szervezett – csütörtöktől szombatig tartó – konferenciára Révkomáromban és Pozsonyban került sor. A szakmai konferencia központi témája a Közép-Európa országainak keretén belül megvalósítható együttműködési lehetőségek megvitatása volt. A rendezvény idei célkitűzése a szervezők szerint az volt, hogy a részvevők a fórum keretén belül megbeszéléseket folytassanak a nemzeti érdek három nagy fontossággal és aktualitással bíró pilléréről, az európai integrációról, a környező országokkal kialakított stratégiai partnerségről és a nemzetpolitikáról. (www.mno.hu – 28 aprilie)  
Átlagos bukaresti családként szerepelt a a magyar tévében Victor Ponta és édesanyja a 90-es évek kezdetén
Az MTI tudósítójának április 28-i beszámolója szerint a román kormány megalakításával megbízott Victor Ponta és édesanyja a kilencvenes évek elején átlagos bukaresti családként szerepelt a magyarországi közszolgálati televizíóban.
    B. Nagy Veronika, a román közszolgálati televízió bukaresti magyar adásának szerkesztője, a Ponta család volt szomszédja az MTI-nek elmondta: férjével, Boros Zoltánnal, a magyar adás volt főszerkesztőjével 1988-ban költöztek a bukaresti Északi pályaudvar közelében álló tízemeletes panelház hatodik emeletére. Hamarosan jószomszédi kapcsolat alakult ki közöttük és az alattuk lakó Ponta család között.
    Szorosabb kapcsolat a román miniszterelnök-jelölt édesanyjával és lánytestvérével alakult ki; az akkor 17 éves Victor pár évvel később elköltözött a szülei 65 négyzetméteres, három szobás lakásából. Róla B. Nagy Veronikában az az emlék maradt meg, hogy meglehetősen magas, jó megjelenésű, udvarias és tisztességtudó volt, és hogy gyakorta látta őt kosárlabdával a kezében. Az 1989-es rendszerváltás után a Boros család többször is Pontáékkal járt ki az Egyetem térre, ahol 1990 nyarán afféle woodstocki hangulatban tüntettek a bukaresti fiatalok a kommunista párt második vonalából származó Ion Iliescu államfő, és az általa megtestesített posztkommunista hatalom ellen. Amint B. Nagy Veronika felidézte, Victor Ponta nem tartott velük ezeken a kiruccanásokon, de az édesanyja határozottan kommunistaellenes nézeteket vallott. (A Victor Ponta vezette Szociáldemokrata Pártnak (PSD) jelenleg Ion Iliescu a tiszteletbeli elnöke.)
    B. Nagy Veronika szerint a 90-es évek elején, talán az 1992-s választási kampányban készített a magyarországi közmédia számára olyan televíziós riportot, amelyben a szerkesztő kérésére egy átlagos bukaresti család életét is fel kellett villantania. Kézenfekvő volt számára, hogy Pontáékhoz csengetett be ez ügyben. A lakásukban filmezett részletben Victor Ponta és az üzemi hivatalnokként dolgozó édesanyja is megszólalt, mindketten készségesen beszéltek a bukaresti életkörülményekről.
    A Boros család a szomszédgyerek sikereként könyvelte el Victor Ponta araszolását a politikai ranglétrán. “Én már akkor mondtam, amikor a PSD ifjúsági szervezete élére került, hogy ebből egyszer miniszterelnök lesz” – idézte fel a családi beszélgetéseket B. Nagy Veronika. 
        Victor Pontát a romániai baloldali ellenzék sikeres bizalmatlansági indítványa után pénteken bízta meg kormányalakítással Traian Băsescu román államfő.

Lasă un comentariu

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.

Acest sit folosește Akismet pentru a reduce spamul. Află cum sunt procesate datele comentariilor tale.