0
0
hu.wikipedia.org
E témáról Zatykó Gyulával, az EMNP partiumi elnökével beszélgettünk
Magyaroszág külügyminisztere a napokban bejelentte, hogy a kormány a magyar-román határra épitendő keritésről döntött. A magyar fél tevezett intézkedésének bejelentése különböző reagálást váltott ki a román fel részéről.
A magyar kormány döntéséről és a román részről elhangzott reagálásokról kérdeztük Zatykó Gyulát, az EMNP partiumi regionális elnökét. Ime, hogyan vélekedett:
“Magyaroszág a lekülsőbb schengeni ország, melynek kötelessége megvédeni a schengeni határokat. Magyaroszág amikor keritést épit Románia felé is, azt nem Románia vagy a romániai magyarok ellen teszi, hanem azért, hogy védje a schengeni határokat. Ez kötelezettsége is és abszolút racionális döntés is. Ezt aki ellenséges szándékként fogja fel, nem érti az Európai Unió lényegét. Az EU-nak az a lényege, hogy külső határait meg kell védeni, mig a belső határait meg kell nyitani. Nem azt jelenti, hogy belül lezárjuk a határokat és a külső határokkal nem foglalkozunk, mert az odavezet, ami most van, azaz káoszhoz, amint ez Ausztriában és Németországban is tapasztalható. Következésképpen a külső határokat meg kell védeni. Ez abszolút racionális. Magyaroszág az első schengeni ország kelet felől, tetszik-nem teszik ezeket a dolgokat végre kell hajtania. Ami az erdélyi magyarokat illeti, semmi gond, hiszen az erdélyi magyarok nem a zöld határon mentek át eddig sem. Az erdélyi magyarok, vagy akár a románok is, akik nyugat fele mennek, a határátkelőkön mennek át, azokat pedig nem zárja le senki”.
Arra a felvetésünkre, hogy a román fél igényelte volna a magyar fél tervezett intézkedésének előzetes megvitatását, Zatykó Gyula elnök elmondta:
“Romániát mostanig egyáltalán nem érintette a menekült válság. Románianak már régen meg kellett volna erősitenie – nem keritéssel – a határőrséget dél felöl, mivel nem lehet tudni, bár nem valószinű, hogy esetleg Bulgária felöl Románián keresztül akarnak-e menni a menekültek, ami irracionális lenne, mivel sokkal hosszabb útat kell igy megtenniük. Ha Románia schengeni ország lenne, akkor neki kellene megvédeni a schengeni határokat és ez számára sokkal nehezebb lenne, mert kilóméterbe számitva sokkal hosszabb határszakaszon kellene esetleg erős őrséget állitania. Tehát egy schengeni és egy nem schengeni országról van szó. Nem biztos, hogy a kerités épitését Magyarországnak meg kellett volna vitatnia Romániával, és méghozzá nem is lett volna idő erre. Minden elszalasztott nap több ezer menekültet jelent az EU területén, és ahogy ismerjük Romániának az időhúzásos taktikáját, nem vezetett volna eredményre”.
Arra kérdésre, hogy milyen kimenetele lesz ennek az úgymond diplomáciai háborúnak, Zatykó Gyula megjegyezte:
“Európa szerte, tehát Románia és Magyaroszág között is, a két politikai áramlat vitatkozik: a baloldal a jobboldallal. Romániában Victor Ponta és a Szociáldemokra Párt – amely baloldalinak meghatározott pár – az EU-n belül a szocialista frakciót erősiti, mig Magyaroszágon egy jobboldali kormány van hatalmon. Természetes és sajnálatos, hogy Európán belül is, de a román-magyar viszonyban is ahelyett, hogy a probléma megoldásával foglalkozna, politikai csatározásokat vív a baloldali Ponta-kormány a jobboldali magyar kormánnyal”.
…Ami valószinüleg ránk, állampolgárokra is kihat!?
“Nem kellene, hogy kihasson ránk. Románia és Magyarország egy határkeritésen vitatkozik, s ez semmi esetre sem szabad kihasson a magyar közösségre. Mind addig, amig mi adófizetői vagyunk ennek az országnak, addig ez nem kellene minket befolyásolnia”, hangsúlyozta az EMNP partiumi elnöke.
Az interjút készitette: Balázs Magdolna
Average Rating