0
0
Magyarországon a túlnyomó többségét a jobb megélhetés mellett az (is) motiválja (78 százalék), hogy elégedetlen a hazai politikai/közéleti állapotokkal.
A Köponti Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2010 és 2022 között kicsivel több, mint 290 ezer magyarországi felnőtt állampolgár döntött a kivándorlás mellett. 2021-ben több, mint 21 ezren, 2022-ben pedig már több mint 26 ezren döntöttek a külföldre költözés mellett.
Az IDEA Intézet augusztusban zárt kutatásának eredményei azonban azt mutatják, hogy a külföldre költözők száma a KSH által regisztráltnál akár még magasabb is lehet, legalábbis a felnőtt népesség tagjainak nagyon jelentős része, több, mint négyötöde ismer olyan embereket – jellemzően többet is -, akik külföldre költöztek az elmúlt 10-15 évben. Ráadásul, amellett, hogy a felnőtt népesség 40 százaléka hallott távolabbi ismerősök külföldre költözéséről, sokan ismernek érintetteket közvetlen családi, rokoni, szorosabb ismerősi körükből is. A megkérdezettek harmadának barátai, közvetlen családtagjai, egykori, vagy jelenlegi iskolatársai is költöztek el Magyarországról az elmúlt években.
Az itthon maradók benyomásai szerint az elköltözők döntését elsősorban anyagi okok motiválták. A többség úgy gondolja, a külföldre költözők azért döntöttek a távozás mellett, mert szerettek volna a hazainál jobb életszínvonalon élni, és olyan helyekre költözni, ahol többet lehet keresni. Azt, hogy a közeli, vagy távoli ismerősök korábbi kiköltözése mögött a hazai politikai/közéleti állapotokkal kapcsolatos elégedetlenség is meghúzódott, kevesebben gondolják.
A KSH adatai arról is árulkodnak, hogy az elmúlt 15 évben, mintegy 180-190 ezren vissza is költöztek Magyarországra. Az IDEA Intézet vizsgálata azt mutatja, hogy ennek összességében többszöröse lehet azoknak a felnőtteknek a száma, akiknek nem csak az elmúlt 10-15 évből, hanem ennél régebbről is, de hosszabb ideig tartó, személyes tapasztalatai vannak arról, milyen az élet egy külföldi országban. A felnőtt népesség szűk egynegyedének vannak ilyen élményei, többségük ráadásul 1-2 évig, vagy akár hosszabb ideig is külföldön élt. Mindent figyelembe véve tehát mintegy 1 millió fő lehet azon magyarországi felnőtt lakosoknak a száma, akik korábban évekig valamelyik külföldi országban éltek.
2023 augusztusában a felnőttek 15 százaléka tartotta azt valószínűnek, vagy teljesen biztosnak, hogy a közeljövőben elköltözik Magyarországról. A kivándorlást mérlegelők jórészt nem azonosak azokkal, akik korábban is éltek külföldi országokban, hiszen az ilyen tapasztalatokkal rendelkezők háromnegyede 2023 nyarán nem tervezte a külföldre költözést.
Igaz, jelen pillanatban kérdéses, hogy a kivándorlási szándékokból mennyi válik valóra, az kijelenthető, jelenleg több, mint 1 millió magyar felnőtt valószínűnek tartja, hogy a közeljövőben külföldre költözik.
A 30 év alattiak 40 százaléka jellemezhető ilyen szintű költözési tervekkel, emellett a magukat legrosszabb anyagi helyzetben érzők is az átlagnál sokkal gyakrabban fontolgatják a külföldre költözést. A költözést tervezők túlnyomó többségét az (is) motiválja (78 százalék), hogy elégedetlen a hazai politikai/közéleti állapotokkal, özölte az alfahir.hu portál.
Romániában is aggasztó a kivándorlás növekvő mértéke
Tavaly közel 50 000 román állampolgár hagyta el végleg az országot, ami 30 éve a legmagasabb szám. Szakértő szerint, a helyzet romlani fog.
Az Országos Statisztikai Intézet augusztusi adatai szerint, a elmúlt évben közel 50 000 román állampolgár vándorolt ki az országból, 30 év alatt a legtöbben, számolt be a Digi24 hírtelevízió, amelyet a kolozsvári magyar nyelvű Maszol.ro portál idéz..
Összehasonlításképpen rámutatnak, az elmúlt évtizedben Románia 250 ezer lakosát veszítette el a végleges kivándorlás révén – ez egy közepes méretű megye lakosságának felel meg. Ehhez jönnek még az ideiglenesen kitelepedők, vagyis azok, akik külföldre mennek dolgozni vagy tanulni, de aztán visszatérnek az országba.
A statisztikák szerint Románia demográfiai szempontból jelentős mértékben fogyatkozik, a 10 évvel ezelőtti lakossághoz képest több mint egymillió lakost veszített. Egy másik probléma a lakosság elöregedése, az átlagéletkor 40,6 évről 42,4 évre emelkedett.
„Ha nem hoznánk be munkaerőt külföldről, már ma összeomlana a gazdaság. Egyre több a vendégmunkás látunk, azon egyszerű oknál fogva, hogy a munkaerőhiányt már nem lehet belső erőforrásból fedezni. A nyugdíjrendszer, a bérrendszer, a költségvetési rendszer már most összeomlóban van, és a dolgok egyre rosszabbodnak. Egyszerű példa, az 1990-es évek előtt egy generációnak 800.000 gyermeke volt, most egy generációnak alig több mint 180.000 gyermeke születik. A 180 000 egy része nem marad Romániában, és egy része még a nyolc osztályt sem fejezik be” – magyarázta Gelu Duminică szociológus a hírtelevízió megkeresésére.
Forrás: alfahir.hu/Maszol.ro
Foto: Nyugati Fény
Average Rating