Szávay István, a Jobbik európai parlamenti képviselője az erdélyi magyarságot ért jogsértések kapcsán szólalt fel a magyar parlamentben

A www.jobbik.huinternetes portálon ez év május 15-én megjelent anyag szerint az erdélyi magyarságot ért folyamatos jogsértések kapcsán szólalt fel a parlamentben Szávay István, a Jobbik európai parlamenti képviselője, aki arról számolt be, hogy a kormányváltás óta Romániában ismét felerősödtek a magyarellenes intézkedések. Marosvásárhelyen veszélybe került az önálló orvosi kar megalapítása, új választójogi törvényt akarnak elfogadtatni, ami egyértelműen hátrányosan érinti a magyarságot, az új közigazgatási törvénnyel az autonómia megadása helyett fel akarják darabolni Székelyföldet, továbbra is viríthat Kolozsvár főterén a Mátyás királyt románnak hazudó Iorga-tábla (amelyet magyar állami pénzből is újítottak fel), a kisebbségügyi törvényből pedig törölnék a kulturális autonómiát – sorolja a soviniszta román intézkedéseket Szávay. A politikus arra is kitért, hogy Erdélyben az összes magyar prefektust és alprefektust leváltották, Kovászna megyébe pedig egy magyarellenességéről hírhedt románt neveztek ki. Másrészt, Szávay István kifogásolta Martonyi János külügyminiszter kijelentését, miszerint soha nem volt még ilyen jó a két ország viszonya. „Eljutottunk odáig, hogy még a szocialisták is jobban felemelik a hangjukat a határon túli jogsértések ügyében – jelentette ki a politikus -, Tabajdi Csaba EP-képviselő például kisebbségellenesnek nevezte a román fellépést, miközben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős államtitkár addig jutottak el, hogy “sajnálattal értesüljenek” és „aggodalmukat fejezzék ki”. „Mikor veszik tudomásul, hogy ez a nyugat-európai szalondiplomácia a balkáni játékszabályok között nem működik, és mikor állnak ki végre nyíltan és határozottan az elszakított magyarság érdekében?” – kérdezte Szávay. A kormány nevében Győri Enikő külügyi államtitkár válaszolt, aki úgy fogalmazott: „a történet nem fehér és fekete, nincsenek olcsó és gyors sikerek”. Szerinte a kettős állampolgárság és a közép-európai együttműködés is nagy siker, ennek eredménye a horvát uniós csatlakozás előmozdulása és a Duna-stratégia. Az államtitkár elismerte, hogy „nem sikertörténet, ami megy Romániában”, de van partneri viszony és együttműködés, ami nélkül olyan dolgokról kellene lemondanunk, mint például a határmenti energetikai-infrastrukturális beruházások.

 

Az autonómia az egyetlen logikus kompromisszum”

Az autonómia az egyetlen logikus és természetes kompromisszum a nemzetállami többség területi szuverenitása és a kisebbségek létezéshez való joga között – mondta a Digi24 román televíziónak adott interjújában Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet, akit az MTI magyar hirügynökség idézett.
    Füzes Oszkár angol nyelven elhangzott és a televízió honlapján román nyelven közölt interjúban kifejtette: az autonómia nem azonos a szeparatizmussal, sőt, annak éppen az ellentéte. Véleménye szerint aki autonómiára vágyik, az nem akar távozni, ott akar maradni, ahol van. Minél szélesebb körű autonómiát biztosítanak egy nemzeti kisebbségnek, tagjai annál jobban érzik magukat, annál inkább szeretnének lakhelyükön maradni – mondta a nagykövet. Füzes Oszkár meggyőződésének adott hangot afelöl, hogy az autonómia a közeljövőben megvalósítható lesz Romániában. Úgy fogalmazott, a románok meg fogják érteni, hogy ez nem jelent veszélyt számukra, hanem éppen ellenkezőleg, ha egy nagy számarányú kisebbség – amely több mint ezer éve ebben az országban él – megkapja az autonómiát, az egy biztonságosabb, nyugodtabb és gazdagabb Romániát jelent majd.
Arra a kérdésre, hogy egy esetleges autonómiát élvező magyar területen elégedettek lennének-e a románok, Füzes Oszkár megállapította: Hargita, Kovászna és Maros megyében a románok kisebbségbe kerülhetnek ugyan egy adott helységben, de nem kerülnek kisebbségbe országos szinten. Az említett megyékben a magyaroknak alapvető érdekük, hogy a lehető legmegfelelőbb körülményeket biztosítsák az ott kisebbségben élő románoknak – hangsúlyozta az interjúalany.
Egy másik kérdésre válaszolva leszögezte: Magyarországon nem létezik semmiféle nyílt, leplezett vagy egyéb formájú területi irredentizmus. „Beláttuk, hogy nem lehet visszaállítani az egykori Nagy-Magyarországot, mi a nemzetet akarjuk egyesíteni, nem az országot, a területet, hanem a népet” – hangsúlyozta a nagykövet.

Lasă un comentariu

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.

Acest sit folosește Akismet pentru a reduce spamul. Află cum sunt procesate datele comentariilor tale.