0
0
Két Maros megyei helyszínen tartott terepszemlét a napokban az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság képviselője. A római limes útvonalat tekintette meg Mikházán és Libánfalván. Hamarosan kiderül, hogy a több mint ezer kilométeren húzódó limes romániai szakasza felkerül-e a világörökségi jegyzékre.
A több mint ezer kilométeres római határvédelmi rendszer (limes) Maros és Hargita megyét is érinti, és már a 19. században kutatni kezdték. 2016-ban vált a limeskutatás támogatottá, így a szakértők teljesen feltérképezték az egykori Dacia római provincia határvonalát, amely a Bánságon, Erdélyen, Olténián és Havasalföldön halad, elvileg a Dunától a Dunáig. Dokumentálták a katonai táborokat, épületeket, térképet készítettek pontos helyükről, állapotukról és arról is, hogy mit kell tenni annak érdekében, hogy megőrizhető legyen az utókornak.
Háromezer oldalas dokumentáció
Idén januárban ötkötetes szakanyagot nyújtottak be a szakemberek az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének, vagyis az UNESCO-nak az illetékes bizottságához, amely alapján kérték, hogy a Dacia határvonal kerüljön fel a világörökségi listára. A dokumentáció, amelyen több intézmény, többek között a Maros Megyei Múzeum munkatársai is dolgoztak, tartalmazza a római limes részeként feltárt táborokat, őrtornyokat, védműveket, amelyek 123 közigazgatási egység területén vannak. Maros megyéből felkerült a listára három katonai tábor és civil település (Marosvécs, Mikháza és Sóvárad), valamint nyolc őrtorony Felsőrépától Szakadátig.
Amennyiben az Erdélyen is átvonuló római limes felkerül a listára, ez azt jelenti majd, hogy már nemcsak egy kisebb közösség és tájegység értékeként tartják számon, hanem része lesz az emberiség kulturális örökségének. Maros megyében Segesvár óvárosa része a világörökségnek.
Forrás: szekelyhon.ro
Foto: Székelyhon
Average Rating