0
0
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) nemrég az Eszék melleti Kopácson konferenciát szervezett a Kisebbségek a Nyugat-Balkánon elnevezéssel, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének közreműködésével.
Kérdésünkre válaszolva, Vincze Loránt, a FUEN elnöke elmondta, hogy a konferencián a nyugat-balkáni államokból (Szerbia, Koszovó, Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia) érkezők mellett horvátországi, magyarországi, bulgáriai és romániai kisebbségek is képviseltették magukat, valamint a különböző államokban élő szerb, horvát, roma, magyar, német, bosnyák, cseh és szlovák kisebbségek.
A konferencián Vincze Loránt kihangsúlyozta, hogy a nyugat-balkáni kisebbségek számos kihívással szembesülnek, amelyek közül néhány kihívás hasonló, de néhány teljesen más, mint Európa más részein élő kisebbségeké. Ezzel kapcsolatosan megkérdeztük, hogy mi a hasonló és mi az eltérő a romániai, illetve a Kárpát-medencei magyar kisebbségekhez képest?
Az európai kisebbségek többnyire ugyanazokban az eszközökben látják megmaradásuk zálogát, éspedig a megfelelő garanciákat biztosító törvényi keret és támogatás, amely a kisebbség számára megfelelő módon rendelkezik az anyanyelvi oktatás, az anyanyelvhasználat, intézményrendszer és a politikai képviselet kérdéseiben, és forrásokat is biztosít ezek megfelelő működéséhez. Hosszú távon ez a megmaradás biztosítéka, így ez egy közös célnak tekinthető.
Amiben a nyugat-balkáni kisebbségek helyzete más, az a közelmúlt történéseivel magyarázható. A háború, az etnikai tisztogatások olyan nyomokat hagytak, amelyeket nehéz lenne kitörölni, az ezekben az országokban élőknek pedig meg kellett tanulniuk együtt élni ezzel a múlttal. Ugyanakkor az az óriási nemzetközi figyelem, amely rájuk és főképpen a kisebbségi helyzet megoldására irányult, egy dinamikusabb fejlődést tett lehetővé a kisebbségi jogok terén ott, ahol valós szándék volt erre, most pedig, az uniós csatlakozási folyamatban újabb lépéseket kell tenniük ezeknek az államoknak azért, hogy elnyerhessék az uniós tagságot.
Európának ebben a szegletében a kisebbségvédelem terén gyorsabbak, dinamikusabbak és látványosabbak a változások, mint nálunk, a szerbiai magyarok, illetve a horvátországi magyarok számára biztosított törvényi keret pedig sokkal komplexebb és jobb, mint ami a romániai magyarság számára biztosított.
Ugyanakkor számos megoldatlan probléma van a Nyugat-Balkánon, és a helyzet lobbanékony, ezt sajnos a koszovói konfliktusok is szemléltetik.
Tanulni kell a múltból, minden fél számára elfogadható jogi megoldásokat kell találni, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek az etnikai konfliktusok.
Arra a kérdésre, hogy mit lehet tenni e kisebbségek támogatása érdekében, hogy problémáik a figyelem középpontjába kerüljenek, megjegyezte:
A FUEN különböző tevékenységekkel, partnerségekben régóta jelen van a régióban, részt vettünk különböző európai jó gyakorlatok meghonosításában, most pedig egy új szakaszba léptünk, ennek első fázisában magukat a kisebbségeket kértük arra, hogy a számukra fontos területekről beszéljenek, hogy azonosítsuk a problémákat, de a jó gyakorlatokat is, amelyek máshol is meghonosíthatóak. Ebből egy párbeszéd-sorozat lesz, amelyre reményeink szerint sokan oda fognak figyelni.
Arra a kérdésre, hogy milyen előnyökkel járhat a FUEN és a más hagyományos kisebbségi közösségek közeledése a nyugat-balkáni kisebbségekhez, leszögezte: Sokat tanulhatunk egymástól, és – mint már említettem – számos közös célunk van.
A FUEN elnökét azokról az előnyökről is kérdeztük, amelyekre a Nyugat-Balkán társadalma számíthat – amelyet a konfliktusok és a hazaszeretetből és nacionalizmusból kiinduló eszmék annyira felforgatottak – annak nyomán, hogy a térségben élő kisebbségek problémáival foglalkoznak.
Ha valahol Európában nagy értéke van a békének, akkor az a Nyugat-Balkán, pontosan azért, mert az ott élők nem történelemkönyvekből ismerik azt, milyen az, amikor nem béke van, hanem háború.
Továbbá a kisebbségek helyzetének rendezése elengedhetetlen feltétele az uniós csatlakozásnak – ahogy azt a szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős uniós biztos, Várhelyi Olivér is hangsúlyozta a rendezvényünkön. A legtöbb államnak még hosszú utat kell megtennie ezen feltételek teljesítéséhez, és a mi célunk az, hogy segítsük őket ebben a kisebbség és a többség közti párbeszéd megteremtévésel, hangsúlyozta Vincze Loránt, aki kérdéseinkre írásban válaszolt.
Interviu realizat de: Balázs Magdolna
Foto: Maszol
Average Rating