0
0
Foto:www.politaktika.hu
„Magyarországnak lojálisnak kell lennie szövetségeseihez, de eközben ki kell állnia gazdasági érdekeiért, hangsúlyozta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Magyar Diaszpóra Tanács IV. ülésén, akit a „Magyar Hirlap” napilap idézett. A magyaroknak nem érdekük egy újabb hidegháború, fűzte hozzá a miniszterelnök. A kormányfő kulcskérdésnek tartja, hogy Magyarország gazdaságilag sikeres legyen, mert szerinte csak így ellensúlyozható a szellemi viták miatti negatív nemzetközi megítélés. Ennek érdekében elindítják a nemzet legnagyobb gazdaságfejlesztési programját. Mint mondta, a kormányzat támogatja a diaszpórában élő magyarságot.
Az emlitett tanácskozáson mondott mintegy hetven perces beszédében Orbán Viktor a geopolitikai helyzetről, és eyen belül az ukrán válságról szólva elmondta: „ Magyarország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak, és lojális lesz a szövetségeseihez még akkor is, ha nem ért egyet bizonyos lépésekkel. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett, Magyarország minden alkalommal elfogadta a szankciók politikájának érvényesítését, akkor is, ha szerinte ez az országnak messze nem a legkedvezőbb politika. Összegzése szerint Magyarországnak az a dolga, hogy lojális szövetséges legyen, de mindent megtegyen annak érdekében, hogy a geopolitikai helyzetéből fakadó gazdasági érdekeit megpróbálja megvédeni kellő őszinteséggel és ravaszsággal. A gazdaságpolitika és a nemzetközi viták összefüggéséről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy ha Magyarország gazdaságilag nem lenne sikeres, akkor a szellemi frontokat sem tudná tartani. Ezért kulcskérdésnek tartja Magyarország számára a gazdasági sikerességet, mert “a nemzetközi térben a szellemi alapállásunk miatti negatív megítéléseket csak a gazdasági sikerekkel lehet ellensúlyozni”.
Nem akarunk semmilyen falat látni!”
A miniszterelnök elmondta, nem fog hozzájárulni olyan politikához, amely vissza akarja hozni a hidegháborút Közép-Európába, mert nem szeretné úgy befejezni az életét, ahogy elkezdte, hogy “a békés együttműködésre épülő Európa egy rövid intermezzo két hidegháborús korszak között”. “Nem akarunk semmilyen falat látni” – tette egyértelművé a kormányfő. Szavai szerint egyébként az, hogy Magyarországot oroszbarátnak minősítik, szamárság, mert Magyarország magyarbarát.
Hitelekből tartották fenn a jóléti állam illúzióját
A rendszerváltás utáni Magyarországról szólva a kormányfő arról beszélt, hogy az 1990 és 2010 közötti húsz év, az első polgári kormány négy évének kivételével arról szólt, hogy kiárusították az országot, majd miután alig maradt valami a közvagyonból, hitelekből tartották fenn a jóléti állam illúzióját, aminek következtében Magyarország másodszor is a legvidámabb barakká vált. „A vidámságnak azonban vége szakadt a pénzügyi válsággal” – hangsúlyozta a kormányfő. Orbán Viktor szerint a közjogi rendszer és a politikai játékszabályok átalakítására a 2010-es választáson elért kétharmados győzelmük adta meg a felhatalmazást, az akkor megalakult kabinet vezérelve pedig azóta is a magyar érdekek védelme és az ország szuverenitásának helyreállítása. „Magyarország ugyanis rájött, hogy nem az a jó európai, aki mindent lenyel, igenis ki kell állni a nemzeti érdekek mellett” – mondta a miniszterelnök. Hozzátette, Magyarország visszanyerte energiaszuverenitását is.
Elindul a nemzet legnagyobb gazdaságfejlesztési programja
A következő évek intézkedéseit vázolva a miniszterelnök elmondta, megindítják az ország történetének legnagyobb gazdaságfejlesztési programját, amelynek köszönhetően minden magyar lakásban lesz szélessávú internet, és 2018-ig minden autópálya eléri majd az országhatárt. Emellett megindul az Államreform II. nevű program, és jó esély van arra is, hogy 2018-ra elérjék a teljes foglalkoztatottságot. Emellett Európa legrugalmasabb munkaerőpiacát és az adórendszer megszilárdítását ígérte Orbán Viktor. Kitért emellett arra, hogy továbbra is középpontba állítják a demográfiai kérdéseket. Utalva a jövő évi adótörvényekre kiemelte, a családtámogatási rendszereket erősítik, és a házasságot támogató juttatásokat vezetnek be.
A kormányoldal nyitott a párbeszédre
Orbán Viktor közölte, két választás között is van mód arra, hogy az állampolgárok beleszóljanak a kormány programjába, így volt ez például az előzetes választási regisztráció esetében is, amiket elutasítottak az emberek. Ezen kívül felhívta a figyelmet, hogy a távközlési adó kiterjesztéséről is azért álltak el, mert az emberek szembefordultak vele.
Támogatják a diaszpórában élő magyarságot
A kormányfő a tanácskozás résztvevői előtt azt is elmondta, hogy folytatódnak a nemzeti regiszter és a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor-programok. A jövő évi költségvetésben is egymilliárd forint áll rendelkezésre, hogy a magyar kulturális szerveződések erősödjenek ezeken a területeken. Tájékoztatása szerint a diaszpóra felhalmozott kulturális értékeinek megmentését célzó Mikes-programra 500 millió forintot különítettek el.
Semjén Zsolt: A diaszpóra területein is nagy a honosítás támogatottsága
A miniszterelnök-helyettes közölte, nagy támogatottságot élvez a honosítás a diaszpóra magyar lakta területein. Semjén Zsolt közölte, a külhoni magyarság tekintetében teljes konszenzus tapasztalható a társadalom és a parlamenti pártok részéről a három legfontosabb kérdésben. Ezek között említette, hogy a külhoni magyaroknak jár a magyar állampolgárság és ezzel együtt a szavazati jog, valamint, hogy megilleti ezeket a közösségeket az autonómia. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács IV. ülésén hangsúlyozta, a jövő évi költségvetésben plusz egymilliárd forintot biztosítanak a Kőrösi Csoma Sándor program folytatásához. Semjén Zsolt elmondta, a program az állampolgárság felvételét is segíti.
Aggódnak a résztvevők a Magyarországot érő támadások miatt
A Magyar Diaszpóra Tanács tagjai aggodalmuknak adnak hangot a nyugati sajtóban megjelenő, Magyarországot érő, kettős mércét alkalmazó támadásokkal kapcsolatban – olvasható a tanács ülése után elfogadott zárónyilatkozatban.
A Diaszpóra Tanács résztvevői együttműködnek a kormánnyal a közvélemény, a sajtó és a politikai szereplők hiteles tájékoztatásában azokban az országokban, ahol élnek – olvasható a dokumentumban. A zárónyilatkozat megfogalmazói örömüket fejezték ki, hogy az Országgyűlés korábbi döntésének értelmében a diaszpórában élő magyar állampolgárok is részt vehettek a magyarországi parlamenti választáson, és a jövőben immár ebben a formában is szerepet játszhatnak a magyarság közös ügyeinek alakításában. Emellett továbbra is kiemelt célnak tekintik a történelmi sikertörténetté vált egyszerűsített honosítás folyamatának népszerűsítését valamint a magyar állampolgárság egyszerűsített megállapításának támogatását.
A résztvevők üdvözölik a kiemelkedően sikeres Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjprogram folytatását. Üdvözlik továbbá a Mikes Kelemen program működését, amely a diaszpórában fennmaradt magyar hagyatékokról és tárgyi örökségekről való gondoskodást tűzte ki célul.
Average Rating