0
0
Az idénre tervezett népszámlálást a jövő évre halasztották A román hatóságok úgy döntöttek, hogy ebben az évben kockázatos lenne megszervezni a népszámlálást, mivel sokan karanténban vannak, és a népszámlálási biztosok is könnyen elkaphatják a koronavírus-fertőzést.
A Népszámlálás.ro portál információ szerint a 2022-es népszámlálás három szakaszban zajlik: önkitöltés, számlálóbiztos általi személyes lekérdezés és végül az ún. nyilvántartói kipótolás. Ez utóbbi szakaszban ellenörzik az első két fázisban gyűjtött adatokat és összevetik az adminisztratív adatbázisokkal, nyilvántartásokkal (egészségügyi biztosító, nyugdíjpénztár stb.). A három szakasz nem párhuzamosan zajlik, hanem egymást követően.
Magyar szempontból a jövő esztendő egyik nagy kihívását a népszámlálás jelenti. Megkérdeztük Barna Gergő szociológust, hogy mi a tétje és miben különbözik a tíz évvel ezelőtt szervezett népszámlálástól?
„Magyar szempontból nagy a tétje a népszámlálásnak, de azt is elmondhatjuk, hogy minden ország szempontjából is nagy a tétje egy népszámlálásnak. Az európai uniós tagállamok mindegyikében lesznek idén és jövőben és ha úgy tekintünk rájuk, mind egy-egy ország legnagyobb társadalmi szintű eseményére, ez azt jelenti, hogy ezeken mindenkinek részt kell vennie, hiszen a teljes lakosság összeírására kerül sor. Nyílván, hogy magyar szempontból különösen fontos a tét, akár más kisebbségek esetében is. Egyrészt, van egy szimbólikus tétje, hogy fellehessen mutatni, hányan élnek az országban magyarok, németek, romák stb., vagy akár azt is, hogy mekkora az arányuk, de az én meglátásom szerint ugyanúgy fontos megmutatni azt is, hogy milyen életkörülmények között élnek. A népszámlálás elég sok mindenre rákérdez. És az is nagyon fontos mind az ország, mind a kisebbségek szempontjából, hogy feltárja azokat az életkörülményekre vonatkozó kérdéseket is, amiben éppen vagyunk, mert az elmúlt tíz évben – 2011-ben volt legutóbb népszámlálás – nagyon sok társadalmi változás következett be: itt sok mindenről beszélhetünk, kezdve a migrációtól egészen az oktatásig vagy például a belső migrációig. Tudjuk azt, hogy az elmúlt tíz évben több mint három millió romániai állampolgár változtatta meg lakcímét, elköltözött egyik településről a másikra, vagy akár az oktatás esetében, a felsőoktatás expanzióját most fogjuk igazából nyomon tudni követni, hogy az iskolázottsági arány milyen. Tehát, nagyon sok kérdésre keresi a választ a népszámlálás és lehetőséget ad, egyrészt, arra, hogy értékeljük a múltat, hogy mi változott az elmúlt tíz évben, míg másrészt, az új, a friss adatok alapján nagyon sok közpolitikai, szakpolitikai intézkedést meghatároz az, hogy egy adott településen, régióban mekkora a lakosság és melyek a társadalmi jellemzői, mennyire vannak a lakásaik felszerelve, milyen életkörülmények között élnek”.
Arra a kérdésre válaszolva, hogyan tudják hatékonyan megszólítani a nyelvében, kultúrájában magyarságához kötődő személyeket, a vegyes házasságokban, szórványban, nagyvárosokban élőket, vagy a külföldön tanulókat és dolgozókat, a szociológus kifejtette:
„Itt fontos elmondani azt, hogy nagyon sok változás lesz a korábbi népszámlásokhoz képest. A Román Statisztikai Intézet több, nagyon jó intézkedést, módszertani változást vezetett be. Most lesz az úgynevezett önkitöltéses kérdőív, tehát a személyek kitölthetik a saját kérdőívüket interneten keresztül, illetve lesznek úgnevezett települési célú összeírópontok, ahol ugyanez megtörténhet támogatással, olyan helységek lesznek felszerelve, ahol a számlálóbiztosok segítségvel kilehet tölteni a kérdőívet. Egy másik fontos változás az, hogy hosszabb periódus áll majd rendelkezésre, mintegy négy hónapos lesz az összeírás folyamata. És az is nagyon fontos változtatás, ami a magyarokat is érinti, hogy több nyelvű lesz a kérdőív. A rendszerváltás óta most mutatkozik először egy jelentős nyítottság a statisztikai intézet részéről a több nyelvű platform létrehozását illetően, amely segít az önkitöltésben vagy akkor, amikor, például, egy magyarul tudó kérdezőbiztos magyarul kérdezi meg a magyar embereket. Ilyen szempontból számítunk arra, hogy azok a személyek, akik magyar származásúak, magyar kultúrához kötődnek, magyar anyanyelvűek, a nemzetiségüket is nagyobb eséllyel vállalják és vallják magukat magyarnak. Nyilván, ezen kivül oda kell figyelni számos olyan csoportra, amelyek ebből a szempontból úgymond veszélyeztetettek, itt elsősorban a szórványra, vagy a nagyvárosokban élő magyarokra gondolok, de azokra is akiknek többes etnikai identitásuk van, tehát azok, akik a vegyes házasságokból származnak vagy más nemzeti kisebbségekre. Ilyen szempontból azt mondom, hogy a magyarok számára van a legnagyobb tétje a népszámlálásnak, mert a népszámlálás eredményeinek soha nincs jogi következménye, kivéve a kisebbségek esetében, mert tudjuk azt, hogy a 20%-os nyelvhasználati határ a népszámlálási eredmények alapján kerül megállapításra. Itt nagyon fontos odafigyelni, például, azokra a közigazgatási egységekre, ahol 20% körül van a magyarok aránya, és reméljük, hogy kevés helyen fog ez alá csökkeni”.
Arra a kérdésre, hogy a népszámláson külön veszik-e a székelyeket a magyaroktól, ugyanis az identitáskutatások szerint az utóbbi években Erdélyen belül is határozottabbá váltak a regionális identitások, így a székely is, Barna Gergő kihangsúlyozta:
„A székely részben regionális, részben kultúrális identítás. Nem tudjuk még, hogy ez hogy lesz, hogyan lesz megfogalmazva a végső kérdés, mert még az etnikai jegyzék sem végleges, azaz jelentősen befolyásolják ezt a kérdést itt a technikai szempontok. 2011-ben volt egy székely alkategória, de akkor teljesen más volt a lekérdezés, annak ellenére, hogy a kérdés ugyanúgy néz ki most is, azzal a különbséggel, hogy akkor a számlálóbiztos ment el a házakhoz és írta be egy nyílt mezőbe azt, amit a megkérdezett válaszolt. Most ez online formájában zajlik, azaz a táblagépeken történő személyes lekérdezés lesz, ami egy informatikai platformon jelenik meg, ahol valószinűleg be lesznek már előre kódolva, ki kell majd választani egy listából, hogy milyen etnikumhoz tartozik az illető személy. Ez ilyen szempontból is egy jelentős változás, de amikor lesz egy végső döntés akkor tudunk inkább erről beszélni”.
Barna Gergőt megkérdeztük arról is, hogy észrevétele szerint, hogy viszonyul a magyar lakosság a népszámláláshoz, melyek az elvárásaik gazdasági és társadalmi szempontból?
„Én úgy gondolom, hogy általában van egy egyfajta nyítottság a magyarok szempontjából a népszámlálások szimbólikus tétje miatt, de ugyanakkor azt is tudjuk, látjuk, hogy 2011 óta a más felméréseken jelentősen csökkent az úgymond részvételi hajlandóság. Most épp olyan időket élünk, amikor elég nagy a bizalmatlanság az állami intézményekkel szemben, ilyen szempontból gondolom, hogy nem lesz egyszerű a jövő évi népszámlálás, sem a magyarok, sem az összlakosság szempontjából. Mi reméljük, hogy sikerül egy tájékoztató kampánnyal felhívni arra a figyelmet, hogy ennek nagyon nagy a tétje, hiszen tíz évig, tehát 2030-ig, nem lesz lehetőség elmondani, hogy magyarok vagyunk, vagy azt, hogy milyen körülmények között élünk. Reméljük, hogy minél többen be fognak kapcsolódni, annál inkább, hogy a népszámláláson való részvétel kötelező”.
Az interjút készítette: Balázs Magdolna
Foto: kronikaonline.ro
Average Rating