0
0
Szent Miklóst a Román Ortodox Egyház és a Római Katolikus Egyház minden év december 6-án ünnepli. Szent Miklóst a gyermekek, de a tengerészek, pékek, fiatal leányok és az igazságtalanul vádoltak védelmezőjének is tekintik.
Ez egyben a gyermekek által annyira várt Mikulás napja is.
A hagyomány szerint december 5-ről 6-ra virradó éjszaka azok a gyerekek, akik egész évben jók voltak, ajándékokat, édességet és gyümölcsöt kapnak a csizmájukba, míg akik nem jól viselkedtek, virgácsot kapnak a Mikulástól. Ez csak jelképes figyelmeztetés a Mikulástól.
Szent Miklós (Nikolaosz) a keleti egyházak legtiszteltebb szentje, ünnepét nyugaton a 10. század óta tartják. A hagyomány szerint Miklós a 3. században született a kis-ázsiai Patarában, gazdag kereskedőcsaládban. Úgy tartják, hogy már csecsemő korában is tartotta a böjtöt. Szüleit kiskorában elvesztette, egyik rokona, a város püspöke nevelte fel. Megtérése után Miklós jótékony célokra szétosztotta örökségét, a hívők pedig égi jelre megválasztották Müra (ma Demre, Törökország) püspökévé. A hivatalt ötvenkét évig töltötte be. Diocletianus és Galerius császár keresztényüldözése (303-311) idején börtönbe került, majd 325-ben részt vett a Nagy Konstantin császár által összehívott niceai zsinaton. Az emberek tiszteletét és szeretetét jótékonykodásával vívta ki, tettei miatt már életében szentnek tartották. A legenda szerint 343. december 6-án halt meg, sírja zarándokhely lett.
Amikor Mürát 1087-ben elfoglalták a muszlim szeldzsuk törökök, maradványait az itáliai Bariból érkezett hajósok városukba vitték, ahol bazilikát építettek tiszteletére, ereklyéit II. Orbán pápa helyezte el a főoltáron. (A relikviák egy részét 2017 májusában, Ferenc pápa és Kirill moszkvai pátriárka előző évi megállapodása értelmében Oroszországba vitték és néhány hónapig Moszkvában, majd Szentpéterváron tették közszemlére – egyedül az orosz fővárosban egymillió ember állt sorba, hogy egy pillantást vethessen rájuk.)
Miklós kultusza nem sokkal halála után kezdődött, már a 6. században templomot emelt neki Konstantinápolyban (ma Isztambul) I. Justinianus bizánci császár. A szent nevéhez számtalan legenda fűződik. Csodatettei között tartják számon, hogy imáival lecsillapított egy iszonyatos vihart és megmentett egy vízbe esett tengerészt, ezért ő az utazók, kereskedők, zarándokok, tengerészek és révkalauzok védőszentje. Amikor városát éhínség sújtotta, és egy gonosz hentes három kisgyermeket ölt meg, hogy húsukat kimérje, Miklós leleplezte bűnét, sőt a fiúkat is feltámasztotta, ezért a gyermekek és diákok védőszentje is.
Egy másik legenda szerint az éhínség idején a kikötőbe érkezett, a császári gabonakészletek feltöltésére szánt hajók kapitányait rábeszélte, hogy minden hajóról száz mérőnyi gabonát adjanak a városnak, mert ezt a hiányt nem fogják észrevenni az ellenőrök. A tengerészek így is tettek, és csodálkozva látták, hogy a rakomány egy gabonaszemmel sem csökkent.
Szent Miklós ünnepe mintegy a karácsony vigíliája, bevezetése, hagyományai összemosódtak a karácsonyi ünnepkörrel. A középkor óta a tizennégy segítő szent közé sorolják, a legnagyobb tiszteletet a régi Oroszországban tanúsították iránta. Magyarországon a bizánci kapcsolatok alapozták meg tiszteletét, településeket neveztek el róla, többek között Kunszentmiklóst, Szigetszentmiklóst és Törökszentmiklóst.
A nagylelkűségéhez és kedvességéhez fűződő történetek nyomán alakult ki a Mikulás-kultusz (a Mikulás a Miklós név cseh formája). Hosszú, prémes, vörös köpenyben járó, deres szakállú, nagy csizmás alakjához kapcsolódik a Mikulás-napi ajándékozás szokása.
Az ajándékozás szokása Magyarországon a városi értelmiség révén terjedt el, feltehetően német-osztrák hatásra, falura csak a múlt században jutott el, jóllehet a parasztságnál korábban is voltak Miklós-napi alakoskodások. Miklós napja a magyar népi kalendáriumban termőnap volt a malacok születésére, valamint a bérletek megfizetésének napja.
A püspök legendája a különböző népek ajkán más és más változatban él.
Forrás: MTI/libertatea.ro
Foto: Libertatea/Maszol
Average Rating